Nem kivétel, hanem általános gyakorlat a korrupció Brüsszelben – Verhofstadt is telerakta a zsebét
Nem kell sokat keresgélni az interneten, és máris kiderül, hogy a közpénzt saját céljaira használó, amerikai érdekeket kiszolgáló Guy Verhofstadt jó viszonyt ápol Eva Kaili baloldali EP-képviselővel – írja a V4NA nyomán a Magyar Nemzet.
A belga hatóságok öt személyt vettek őrizetbe bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció gyanújával, és másfélmillió eurónyi készpénzt foglaltak le. A gyanúsítottak közül a legismertebb személy Eva Kaili, az Európai Parlament alelnöke. Azt ugyan nem nevezték meg, hogy ki próbált a brüsszeli politikusok és bürokraták lefizetésével befolyást szerezni, de a nyugati média tényként kezeli, hogy elsősorban Katarról lehet szó.
A parlament könnyen megközelíthető és vonzó terep lett mindenféle lobbista számára. Emiatt viszonylag könnyű a radar alatt működni, és kicsi a lebukás veszélye
– mondta Michiel van Hulten, a Transparency International EU vezetője, egykori európai törvényhozó. A civil szervezetek évek óta hangoztatják, hogy az Európai Parlament a neki szánt európai közpénzt borzasztóan gyenge védőhálóval vette körbe, a hatalmas lyukakon pedig gyakorlatilag észrevétlenül lehet kihordani az uniós adófizetők befizetéseit. Az európai parlamenti képviselők ellenálltak annak a felhívásnak is, hogy minden külső lobbistával való találkozójukat jelenteniük kell. Ez csak a bizottsági elnökök és az előadók számára kötelező – bár sok esetben akkor sem történik semmi, ha ők is elfelejtenek jelenteni egy-két találkozóról – vélekedik a Transparency International EU vezetője.
Katar mellett a belga hatóságok a marokkói kapcsolatokat is vizsgálják – mondta egy, az ügyben jártas kormánytisztviselő. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy ahogy a gyanú szerint Katar pénzért cserébe megpróbált komoly befolyást szerezni az uniós döntéshozásban, úgy Marokkó is beállhatott a sorba, hogy a testület baloldali vezetését megvásárolja. A Politico megemlíti, hogy VI. Mohamed marokkói király még 2014 júliusában kitüntette az ügyben érintett Pier Antonio Panzerit, az Európai Parlament korábbi olasz szocialista képviselőjét, akit most letartóztatásba helyeztek. A baloldali politikusról azt feltételezték, hogy a marokkói titkosszolgálattól kapott pénzt az ügyek kedvező befolyásolására. Ugyanekkor kitüntetést kapott egy bizonyos Abderrahim Atmoun, az EU–Marokkó parlamenti vegyes bizottság társelnöke is.
Nem is olyan régen, 2018-ban maga Guy Verhofstadt is élvezte Marokkó vendégszeretetét talán nem is annyira véletlenül Eva Kaili baloldali EP-képviselő társaságában egy konferencián készült fotó tanúsága szerint. Ezeken a találkozókon az úgynevezett blokklánc technológia – amelyet először a kriptovalutákhoz fejlesztettek ki – nagyágyúi összehozzák a különböző vállalatokat, kormányzati szerveket és kezdő vállalkozókat, hogy megvitassák a legsürgetőbb kérdéseket, amelyek az innovációt, a gazdasági növekedést, valamint a blokklánc- és a digitális eszközök fejlődését mozdítják előre. Nem mellesleg a technológiai világ lobbistái is részt vesznek ezeken a találkozókon.
2018-ban Verhofstadt annak kapcsán keltette fel a nemzetközi sajtó érdeklődését, hogy különböző mellékes jövedelmeivel akár a többszörösét is megkeresheti az európai parlamenti képviselőségért járó fizetésének. A Transparency International nevű jogvédő szervezet kutatása nyomán a Le Soir nevű lap számolt be arról, hogy a belga politikus a 13 ezer eurós havi fizetésén felül akár közel másfélmillió eurót is bezsebelhetett az eggyel korábbi európai parlamenti ciklusban. A Transparency International azt is hangsúlyozta, hogy összeférhetetlenség is könnyen kialakulhat, amennyiben a képviselő olyan cégektől fogad el pénzt, amelyek az EU hivatalos lobbilistáján is szerepelnek.
Verhofstadték amerikai és svájci cégektől is rengeteg pénzt kaphattak. Soros György megbízható szövetségesének pártcsaládját korábban olyan multinacionális nagyvállalatok is pénzelték, mint a Monsanto, a Microsoft, a Google, az Uber, a Syngenta vagy a Walt Disney. Ezek közül azonban egyes multik nem EU-s tagállamokban vannak bejegyezve, hanem például az Egyesült Államokban, Svájcban vagy különböző, adóparadicsomokként működő szigeteken. Ez azt jelenti, hogy nem európai uniós vállalatok és oligarchák avatkozhattak be az EP-választásokba, és nyilvánvaló, hogy nem csupán jóindulatból pénzelték a liberális pártcsaládot az amerikai cégek.
A teljes cikket a Magyar Nemzetben olvashatják.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
