Német cicaharc – Weber fúrná meg Ursula von der Leyen újrázását
Bár szinte biztosra vehető, hogy Ursula von der Leyen mandátuma 2024-es lejárta után újraindul az Európai Bizottság elnöki címéért (hacsak közben nem akar NATO-főtitkár lenni), mindenkinek azért nem tetszik az ötlet. Sajtóhírek szerint ugyanis Manfred Weber nem támogatná párttársa jelöltségét, hiszen már ő is jó ideje pályázik a pozícióra, igaz, esélytelenül, mert még a jelenlegi elnöknél is népszerűtlenebb.
Ursula von der Leyen a Politico értesülései szerint azért utazhatott hétfőn a német fővárosba, hogy pártja, a jobbközép CDU vezetőivel tárgyaljon – többek között a tavaly harmadik nekifutásra pártelnökké választott Friedrich Merzcel, a főtitkár Mario Czajával, illetve a CDU EP-delegációjának vezetőjével, Daniel Casparyval folytat majd beszélgetéseket. A találkozót olyan nagy médiafigyelem nem kíséri, pedig a maga nemében fontos kérdésről tárgyalnak a CDU-n belül, mégpedig arról, hogy von der Leyen megpróbáljon-e újrázni az EB elnöki székében.
A CDU vezetői mellett a testvérpárt CSU-nál is úgy látják, Von der Leyen a tökéletes jelölt az Európai Bizottság élére a 2024-es EP-választások után. Markus Söder, az odahaza az atomerőművek újranyitásáért épp esélytelen harcot folytató bajor miniszterelnök korábban a „természetes jelöltnek” nevezte Von der Leyent, és Merzcel együtt úgy látják, ha az EP-választáson az Európai Néppártban politizáló pártok többséget szereznek az Európai Parlamentben, mindenképp a pártcsaládnak kell megszereznie az Európai Unió egyik legfontosabb pozíciójának számító EB-elnökséget. Ugyanakkor az egykor német honvédelmi miniszterként megbukott politikus jelenleg nem nyilatkozott a jövőjéről, bár a Spiegel és a Politico forrásai szerint is biztos, hogy Von der Leyen újrázni szeretne a bizottság elnökeként.
Amint az Index megjegyzi, az uniópártoknak is nevezett CDU és CSU vezetői támogatják Von der Leyen második mandátumát, az Európai Néppárton belül azonban már nem mindenki szeretné, ha a 64 éves politikusnő jövőre folytatná a munkát. A 2019-ben EB-elnöknek predesztinált Manfred Weber ugyanis nem támogatja német kollégáját. Az egyébként CSU-tag Weber, aki a pártcsalád legfőbb jelöltje volt az Európai Bizottság élére még a 2019-es EP-választásokon, korábban kijelentette: azt szeretné, ha a jobbközép pártcsaládon belül ezúttal verseny keretén belül válasszák ki a jelöltet, ő pedig az Európai Parlament jelenlegi elnökét, a máltai Robert Metsolát szeretné az Európai Unió egyik legfontosabb vezetői pozíciójába. Weber ugyanis nagyon mellre szívta, hogy 2019-ben annak ellenére sem szerezte meg a pozíciót, hogy ő volt a pártcsalád „csodajelöltje”.
Az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament választja a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács javaslatára. Mint ismert, a 2019-es választás előtt a legtöbb pártcsalád bemutatta saját legfőbb jelöltjét, akit az EB-elnöki posztra szántak, azonban az EPP-s pártok hiába szerezték meg a többséget az Európai Parlamentben, a tagállamok vezetőinek – elsősorban Emmanuel Macron francia elnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek – nem tetszett a CSU-s politikus jelöltsége, így lényegében megölték a Spitzenkandidat-rendszert: a tagállamok vezetői végül a közvélemény által annyira nem igazán ismert Ursula von der Leyent rángatták elő kompromisszumos jelöltként, Weber EB-elnöki álmai így szertefoszlottak. Weber cserébe a pártcsalád EP-képviselőcsoportjának vezetői posztjával (2014 óta tölti be ezt a pozíciót), majd 2022 júniusától a pártcsalád elnöki pozíciójával vigasztalódhatott.
Webernek ugyanakkor eltökélt célja lehet, hogy megbuktassa Von der Leyent – a Politico információi szerint zárt ajtók mögött kollégái kritizálták is, amiért a Von der Leyennel szembeni hatalomtechnikai harcaival gyengítené az EPP-t és az esélyt, hogy ismét ők adhassák az EB-elnököt a jövő évi választások után. Weber már korábban is próbálta gyengíteni a német EB-elnököt: az Európai Parlamentben kollégáit az EPP képviselőcsoportjának vezetőjeként arra biztatta, hogy ne szavazzanak meg egy, a bizottság által prezentált rendeletjavaslatot. A rendeletjavaslat szövege hiába íródott az EPP kedve szerint, jelentős részeit végül nem szavazták meg a néppárti EP-képviselők. A szavazás előtt több EP-képviselő is kritizálta Manfred Webert és az EPP-t, amiért a szakpolitikai szempontok helyett egy hatalomtechnikai kérdés alapján szavaztak. A Politicónak még egy név nélkül nyilatkozó néppárti képviselő is úgy fogalmazott: Weber lényegében azzal játszik, hogy a jövő évi választás után az EPP megtartja-e az EB-elnöki posztot, vagy ellenzékbe kell majd vonulnia.
Ugyanakkor Weber hiába próbált egy belső versenyt kreálni von der Leyen és Metsola között, a Politico értesülései szerint e céljai elbuktak, így lényegében Von der Leyenen áll vagy bukik, hogy szeretne-e további öt évet eltölteni az Európai Bizottság élén – feltéve, ha a néppárt többséget szerez a parlamentben. A német politikusnő eddig nem nyilatkozott erről, az április 17-én Merzcel közösen tartott sajtótájékoztatóján is visszafogottan nyilatkozott, miközben a CDU-elnök kijelentette, hogy ha Von der Leyen indulna, mindenképp ő lenne a jelölt. Egyébként ha Von der Leyen az újrázás mellett döntene, akkor ahhoz, hogy a néppárt Spitzenkandidatja legyen, mandátumot kellene szereznie az EP-választáson.
Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger (élőben nem kedvelik egymást ennyire)
