Pesti Srácok

Románia a tavalyi botrányos kimenetelű, félbeszakított választások után újra voksolni készül - már itt az újabb botrány

Románia a tavalyi botrányos kimenetelű, félbeszakított választások után újra voksolni készül - már itt az újabb botrány

Még el sem kezdődött a megismételt elnökválasztás, már is újabb botrány borzolja a román állampolgárok idegrendszerét. Az előző voksolást megsemmisítő alkotmánybírósági határozatot semmissé nyilvánította a ploiesti-i táblabíróság. Romániában május 4-én tartják meg a megismételt elnökválasztás első fordulóját. Amennyiben egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.

A tavalyi romániai elnökválasztást félbeszakító, és a voksolás megismétlését elrendelő december 6-i alkotmánybírósági határozat érvénytelenítéséről döntött csütörtökön a ploiesti-i táblabíróság. A romániai igazságszolgáltatási portálon megjelent végzés felfüggeszti a választások megismétléséről szóló alkotmánybírósági határozat hatályát a jogerős döntés megszületéséig. A ploiesti-i táblabíróság döntése ellen a legfelsőbb bíróságnál lehet fellebbezni az indoklás közzétételét követő öt napon belül.

A ploiesti-i táblabíróság közigazgatási részlegétől egy magánszemély, Popescu Gheorghita felperes április 10-én iktatott panaszában kérte a tavalyi alkotmánybírósági határozat hatályon kívül helyezését. Az ügyben eljáró bíró helyt adott a felperes kérésének, és perköltség címén a 70 lejes (5600 forintos) bélyegilleték megfizetésére kötelezte az alkotmánybíróságot.

A megismételt választások első fordulója előtt tíz nappal hozott döntést a román médiában megszólaltatott jogászok és politikusok többsége jogi képtelenségnek nevezte, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint Romániában az alkotmánybírósági határozatok kötelező érvényűek és megfellebbezhetetlenek. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság korábbi elnöke a G4Media.ro portálnak úgy nyilatkozott: az alkotmánybírósági határozatok nem közigazgatási döntések, nincs jogorvoslati lehetőség ellenük, a ploiesti-i táblabíróság tehát túllépte hatáskörét.

PestiSracok facebook image

Alina Gorghiu volt igazságügyi miniszter a Hotnews.ro hírportálnak azt mondta: a ploiesti-i táblabíróság döntése olyan jogi képtelenség, amely az egész román igazságszolgáltatás hitelét csorbítja. A megismételt elnökválasztáson induló George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke azonban Facebook-bejegyzésében a "demokrácia, alkotmányos rend és jogállamiság helyreállításaként" üdvözölte a döntést, és a tavalyi, félbeszakított elnökválasztás folytatását, a második forduló megrendezését követelte, a korábbi demonstrációk rigmusává vált "vissza a második fordulót" jelszóval.

A központi választási bizottság (BEC) csütörtökön kiadott közleményében leszögezte: a ploiesti-i táblabíróság végzése nem érinti a megismételt elnökválasztás jogalapját, ezért a választási bizottságok folytatják munkájukat a május 4-i és 18-i voksolás lebonyolítása érdekében.

Emlékezetes, tavaly decemberben a román alkotmánybíróság - két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt - érvénytelenítette a november 24-i első forduló eredményét, arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint a legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.

A legfőbb ügyészség februárban fasiszta szervezetek támogatása, az alkotmányos rend elleni uszítás és illegális kampányfinanszírozás gyanújával hatósági felügyelet alá helyezte Calin Georgescut, a BEC pedig elutasította Georgescu jelöltségének bejegyzését a megismételt elnökválasztásra. Georgescu "helyett" ezért George Simion, a kormányoldal által szélsőségesnek nevezett AUR elnöke jelöltette magát, aki a közvélemény-kutatások szerint megörökölte a rendszerellenes jelszavakat hangoztató Georgescu népszerűségét, és első helyen kerülhet be a megismételt elnökválasztás második fordulójába.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.