Szakértő: egyre több NATO-tagállam támogathatja Magyarország békepárti álláspontját
Az orosz-ukrán konfliktus elhúzódásával a NATO-tagok egyre megosztottabbnak tűnnek az Ukrajnának nyújtandó katonai segítséggel kapcsolatban. A Global Times-nak nyilatkozó kínai elemzők azt mondták, hogy április eleje óta egyre több európai ország követel tárgyalásokat a válság megoldása érdekében.
A lap kiemelte, hogy NATO-tagországok között vitatott téma volt a támogatások és a segélyek kiterjesztése Ukrajnára a szövetség székhelyén, a belgiumi Brüsszelben tartott kétnapos tanácskozáson előző hét szerdán és csütörtökön. Egy nappal korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár 100 milliárd eurós katonai segélycsomag küldését javasolt Ukrajna számára, amelyet csak Nagy-Britannia, Lengyelország és Lettország támogatott.
Mint a Global Times emlékeztetett, még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megváltoztatta az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételét, mivel jelezte, hogy Ukrajna 1991-es határaihoz való visszatérés már nem előfeltétele a Moszkvával folytatott béketárgyalásoknak. Viszont eközben továbbra is a saját "békeformuláját" erőlteti, amelyet Moszkva határozottan elutasított. A lap idézi Szijjártó Pétert, aki a NATO legutóbbi külügyminiszteri tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy
a magyar kormány legfontosabb céljának azt tartja, hogy Magyarországot megvédje az ukrajnai háborútól.
Ezért nagyon fontosnak tartja a NATO korábbi döntését, amelynek értelmében a szervezet nem vesz részt a fegyveres konfliktusban, és mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a közvetlen konfrontációt Oroszországgal. Szijjártó Péter szerint a NATO-n belül minden korábbi javaslat tiszteletben tartotta ezt a „vörös vonalat”,
és figyelmeztetett, hogy a legújabb javaslat közelebb sodorná a szervezetet a háborúhoz.
A Global Times-nak nyilatkozó kínai szakértő emlékeztettek, hogy Magyarország mindig is ellenezte a NATO és az EU Oroszországgal szembeni konfrontációját. Hozzátette, hogy Magyarország nagy mértékben függ az orosz energiahordozóktól, miközben Ukrajnával kényszerül versenyezni a mezőgazdasági termékek értékesítésében.
A jövőben több NATO- és EU-tagállam fog Magyarországhoz hasonló politikát választani. Ha Oroszország újabb katonai áttöréseket ér el, Ukrajna pedig folyamatosan területeket veszít és nem tud érdemi győzelmet aratni, egyre többen állnak majd közelebb Budapest álláspontjához
- jegyezték meg szakértők a lapnak. Kijelentették, "mivel most már Washington és Kijev is láthatóan kiutat keres a konfliktusból, ezért a többi ország őszintébben meri kifejezni véleményét a jelenlegi uniós politikával szemben."
Forrás: Global Times, Mandiner; Fotó: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (j) a védelmi szervezet kétnapos brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésének első napján, 2024. április 3-án. MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert