Megszorító intézkedéseket vezetnek be Romániában, tüntettek a közalkalmazottak Ciolacu-ékkal szemben
Miután a politikai káosz, benne a törölt elnökválasztás miatt a Fitch hitelminősítő negatívra értékelte Románia gazdaságát, és továbbra is a legnagyobb inflációs rátájával rendelkezik az unión belül, a székely, erdélyi magyar és román közalkalmazottak is megszorító intézkedéssel néznek szembe. Miközben az újra kiírt elnökválasztás időpontja egyre közeleg, a liberális pártoknak nem sok esélyük van bekerülni a második fordulóba. Az éppen aktuális kormányfő, Marcel Ciolacu pedig lassan olyan lesz, mint Bajnai Gordon 2009-ben. Ő is tudott hazudni, ha megszorításról volt szó: "Nem kell félni, nem fog fájni."
Megszorító intézkedéseket vezetett be sürgősségi rendelet formájában a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ alkotta liberális kormánykoalíció. A rendeletet hosszas tárgyalás előzte meg, és az eredetileg szigorúbbra tervezett intézkedések közül több pontból visszavettek. Ilyen például a nyugdíjak vagy a diákkedvezmények még durvább visszanyesése.
Ezekre az intézkedésekre azért kellett sort keríteni, mert az idei évet nyolc százalékos költségvetési hiánnyal zárta a román állam. A liberális pártok és szakértők a hiányt persze azzal magyarázzák, hogy a pénz a nyugdíjak és a közalkalmazottak fizetésére fordított kiadások emelése miatt folyt el, ám a később érvénytelenített novemberi elnökválasztás megszervezése és a kampány alatt végbemenő gyanús pénzmozgások is közrejátszhattak a hiány keletkezésében.
A hiányt kezelve hozták meg a „kisvasúti rendeletet", amelyet Marcel Ciolacu miniszterelnök cinikusan költségcsökkentő intézkedésnek nevezett megszorítás helyett.
Ez az állami kiadások visszafogására irányuló intézkedéseket tartalmaz, többek között az állami foglalkoztatás felfüggesztését, az állami alkalmazottak nyugdíjának és fizetésének befagyasztását, valamint a közalkalmazottak prémiumainak és jutalmainak eltörlését.
Utóbbi különösen fájó lesz a romániai tanároknak. Ugyanis a 2023-as béremelés dacára egy felsőfokú végzettségű tanár még mindig csak nettó 2956 lejt (227 000 forintot) keres. Habár ez a fizetés a tavalyi román árakhoz viszonyítva még jónak számított, idén viszont nem.
Ahogyan a PestiSrácok.hu is megírta, az Eurostat adatai szerint ugyanis Románia immár kilenc hónapja a legmagasabb inflációt szenvedi el az Európai Unióban a maga 5,4 százalékával, miközben az európai átlag csupán 2,5 százalék.
Ezért is bizonyult életmentőnek az idén bevezetett 1500 lej értékű utalvány, amelyet a tanárok taneszközökre, tankönyvekre kaphattak, egészen eddig.
Január elsejétől viszont megszüntetik a juttatást.
Változnak a diákok közlekedési kedvezményei is: 90-ről 50 százalékra esnek le, ha metróval utaznak, a vonatra szóló 90 százalékos kedvezmény pedig csak az otthonról az egyetemre vezető útra szól majd.
Emellett a román üdülési csekkeket csak azzal a feltétellel adják oda a köztisztviselőknek 800 lej értékben, hogy a fizetésük nem lépi túl a havi 8000 lejt, és a turisztikai szolgáltatások legalább 1600 lejbe kerülnek. Vagyis a dolgozóknak legalább az üdülési pénzük felét elő kell majd teremteniük, ha részesülni akarnak az utalványból.
Utóbbi intézkedésnek a kidolgozatlanságát jól jelzi, hogy azt még Gabriel Biriș adótanácsadó is „végtelenül zűrzavarosnak” minősítette, mert az eddig is magas szállásköltségek még tovább drágulnak.
Az a Biriș jelentette ki ezt, aki egyébként üdvözölte a megszorító intézkedéseket a Digi24.ro-nak.
Nem úgy, mint a közalkalmazottak, akik a kormányülés alatt demonstráltak a diákokkal együtt. Ráadásul minden eddiginél nagyobb tüntetést is szerveznek a rendelet ellen legkorábban februárra.
„A nyugdíjak vagy a szociális juttatások, illetve a bérjövedelmek csökkentése csak az alkalmazottakat érinti, a politikai döntéshozókat viszont nem”
– Bogdan Hossu, a romániai Országos Szakszervezeti Szövetség (Cartel Alfa) vezetője, miután szombaton tárgyalt a kormánnyal.
A koalíciója ezenkívül úgy döntött, hogy januárban, rendkívüli ülésen szavazzák meg a 2025-ös költségvetési törvényt a parlamentben. Továbbá nagy nehezen megállapodtak annak az elnökválasztásnak az időpontjairól is, amelyet azután töröltek, hogy Calin Georgescu megnyerte az első fordulót, majd megtámadták a TikTok-kampánya miatt.
A megméretés első fordulóját március 23-án, második fordulóját pedig április 6-án tartják meg.
Így egyre valószínűbb, hogy a Cartel Alfa tervezett tüntetése is befolyásolhatja a választás végkimenetelét.
Amelyben egy dolog biztosan elmondható: ma már egyre kevesebben tesznek a liberális kormánypártok sikerére.
