Pesti Srácok

Erőlködnek a kaliforniai komcsik: betiltanák az önvédelemhez való jogot

Erőlködnek a kaliforniai komcsik: betiltanák az önvédelemhez való jogot

Kalifornia jelenleg egy úgynevezett “stand your ground” állam – vagyis az embereknek joguk van megvédeni magukat akár erőszakkal is egy éles helyzetben – azonban egy politikus, Rich Chavez Zbur, most olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely kriminalizálja mindenfajta önvédelem jogát. Ez azt jelenti, hogy ha valaki betör az ember házába, és fenyegeti a családját, az ember egészen addig nem ütheti meg még tenyérrel sem, amíg meg nem bizonyosodik róla, hogy a behatoló meg akarja ölni őt, vagy a családját. Vagyis meg kell várni hogy az embert megöljék, csak azután védekezhet. Ugye azt gondolják, hogy az ötlet egy demokrata kommunistától származik? Mert igen.

Az AB 1333-as számú törvényjavaslat célja, hogy korlátozza a háztulajdonosok jogát arra, hogy megvédjék magukat és családjukat a betörőkkel szemben.

A javaslat egyértelmű támadás az Alkotmány második módosítása ellen, amely az amerikai polgárok fegyverviselési jogát garantálja. A törvénytervezet szerint eltörölnék azokat a körülményeket, amelyek alatt a gyilkosság indokolt lehet, például egy otthon vagy ingatlan védelme érdekében. Ezen kívül pontosítanák azokat a körülményeket, amelyek keretein belül a gyilkosság nem lenne indokolt, például akkor, ha valaki több erőt alkalmaz, mint amennyire szükség lenne a védekezéshez. Ami szintén teljesen értelmezhetetlen. Illetve bárhogyan értelmezhető, ami talán még rosszabb.

PestiSracok facebook image

Zbur azt állítja, hogy az AB 1333 nem a bűnüldözők jogait korlátozza, hanem inkább a Kyle Rittenhouse-hoz hasonló “önjelölt igazságosztók” tevékenységét kívánja megfékezni, akik védekezésre hivatkozva provokálnak erőszakot.

A javaslatot éles kritikák érték a republikánusok részéről, például David Tangipa, kaliforniai republikánus képviselő szerint, aki azt mondta, hogy nem lehet tudni, hogy egy betörő életveszélyes szándékkal érkezett-e.

A korábban említett “stand your ground” államok azok az amerikai államok, ahol a törvény lehetővé teszi, hogy egy személy bárhol, ahol jogszerűen tartózkodik (például az otthonában, az utcán stb.), megvédje magát, akár erőszakkal is, ha úgy érzi, hogy közvetlen veszélyben van, anélkül, hogy köteles lenne megpróbálni elmenekülni a helyszínről.

Ez a törvény azt jelenti, hogy a személy nem köteles elhagyni a helyszínt vagy menekülni, ha úgy érzi, hogy életveszélyben van, és akár azzal is védekezhet, hogy arányos erőszakot alkalmaz az önvédelem érdekében. A “stand your ground” törvények a személyek jogait védik, hogy saját magukat megvédjék veszélyhelyzetekben, anélkül, hogy büntethetők lennének azért, mert nem próbáltak meg elmenekülni.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.