Pesti Srácok

Liberális demokrácia New Yorkban: Trump győzött, tehát mennie kell

Liberális demokrácia New Yorkban: Trump győzött, tehát mennie kell

Időről időre a hazánkban ideiglenesen állomásozó ellenzék szeret arról lamentálni, hogy ők el vannak nyomva, egy teljes százaléknyi támogatottságuk ellenére sem alakíthatnak kormányt. A celebvilág is látszólag velük van– már amikor nem Kubában bujkálnak a hatóságok elől–, márpedig ők mindenhez is értenek, tehát nem tévedhetnek. Ez a liberális kisebbség ujjtördelve nyünnyög demokratikus alapelvekről (pontosabban) az ő demokratikus alapjogaikról– ugyanis úgy tűnik, a demokrácia is baloldali műfaj. Mint a humor.

Amikor azonban nem sikerül kibölcsészkedni a liberális demokráciák vezérelveit, akkor jön a tüncizés, ahogy az most New Yorkban történik. Olyan jól sikerült ugyanis a DEMOKRATA párt híveinek feldolgozni a demokratikus átmenet fogalmát, hogy arra a következtetésre jutottak, hogy mivel Trump mind szavazóból, mind elektorból többet gyűjtött, egyértelmű , hogy megbukott, és mennie kell. Komolyan, ez nem vicc.

Egyébként itt most álljunk meg, tegyünk egy jogelméleti zárójelet a napi balos szürreál világába. Tehát: a liberális demokráciában a kisebbségek jogait kell védeni. A kisebbség jogait úgy tudjuk védeni, ha a többségi társadalom fölé helyezzük őket, hiszen a többségi társadalom jogrendszere egy mocskos, elnyomó patriarchátus, így akkor is ki kell emelni belőle a védett csoportot, ha annak tagjai egyébként férfiak. Mármint egyes ilyen "védett csoportoknál" kizárólag, ugyebár. Szóval többlet jogokat kell biztosítani nekik azért, hogy a többségi patriarchátussal szemben ellensúlyt képezzenek. Ehhez azonban olyan kormányzat is kell, amelyik képes magát az euroatlanti világban hagyományosan judeo-krisztoid, patriarcha többségi társadalommal szemben is ellensúlyt képezni. Tehát valójában az a liberális demokrata kormányzás, ha egy, vagy több kiválasztott kisebbségi csoport olyan vezetőket választ kollektíve egy társadalom élére, akik ezeknek a kivett csoportoknak az ideológiai alapú privilegizálására húzzák fel politikájukat. Ilyet láttunk már, nem? Annak rossz vége lett, és igazából senki sem élvezte. Aki meg mégis, az legfeljebb Sztálingrádig. Ennyit az eszmetörténeti kitekintésről.

Szóval New Yorkban, abban a liberális fellegvárban, ahol 17 millióan laknak, de csak 2,5 millióan mentek szavazni, most mintegy másfél millió Carrie Bradshaw gondolja azt hogy valójában csak New York, meg a 72 társadalmi nem létezik a világon, ennek Szentháromsága (ő személy szerint, mind a másfél millió a harmadik) körül forog az egész világ. De legalábbis Amerika mindenképp. Ezek az elkötelezett liberális-demokrata szavazók, akik miután megkérdezik, hogy jéggel, vagy jég nélkül kéred-e a moccachino-t, még ki is oktatnak a kapitalizmus bűneiről, vagy a gendertudományokról. Rosszabb esetben mindkettőről, közben beleázik a fóka- és sötétzöld barát, 62 féle kémiai vegyület által összetartott papírszívószálad is a Starbuck-os kávéba.

PestiSracok facebook image

Ezekre az ideológiai alapokra épülve próbál meg itthon sikeres üzleti modellt– akarom mondani pártot és demokráciát– építeni a baloldal aktuális műveleti területén, idehaza. New Yorkban többnyire bevándorló hátterű, meg színes frizurás arcok álltak be néhány multis felső- és középvezető mögé, és azt skandálják, hogy elegük van, nem hagyják. Ezt is ismerjük.

https://twitter.com/sav_says_/status/1855311952404509085

Egyébként a tüntetők jórészt azért vannak felháborodva, mert Trump ígéretet tett arra, hogy a Demokrata párti szavazatvásárlást, ismertebb nevén a dokumentálatlan illegális bevándorlást felszámolja. Szóval ha több szavazatod van és betartatnád a jogszabályokat, akkor náci vagy, ha ezek közül egyik sem igaz, akkor meg liberális demokrata. Még hogy az USA-nak sikerült legyőznie a világkommunizmust...

Fotó: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.