Pesti Srácok

Amerikai szakpolitikus: a Biden-kormány alatt több bevándorló érkezett az USA-ba, mint Magyarország teljes lakossága

Amerikai szakpolitikus: a Biden-kormány alatt több bevándorló érkezett az USA-ba, mint Magyarország teljes lakossága

Szerda este az Alapjogokért Központ Migrációs kihívások az Amerikai Egyesült Államokban és Európában címmel tartott rendezvényt. Az eseményen Törcsi Péter a központ operatív igazgatója kiemelte, a magyar és amerikai konzervatívok között nem csak egy felületes jó viszony van, hanem igazi stratégiai együttműködést kezdett kialakítani. Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, amikor korábban 500 ezer ember jött át a magyar határon, hosszú idő után a magyar társadalom egy komoly fenyegetéssel nézett szembe. Az eseményen Robert Law, az America First Policy Institute Belbiztonsági Központjának igazgatója elmondta, hogy a Biden-adminisztráció tevékenysége miatt 11 millió bevándorló érkezett az Egyesült Államokba 3 év alatt. A szakpolitikus szerint soha nem volt ilyen könnyű bejutni az országba, ez pedig a demokrata vezetés elhibázott szakpolitikai döntéseinek köszönhető.

- fogalmazott Törcsi Péter. Az Alapjogokért Központ operatív igazgatója emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány azért épített határkerítést, hogy megvédje Európát és saját magát az illegális bevándorlóktól. Mint mondta, a magyar és amerikai konzervatívok között nem csak egy felületes jó viszony van, hanem igazi stratégiai együttműködés is elkezdett kialakulni. Hozzátette,

PestiSracok facebook image

A migráció egy védőernyőt biztosít a terroristák számára

Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár az eseményen hangsúlyozta, hogy most már évtizedes távlatban látható, hogy az illegális migráció milyen problémákkal jár. Mint mondta, az Egyesült Államokkal sok területen, ahol közös érdeke lenne Magyarországgal, a jelenlegi vezetéssel nem találják meg a közös pontokat. Az államtitkár emlékeztetett

Sztáray Péter három pillért jelölt meg, ami meghatározza a menekült-politikát:

  1. meg kell védeni a külső határokat. "Schengeni országként kötelezettségeink vannak, amikor megépítettük a kerítést, nagyon kemény kritikákat kaptunk az Uniótól és más szövetségeseinktől, miközben őket is védtük. Magyarország továbbra sem célország, a migránsok tovább akarnak menni Nyugat-Európába.
  2. nem akkor kell eldönteni, hogy ki jogosult menekült státuszra, amikor már belépett az adott országba. Nagy különbség van migráns és migráns között. Egy bevándorló adott esetben már 4-5 biztonságos országon átjött, mire ideér Magyarország déli határához. Vagyis a Genfi-egyezmény alapján nem kaphatnának menekültjogot. Azonban például akik Ukrajnából jönnek, betartva a szabályokat, azoknak jár a segítség.
  3. "a segítséget kell odavinni, nem a problémát idehozni". Példaként említette a Hungary Helps-programot, a csádi-missszió keretében egy humanitárius programot, amellyel segítséget lehet nyújtani egy adott országnak, a legfontosabb, hogy a külső határokat meg kell védeni, ezek alapján pedig látjuk, hogy az USA és MO közös probléma, de a jelenlegi adminisztráció

Az államtitkár felsorolta, hogy véleménye szerint mik a problémák az illegális migrációval. Elsőként említette a gazdasági károkat, ugyanis, hiszen nem tudja kezelni egy gazdaság, ha rendkívül rövid idő alatt, sokan telepednek le egy adott államban. A biztonsági problémák kapcsán az államtitkár megjegyezte,

Sztáray Péter példaként említette a kulturális változásokat is. Mint mondta, "nem akarjuk, hogy 10-15 év alatt az 1100 éves magyar kultúra és a magyar társadalom jellege teljesen megváltozzon". Az államtitkár emlékeztetett:

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy antiszemitizmus elképesztően gyorsan terjed Európában. Mint mondta, Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, és nem engedélyezettek az ezeket elősegítő tüntetések sem. Az államtitkár így zárta gondolatait:

Robert Law, az America First Policy Institute Belbiztonsági Központjának igazgatója elmondta, nincs meglepve, hogy Trump milyen gyorsan megszerezte a republikánus jelöltséget. Szerinte egyedülálló helyzet, hogy a volt elnök, a jelenlegi elnökkel néz szembe egymással, majd reményét fejezte ki, hogy Trump sikerrel jár majd a választásokon.

- fogalmazott. Hozzátette, "vannak olyan tagjaink, akik korábban a Fehér Házban dolgoztak. Velük együtt arra készülünk, hogy kifelé is megmutassuk, milyen fontos céljai lesznek a következő adminisztrációnak". Law szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nagyon masszív bürokrácia van az USA-ban, ami egyre csak nő. Az igazgató emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a magánszférában kirúghatnak ha rosszul dolgozol, vagy magadtól is felmondhatsz. Azonban ha a föderális kormányt nézzük, akkor lehetetlen kirúgni valakit. Mint mondta, ha egyszer megkapta valaki a bizalmat, akkor nem lehet már mit tenni. A legbotrányosabbnak azt nevezte, hogy Biden elnök eltörölte azt a közigazgatási szabályozást, mely szerint elbocsáthatóvá vált az államapparátusból az a hivatalnok, akiről bebizonyosodott, hogy nem végezte jól a munkáját, a hibáit pedig orvosolni kellett.

- fogalmazott Law. Mint mondta, Trump elnök nagyon világos erőt mutatott, és figyelt azokra az országokra, amelyben nem tudtak megbízni, Emlékeztetett rá, hogy az USA a terrorizmus miatt szüntetett meg a kapcsolatokat bizonyos országokkal.

Robert Law szerint az ellenfelei megpróbálták elérni azt, hogy Trump ne kerüljön még egyszer hatalomra, elmondása szerint a baloldal rengeteg perrel szervezetten próbálta ellehetetleníteni a volt elnököt.

- fogalmazott. Law szerint a Biden adminisztráció alatt exponenciálisan rosszabb lett a migrációs helyzet. Mint mondta,

Law kiemelte, az amerikai emberek azzal szembesültek, hogy elöntötték őket a migránsok. "Már nem tudják elfedni ezt az ügyet, most már egy valós problémával nézünk szembe.

Az igazgató emlékeztetett, Obama elnök alatt az ő illetékes szaktitkára azt mondta, hogy napi 1000 migráns belépése az országba, már krízist jelent. Beszámolt továbbá az ún. Catch and Release törvényről, amely szerint az illegális migránsok megadják magukat a határőröknek, akik ahelyett, hogy visszaküldenék őket a mexikói hatóságoknak, szabadon engedik őket.

Law kiemelte, "az volt a koncepció, hogy falat építünk a déli határra, de ezt Bidenék visszavontak. Vasbetonból magas falakt húztunk volna fel, minden elő volt készítve, azonban eladták az értékes nyersanyagokat és eszközöket, amik az amerikai emberek pénzéből lett finanszírozva". Elmondta azt is, hogy már a demokrata párti nagyvárosok, New York és Chicago sem tudja már ellátni a nagy számban odaérkezett migránsokat, így előbb Biden elnök segítségét kérték, majd a Trump bevezette korábbi szabályokat próbálták leporolni és rögtönzésszerűen alkalmazni. Robert Law szerint tényleges határvédelem csak Texas államban folyik, de Biden elnök ezt is jogi úton támadta meg, ám egyelőre nem járt sikerrel.

- fogalmazott. Mint mondta, nagyon drága a határbiztositás, de felbecsülhetetlen érték, mikor a szuverenitás kérdéséről van szó. Robert Law szerint a demokraták mögött álló tőkés csoportok nagy hasznot húznak abból, hogy a beözönlő új munkaerő sokkal olcsóbban dolgozik nekik; másrészt új, majd nekik hálás szavazóbázist látnak a migránsokban. És mindezt annak a távlati, ideológiai elképzelésüknek a jegyében teszik, melynek révén egy ultraprogresszív országgá kívánják átformálni az Egyesült Államokat.

Fotó: Az Egyesült Államokba bejutni szándékozó, Haitiből és Hondurasban érkezett illegális bevándorlók várakoznak a mexikói Menekültügyi Bizottság irodája előtt a Chiapas állambeli Tapachula városban 2024. március 19-én. MTI/EPA-EFE/Juan Manuel Blanco

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.