Fizetett NGO-k, külföldi befolyás: az EP emberi jogi bizottságában gyűrűzik tovább a brüsszeli korrupciós botrány
Az Európai Parlament emberi jogi bizottságát (DROI) vezető szocialista EP-képviselő, Marie Arena egy katari utazást fogadott el, majd arról elfelejtett beszámolni, hogy a katari kormány fizette a repülőjegyeit és a szállodáját – számolt be a Politico. A szocialista képviselő asszisztensét hibáztatja, ugyanakkor az ügy rávilágít arra, hogy az Európai Parlament teljes emberi jogi bizottsága, és különösen annak szocialista szárnya nyakig benne van a „Qatargate” néven elhíresült korrupciós botrányban. A botrány miatt indult nyomozás során pedig az is kiderült, hogy a DROI emberi jogi vizsgálódásai, kritikái külföldi befolyásolás nyomására születhettek.
Arena elismerte az adminisztratív vétséget, de az irodai asszisztensét hibáztatta, aki szerinte nem fejezte be a szükséges papírmunkát. A magas rangú európai parlamenti képviselő most akár 10 140 euróig terjedő pénzbírsággal vagy egy évre a parlamenti képviselettől eltiltással sújtható, ha kiderül, hogy megsértette az intézmény magatartási kódexét – azonban az ilyen szankciókat ritkán foganatosítják.
Noha mérsékelt felelősség terheli a képviselőt a társait terhelő vádakhoz képest, az általa vezetett emberi jogi bizottság láthatóan a botrány középpontjában áll, és a Politico szerint most először lehet teljes egészében ismertetni Katarnak a bizottsághoz fűződő kapcsolatait. A lap nyomozásából ugyanis kiderül: különleges alkut kötött az Öböl-menti állam és az uniós testület korábbi elnöke, de fény derül arra is, hogyan dolgoztak a kulcsfontosságú bűnügyi gyanúsítottak a bizottsággal a színfalak mögött. Mint ismert, a belga hatóságok az úgynevezett „Qatargate” botrány kapcsán indított nyomozás során eddig négy ember ellen emeltek előzetesen vádat korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel miatt. Közülük hárman szorosan kötődnek az emberi jogi bizottsághoz.
A négy gyanúsított: Pier Antonio Panzeri, egy másik szocialista, volt EP-képviselő, aki korábban az emberi jogi bizottság elnöke volt; Francesco Giorgi, Panzeri volt asszisztense, aki azóta a bizottság egyik jelenlegi tagjánál dolgozik; és Giorgi partnere, Eva Kaili görög szocialista EP-képviselő, akit a korrupciós vádak felmerülése után menesztettek a parlament alelnöki posztjáról. A negyedik személy, akit ugyanazon előzetes vádak alapján tartanak fogva, szintén szorosan kapcsolódik ehhez az európai parlamenti képviselői testülethez: Niccolò Figà-Talamanca.
Hogy ez a bizonyos bizottság áll a vádak középpontjában, különös ízt ad a botránynak, hiszen alapjaiban kérdőjelezi meg az EU már korábban is megrendült hitelességét. Az Európai Unió emberi jogok iránti történelmi elkötelezettsége egyik alapvető alapértéke, és ez az európai parlamenti képviselők ezen elvek őrzőiként szolgálnak a Parlamentben. Legalábbis elvileg. És bár az emberi jogi bizottságnak közvetlen jogalkotási kompetenciái nincsennek, a testület így is befolyásos és az unió napirendjét meghatározni képes szerepet tölt be.
A „DROI” néven ismert, a fentiekből következően rendkívül befolyásos csoport nemcsak a brüsszeli hétköznapokban betöltött szerepe, hanem a teljes uniós imázsra gyakorolt hatása miatt is jelentős. A testület ugyanis a tömbön kívüli országok emberi jogi visszaéléseire helyezi a reflektorfényt. Vagyis az olyan országok visszaéléseire hívja fel a figyelmet, amelyek nem éppen az európai értékrendnek megfelelően értelmezik az emberi jogokat. Katar például éppen egy ilyen ország. Ha pedig a FIFA-t kritika érte a világbajnokság odaítélésért és az emögött megbúvó ideológiai meghasonulás és kettős mérce miatt, a DROI esetében ezek a vádak hatványozottan fennállnak.
Ennek fényében Arena és kollégái előtt most az a kérdés, hogy ez az európai parlamenti képviselői kollektíva nem lett-e több, mint egy zombi panel, amelybe beszivárognak idegen hatalmak, akik arra használják, hogy kifehérítsék saját emberi jogi kihágásaikat. Sőt, ezek a hatalmak akár riválisaik elleni akciókra is használhatták a bizottságot, egészen elképesztő módon emberi jogi aggályokra hivatkozva.
Hannah Neumann német európai parlamenti képviselő, a Zöldek szóvivője a DROI-ban, emellett pedig az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős külön parlamenti küldöttség vezetője is. A képviselő a Politicónak arról beszélt, a bizottság egyes tagjai „szabad utat kaptak”, hogy uniós szinten támadják Katar politikai ellenségeit, például az Egyesült Arab Emírségeket vagy Szaúd-Arábiát. A recept akár itt, Magyarországon is ismerős lehet: a képviselő szerint Doha riválisait civil szervezetek vették kemény támadás alá, némelyikük tisztázatlan finanszírozással, anélkül, hogy megvédhették volna magukat az üléseken.
A lap szerint a részrehajlás a bizottság részéről az ellenkező irányba is tapasztalható volt. Mint írják, időnként a testületet vezető Arena saját, általában „kérlelhetetlen” emberi jogi álláspontja megenyhülni látszik, amikor Katar napirendre került. Nemmel szavazott tavaly, hogy a parlament fogadjon el egy határozatot, amely elítéli Katar emberi jogi kihágásait a labdarúgó világbajnokság házigazdájaként.
Hogy Katar a reflektorfénybe került, csupán a véletlen műve. Arra azonban nem derült fény – hivatalosan –, hogy más országok vagy entitások is próbáltak-e már befolyást vásárolni maguknak. Azonban a fent leírt módszertan kísértetiesen hasonlít például a Soros-galaxis metódusaira, annak NGO-i pedig a brüsszeli lobbi állandó, és igencsak bőkezű szereplői.
Forrás: Politico; Fotó: MTI/AP/Európai Parlament
