A dzsihadisták már csak 220 kilométerre vannak Damaszkusztól

Az iszlamista milícia, a Hajjat Tahrir al-Sham vezetője, Abu Mohammed al-Dzsulani videóüzenetet tett közzé a közösségi oldalakon: „Örömmel tájékoztatlak benneteket, kedves testvéreim, hogy harcoló testvéreitek, Allah forradalmárai megkezdték a bevonulást Hama városába, hogy begyógyítsák a 40 éves szíriai sebet. Kérem a Mindenható Allahot, hogy Hama elfoglalása bosszú nélküli, de kegyelemmel és jósággal teli felszabadítás legyen”. A milícia vezetője, Al Dzsolani az emberekhez közel állónak mutatja magát, kegyelmet akar mutatni, és még a nevét is megváltoztatta - a dzsihadista harci névről vissza a civil nevére: Ahmed al-Shara. Csütörtökön több arab TV-csatorna újságíróinak adott interjút, a felvételeken civilben és fegyver nélkül volt látható.

A milícia vezetője a 40 éves hama-i sebbel a város szimbolikus jelentőségére utal. Az 1980-as években a Bashar el-Aszad apja (Hafiz al-Asszad) elleni tüntetéseket, amelyeket iszlamisták gerjesztettek a hadsereg leverte. Állítólag mintegy 20 ezer ember halt meg Hamaban. Azóta a város szilárdan a kormány kezében van, még a szíriai polgárháború alatt sem tudták elfoglalni a felkelők. Ez most még drámaibbá teszi a veszteséget Aszad szíriai elnök számára. A felkelők most már Homszig és onnan tovább is nyomulhatnak Damaszkusz irányába, amely már csak 220 km jelenlegi pozíciójuktól. A Homszban és Dárában élőknek fel kell készülniük az ostromra - magyarázta al-Dzsolani interjújában. Aszadra hatalmas nyomás nehezedik, mondják megfigyelők. Megdöbbentő, hogy a milíciák milyen gyorsan tudták leküzdeni az Aleppó és Hama közötti 100 kilométeres távolságot.

„Aleppó és Hama között nagyon nagy a távolság” - mondta Hatem Al Falahi katonai megfigyelő az Al-Dzsazíra műsorában, az iraki hadsereg volt dandártábornoka, aki az al-Dzsazírának dolgozik katonai szakértőként. „A szíriai kormányerőknek megvolt a lehetőségük arra, hogy védelmi vonalat állítsanak fel. De nem tették meg. Most egy tűz alatti visszavonulásról beszélünk. A háború nehéz szakaszába érkezett, és ez Aszad vereségébe fordulhat.” Sokan menekülnek más szíriai városokba, míg egyesek már ünnepelnek és a rezsim végét remélik, mások az iszlamisták előrenyomulásától tartanak: a képeken hosszú sorok láthatók, amint emberek próbálnak menekülni Hamából más szíriai városok felé.

Állítólag több tízezren menekülnek a több mint egymillió lakosú Aleppóból is, főként az ország északkeleti részén fekvő kurd régiókba. A helyzet ott is nehéz, vannak rögtönzött táborok, de nem mindenki számára. „Nincsenek takaróink, matracaink vagy sátraink” - mondja egy menekült. „Megbetegedtünk, és nincs gyógyszerünk. Nincs semmink.”

És senki sem tudja, mit hoz a jövő Szíriában. Sokan azon tűnődnek, hol vannak valójában Aszad szövetségesei - Oroszország és Irán. Segítségükkel Aszad meg tudta tartani a hatalmat a szíriai polgárháborúban. Ejtették Aszadot? Bár Oroszország az elmúlt napokban végrehajtott néhány légicsapást a milíciák ellen, valójában inkább Ukrajnára koncentrálnak. Irán pedig, Aszad második fő szövetségese, valamelyest meggyengültnek látszik az Izraellel való konfliktus és a Hezbollah libanoni háborúban elszenvedett veszteségei miatt. Néhány nappal ezelőtt arról számoltak be, hogy Aszad csapatai számára csak Irán-barát milíciák érkeznek erősítés gyanánt Irakból, ám úgy tűnik nem elég gyorsan és nem elég nagy számban ahhoz, hogy megvédjék Hamát. Al-Dzsolani figyelmeztette Irakot, hogy ne küldjön több síita milíciát Szíriába. Az iszlamista felkelők eltökéltek, hogy tovább menetelnek - egészen a fővárosig, Damaszkuszig -, hogy megbuktassák Asszadot.

Az iráni kormány bejelentette, hogy amennyiben Damaszkusz hivatalosan katonai segítséget kérne Teherántól, akkor azt az iráni parlament megvitatja és gyors döntést hoz. Egy elhúzódó véres polgárháború újabb komoly migrációs hullámot indíthat el Európa felé.

Georg Spöttle Kairóból