Totál hülyének nézi a játékosokat az új Assassin’s Creed: Shadows, plusz meg is alázza a japán kultúrát
Megjelent az Assassin’s Creed: Shadows, a Ubisoft hosszú ideje futó franchise-ának legújabb része, amely a 16. századi feudális Japánban játszódik, és két főszereplőt kínál: Naoe-t, egy női shinobit, és Yasukét, egy fekete szamurájt. Hát, bár ne jelent volna meg. Jobban járt volna a játékot fejlesztő Ubisoft, amely feltételezhetően nem gondolta, hogy a termék piacra dobásakor már nem a szivárvány lesz a trend. A játék ugyanis kiemelkedően gyomorforgatóra sikerült, minden tekintetben túl van tolva. Például van a játékban néhány románc opció, vagyis szerelmi szálat lehet kialakítani bizonyos NPC-kkel, amelyeknek jelentős része homoszexuális románc. Hiszen erre szükség van a történet elmeséléséhez. A játék olyannyira botrányos lett, hogy a japánok hivatalos csatornákon keresztül fordulnak a Ubisofthoz, de nemcsak ezért, hanem azért is, mert a játék megalázza a japán kultúrát. És tényleg ezt csinálja amúgy.
A játék védelmében egyetlen dolog hozható fel: Yasuke, a fekete szamuráj állítólag tényleg létezett. Japán akkori egyik leghatalmasabb hadurának szolgálatába állt, és azt mondják a mindig fehér köpenyben járkáló tudósok, hogy korábban egy portugál jezsuita pappal érkezett Japánba. A portugálok afrikai rabszolgákat is hoztak Ázsiába, először sokan azt hitték, hogy Yasuke is rabszolga lehetett – de a történelmi források szerint ő inkább egy testőr vagy szolga volt. De ez mindegy is, a japán kultúrának nem igazán lett volna szüksége arra, hogy ezzel a karakterrel népszerűsítsék, főleg nem úgy, hogy Yasuke még meleg is… vagy biszexuális, vagy nem-bináris. Nem tudom igazából már, hogy mik vannak, és mi a különbség.
Mindenesetre ezek az érdekes történelmi szösszenetek nem szerepelnek a játékban, viszont a fekete szamuráj szuperhősként mélyen tekint más férfiak szemébe és vall szerelmet nekik.
Mint említettem, a játék egyik központi eleme a romantikus interakciók rendszere, amely lehetőséget ad az azonos nemű kapcsolatokra is. Yasuke például romantikus viszonyba kerülhet Hori Hidemasával, Nobunaga egyik vazallusával, valamint egy nem-bináris karakterrel, Ibukival. Hasonlóképpen, Naoe is kialakíthat egy kapcsolatot Katsuhimével, egy másik shinobi klán vezetőjének lányával.
Ráadásul a dialógusok úgy vannak megírva, hogy implicit módon azt sugallják, hogy a karakterek homoszexuális kalandjai és ez a mérhetetlen gusztustalan, gyomorforgató provokáció kizárólag azoknak jelenthet problémát, akik ideológiailag elutasítóak. Az, hogy mi van a történelmi hitelességgel, meg egyébként a játékélménnyel, az teljesen mindegy. Mert a játékos már nem számít, csak a propaganda.
És ahogy lenni szokott, a homoszexuális szál, az ezzel kapcsolatos szövegek és helyzetek a történetmesélés szempontjából teljesen feleslegesek és értéktelenek. Nem adnak hozzá semmit a játékhoz, viszont annál többet vesznek el belőle, mert feleslegesen akasztják meg a játékot, és váltanak ki undort a gyengébb idegzetű játékosokban, akik általában csak egy jó játékkal akarnak játszani, anélkül, hogy bármilyen politikai propagandát sugallanának nekik.
Az új Assassin’s Creed nem csak a homoszexuális szál miatt generált balhékat Japánban: a játék lehetőséget adott a játékosoknak, hogy szentélyekben és templomokban tárgyakat romboljanak. Hiroyuki Kada parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki, hogy ez való életbeli rongálásra ösztönözhet. A japán miniszterelnök, Shigeru Ishiba kijelentette, hogy a szentélyek meggyalázása a nemzet megsértését jelentené, és a kérdést meg kell vitatni a kulturális minisztériummal. Bár nem világos, hogy a kormány lépéseket tervez-e, Ubisoft a megjelenés napján kiadott egy frissítést, amely megakadályozza a templomokban a tárgyak megsemmisítését. A cég nem kommentálta, hogy ez a döntés a japán kormány nyomására született-e.
A Ubisoft egyébként elég nagy szarban van – már értjük, hogy részben miért. Pedig kétségtelen, hogy a stúdió tud nagyon jó játékokat csinálni. Elgondolkodtató viszont, hogy megérte-e mindent feltenni erre a játékra ebben a formában, főleg ha ez nem jön nekik össze, akkor simán lehet, hogy lehúzhatják a rolót. Vagy várnak a csodára, ami csak a Bibliában érkezett szivárvány formájában.
Hogy miért adták ki ezt a játékot így, az azzal is magyarázható, hogy valószínűleg a Ubisoft nem számított rá, hogy ekkorát fordul a világ. Amikor a játék fejlesztését elkezdték, akkor még ezért járt a pénz, a paripa meg a támogatás. Most viszont pisloghatnak, hogy milyen eladásokat produkálnak majd, és mi lesz a következő projektjeikkel.
De egyelőre, amíg ez ki nem derül, biztos, ami biztos, az Ubisoft együttműködik a kanadai kormánnyal annak érdekében, hogy a játékról szóló minden negatív kritikát eltüntessenek a nyilvánosság elől.
