Az amerikai alelnök elmagyarázta az európai liberálisoknak, hogyan működik a demokrácia, ők pedig nem értették meg – Így nézett ki a müncheni biztonsági konferencia első napja
J.D. Vance amerikai alelnök szerint az európai vezetőknek fel kellene számolni az illegális bevándorlást a kontinensen, mert az európai választók nem arra szavaztak, hogy "bevándorlók millióit ellenőrizetlenül rájuk szabadítsák". Vance a müncheni biztonságpolitikai konferencián beszélt arról pénteken, hogy szerinte Európa számára a sok kihívás között a tömeges migráció problémájának megoldása a legsürgetőbb. Beszédében említést tett a csütörtök délelőtti gázolásos támadásról, amelyet egy afgán bevándorló követett el Münchenben, és olyan "szörnyű történetnek" nevezte az esetet, amelyhez hasonlóról "már túlságosan is sokszor" hallottak Európából és sajnálatos módon az Egyesült Államokból is.
Hányszor kell még ehhez hasonló borzasztó csapásokat elszenvednünk, mielőtt végre változtatunk, és közös civilizációnkat új irányba kezdjük terelni?
- tette fel a kérdést az amerikai alelnök. Vance szerint az európai vezetőknek nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk a választók akaratát azzal, hogy politikai "tűzfalakat" emelnek, és bizonyos pártokat igyekeznek kizárni a hatalomból. Kijelentette: egyetlen demokrácia sem fog fennmaradni úgy, hogy azt mondják választók millióinak, hogy a gondolataik, az aggályaik, az elképzeléseik, a segélykéréseik érvénytelenek és még megfontolásra sem érdemesek.
Nem szabad félnünk a néptől akkor sem, ha az a vezetésével ellentétes nézeteket fejez ki
- szögezte le. J.D. Vance arról is beszélt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága "visszaszorulóban van" Európában. Felhívta a figyelmet arra, hogy Washingtonban "új seriff" van, aki a véleménynyilvánítás szabadságának védelméért fog küzdeni. Az alelnök kifejtette, hogy őt Oroszországnál, Kínánál vagy egyéb külső szereplőnél jobban aggasztják a "belső fenyegetések", az a tendencia, hogy Európa kezd meghátrálni egyes alapvető értékeivel kapcsolatban. Konkrét példaként említette Romániát, ahol az alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét "egy hírszerző ügynökség gyenge gyanújára alapozva". "Európai barátainak" címezve azt mondta,
ha a demokráciájukat romba tudja dönteni egy külföldi ország pár százezer dolláros internetes kampánya, akkor az a demokrácia eleve nem volt valami erős.
Annalena Baerbock német külügyminiszter aggályait fejezte ki a konferencián azzal kapcsolatban, hogy az új amerikai elnök visszavenné Oroszországot a világ vezető gazdaságait tömörítő G7-csoport soraiba.
A G7-csoporton belüli partnerekként többször is egyértelművé tettük az elmúlt három évben, hogy nem lehet normális együttműködést fenntartani ezzel az Oroszországgal, Vlagyimir Putyin elnök Oroszországával
- jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha mindenki a béke útjára lép, és ez az agresszív politika megváltozik, akkor természetesen egy sor területen újraindulhat az együttműködés. Baerbock jelezte, örülne annak, ha a béke irányába mozdulnának el Trump és Putyin esetleges tárgyalásai után, de azt is hangsúlyozta, hogy az Oroszországra nehezedő erős nyomást "továbbra is fenn kell tartani".
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában arról beszélt: szeretné lehetővé tenni, hogy az EU-tagállamok eltérhessenek a közösség szigorú államadóssági szabályaitól annak érdekében, hogy többet fordíthassanak a védelmi kiadásokra. Az unió tagállamainak a jelenlegi szabályok értelmében a GDP 3 százaléka alatt kell tartaniuk az államháztartási hiányt, illetve az államadósságuk nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát. A bizottság elnöke szerint egy meggyengült Ukrajna nemcsak Európát, hanem az Egyesült Államokat is gyengítené.
A világ autoriter vezetői most azt figyelik, vajon büntetlenül le lehet-e rohanni egy szomszédos országot, megsértve a nemzetközileg elismert határokat
- mondta von der Leyen.
Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
