Soros legfontosabb emberei – Francis Fukuyama
Mélyen beleásta magát a magyar történelembe is a bukott elméletéről világhírű Francis Fukuyama filozófus, az illiberális demokrácia esküdt ellensége – írja a Magyar Nemzet. Korábbi háttérhatalmi munkahelyei árulkodnak a magyarországi választásokba is beavatkozó Action for Democracy tanácsadó testületének amerikai tagjáról.
Francis Fukuyamánál kevesen tévedtek nagyobbat a történelem során. Annak idején ugyanis megállapította, hogy a liberális demokrácia győzelmével véget ért a történelem. Sajnálatos módon a „történelem” lemaradt valahogy erről a hírről és sokkal hamarabb haladta meg a liberális demokráciákat, mint azt bárki is hitte volna. A posztliberális demokráciák már rég nem demokráciák és főleg nem liberálisok, de Fukuyama benneragadt ebben az ötletében és azóta is a „végetérés” állapotában vannak nála a dolgok.
Kína és az USA nem lehetnek egyszerre a világ vezető hatalmai, az európai politikusok pedig nem fognak tudni lavírozni a totalitárius rendszer és a liberális demokrácia között"
– véli Francis Fukuyama, a Stanford Egyetem világhírű történésze. A Stanford Egyetem Nemzetközi Politikai Központjának igazgatója úgy látja, hogy Szerbia és a többi balkáni ország uniós csatlakozásával egyelőre óvatosan kell bánni. Fukuyama nekiment Magyarországnak és Lengyelországnak is a Szabad Európa balkáni szolgálatának adott interjúban: úgy véli, hogy Magyarország és Lengyelország a normakövetéstől való visszalépés példái az EU-n belül, aláásták a jogállamisággal és egyebekkel kapcsolatos európai értékeket és ideálokat. Megemlítette azt is, hogy szerinte sok olyan, magát áltató európai politikus van, aki azt képzeli, hogy Európa valahogy Kína és az Egyesült Államok között lavírozhat, és kijátszhatja őket egymás ellen, és az aktuális probléma függvényében hol az egyikkel, hol a másikkal működhet együtt. Szerinte Kína a totalitárius kormányzás példája.
Hasonló véleményét a CEU-n is kifejtette a professzor. Budapesten, az „elüldözött” CEU-n tartottak tavaly konferenciát a fenntartható demokráciáról. A Soros-hálózatok által tartott rendezvénnyel főként azért érdemes foglalkozni, mert az áprilisi választások óta most először jöttek ki a fényre a hálózat emberei. A Tűzfalcsoport tényfeltáró cikkében mutatta be, hogy az Amerikából pénzelt Action for Democracy miként próbálja meg újjáépíteni megtépázott renoméját Budapesten, illetve, hogy kik azok, akik a kiüresedett hazai baloldalba próbálnak lelket lehelni.
A Tűzfalcsoport cikke szerint érdemes azzal kezdeni a rendezvény vizsgálatát, hogy a folyamatos forráshiány miatt aggódó főpolgármester és a Fővárosnyolcmillió forinttal támogatták a CEU és a Political Capital rendezvényét. Tehát akad pénz Soros hálózatának a fellépésére a kongó fővárosi kasszában. Sőt, a támogatáson túl Budapest főjegyzője, Számadó Tamás arról is beszámolt, hogy „a Fővárosi Önkormányzat az anyagi kötelezettségvállaláson túlmenően vállalta, hogy operatív módon segíti a konferencia megrendezését; ellátja a konferencia szervezésével kapcsolatos általános koordinációt”.Azaz nemcsak közpénzt adtak a CEU-n tartott konferenciára, hanem a főváros egyes munkatársainak az idejét is – amelyet szintén közpénzből fizetnek –, vagyis a főváros gondjainak megoldása helyett a konferencia szervezésével töltötték munkaidejüket.
A Magyar Nemzet által közölt portréból kiderül, Francis Fukuyama, háttérhatalmi figura, aki az akkoriban még obskúrusan hangzó Rand Corporation elemzője volt, amikor először esszé (1989), majd könyv formájában (1992) megírta A történelem vége elméletét. Ennek lényege, hogy Fukuyama szerint a liberális demokráciák bő harminc évvel ezelőtt megnyerték az ideológiák harcát. Ez ugyan nem következett be, Fukuyama viszont azóta is a futja a köröket a liberalizmus győzelméért. Jelenleg az amerikai székhelyű Action for Democracy (A4D) tanácsadó testületének tagja. Ez a Korányi Dávid vezette szervezet beavatkozott a 2022-es magyarországi választásokba – ezt a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatnak ítélték –, ahogyan az idei lengyelországi parlamenti voksoláson is a centrista-liberális ellenzék mögötti erőket támogatta. Legutóbb itthon a szuverenitásvédelmi törvényt támadták. Mindez megelőlegezi, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon milyen beavatkozásra lehet majd számítani.
A lap írása szerint Magyarország és az illiberális demokrácia feltűnően és folyamatosan jelen van Fukuyama gondolataiban. Talán tart valamitől? Attól, hogy hazánk minta lehet más államoknak is? Nemrég egy interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy nem érti, hazánk hogyan lehet még az Európai Unió tagja, miközben szerinte Ukrajna jelenleg sokkal demokratikusabb ország, mint Magyarország.
A Szabad Európának adott korábbi interjújában pedig azt fejtette ki, Magyarország a visszalépés példája. Francis Fukuyama hazánkkal kapcsolatos aktivitása Fricz Tamásnak is feltűnt. A Magyar Nemzet publicistája véleménycikkében azt sürgette, hagyja abba Magyarország minősítgetését.
Varga Judit fideszes politikus, volt igazságügyminiszter pedig úgy fogalmazott a közösségi oldalán:
Egy biztos: a tévedéseiről ismert filozófus egyszer még meg fogja köszönni a magyaroknak, hogy mindvégig kitartottak Európa és az unió mellett.
Forrás: Magyar Nemzet, PS, Fotó: MTI/Balogh Zoltán
