Gepárdokkal versenyezne a lajhár: miközben mindenki legyártotta a maga AI-ját, még csak most fejlesztené ki a sajátját az Európai Unió
Most, hogy a DeepSeek második AI-fejlesztése bankot robbantott, és letaszította trónjáról a Chat GPT-t, az Európai Unió lajhár-üzemmódba kapcsolva elkezdte fejleszteni saját nyílt forráskódú nyelvi modelljét. Az még hagyján, hogy nem a legbiztonságosabb mesterséges intelligenciát ígéri a brüsszeli projekt, vagy hogy fél Európa ki van hagyva a fejlesztésekből, de ráadásul ismét előkészületlennek tűnik a brüsszeli kezdeményezés. Bármibe is fogott Európa, arany helyett szénné égett valamennyi informatikai fejlesztése.
Hirtelen feléledt az Európai Unió Csipkerózsikát megigéző álmából, miután a DeepSeek R1 nevű AI-projektje hirtelen, a semmiből tört elő és taszította le az OpenAI Chat GPT-jét és a Google Geminijét.
Hétfőn ugyanis Brüsszel bejelentette, hogy 56 millió dolláros támogatást nyújt saját uniós AI fejlesztésébe. A Forbes azt írta, a projekt célja egy olyan nyílt forráskódú, nagyméretű nyelvi modell (LLM) finanszírozása, amelyre az európai vállalatok és kormányok építhetnek, és amely a kereskedelmi blokk harminc nyelvével képes együttműködni. A projektben olyan vállalatok szuperszámítógépei is részt vesznek, mint a spanyol Mare Nostrum és az olasz Leonardo, amelyek szintén kaptak támogatást az EU-tól.
A nyílt forráskódú modellek azonban nem túl megbízhatók.
Ugyan lehetővé teszik a felhasználók számára a finomításokat és módosításokat, de könnyebben manipulálhatók, és kevésbé tudják megvédeni magukat a különféle hackertámadások ellen.
Ezzel szemben az OpenAI és az Anthropic mesterséges intelligenciája legfeljebb „magától tanul” a felhasználótól, vagyis nehezebben fejleszthető kívülről, viszont papíron biztonságosabb is.
De nem ez az egyetlen ok, amiért több sebből vérzik az uniós kezdeményezés. A brüsszeli AI-projektben csupán néhány ország (Finnország, Svédország, Németország, Hollandia, Norvégia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Csehország) néhány egyetemének vezető kutatói vehetnek részt.
A zárójeles felsorolásból nagyon jól érzékelhető, hogy a cseheken kívül egy közép-kelet-európai tagállam – így Magyarország – sincs, amelyet beavattak volna az egyébként elengedhetetlen fejlesztésbe.
Még azt a Lengyelországot is kihagyták, amely – ahogyan a PestiSrácok.hu is megírta – az amerikai embargó miatt nem válhat chipnagyhatalommá. Pedig a fejlesztés katonai és gazdasági okokból létszükséglet lenne a nagyot álmodó államnak, és elkezdett projektjei már évekkel ezelőtt is voltak, amik aztán az Intel és a Stellantis chipgyárak visszakozása, valamint az embargó hatására abbamaradtak.
Ehelyett már az egyébként a kínai előretöréstől rettegő Rzeczpospolita is azt írta korábban, hogy használható AI híján a DeepSeek alternatívát jelenthet a lengyel államnak és vállalatoknak.
Így tehát Donald Tusk révén hiába van olyan vezetője a lengyeleknek, amelyről álmodtak az uniós vezetők.
Másrészt bármibe fogott bele az Európai Unió, az előkészület hiánya miatt csak vitték a pénzt az eddig beharangozott informatikai fejlesztések. Például 2008-ban azért szórtak el 550 millió dollárt egy Quaero nevű internetes keresőmotor fejlesztésébe, hogy ezzel hívják ki a Google-t. Mint tudjuk, ebből sem lett semmi.
De a Nokia esetét is érdemes nézni: a korábban finn tulajdonú mobiltelefongyártó volt a legértékesebb védjegy Európában 2008-ban, 38,28 milliárd eurós piaci értékkel.
Öt évvel később viszont zuhanórepülésbe kezdett a Nokia, leépítésekre kényszerült, és termelésének egy részét pedig Ázsiába helyezte át, költségmegtakarítási célzattal. 2013-ban már attól volt hangos a sajtó, hogy Európa egykori büszkeségét az amerikai Microsoftnak adták el, az Európai Unió pedig ölbe tett kézzel nézte a folyamatot.
És az már csak hab a tortán, hogy az Európai Uniónak már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie az első lépéseket, ha komolyan gondolta volna a felzárkózást a mesterségesintelligencia-fejlesztésben.
Pláne annak fényében, hogy a Meta, az OpenAI és más amerikai székhelyű vállalatok lassították vagy blokkolták az eszközök európai kiadását az AI-törvényből eredő jogi kockázatok miatt, amely a mesterséges intelligencia „nagy kockázatú” felhasználásának betiltására törekszik. Utóbbi eleve már februárban hatályba lép.
Nem véletlen, hogy Mark Zuckerberg, a Meta alapítója és Daniel Ek, a Spotify társalapítója is arra figyelmeztetett még tavaly, hogy az egyébként „következetlen és bonyolult szabályozás” miatt is, de Európa még inkább lemaradhat az AI terén.
Végezetül álljon itt egy kiváló mém arról, hogy Európa hogyan marad le a kínai vagy az amerikai fejlesztésekről:
