Tényszerű hazugság, hogy a migráció fogja megoldani Európa problémáit, és ezt a számok is igazolják
A nyugat-európai sajtóban visszatérő toposz, hogy az Európai Uniónak szüksége van az Európán kívülről érkező bevándorlókra, hogy a kontinens demográfiai hanyatlását és munkaerőhiányát orvosolni tudja. A Telex például egyértelműen fogalmaz: „bevándorlás nélkül Európára példátlan elöregedés és állandósult munkaerőhiány vár”, míg a 444.hu publicisztikái szerint „külső segítségre szorulunk”. Ezzel szemben a Tényellenőr friss elemzése arra mutat rá: ezek a narratívák nem állják meg a helyüket, különösen ha a gazdasági mutatók, foglalkoztatási arányok és a társadalmi integrációs adatok fényében vizsgáljuk őket.
A Tényellenőr cikkében arról ír, hogy az Eurostat adatai szerint az EU lakosságának már több mint 5 százalékát teszik ki az EU-n kívüli országokból érkezett bevándorlók, akik száma folyamatosan növekszik. A munkaerőpiaci mutatók azonban aggasztó képet festenek: míg az EU-s állampolgárok foglalkoztatási rátája 76,2 százalék, addig ez a szám a nem EU-s bevándorlók esetében csupán 63 százalék. Különösen szembetűnő ez Németországban (21 százalékpontos különbség) és Franciaországban (16 százalékpontos különbség).
A nemi különbségek is jelentősek: a bevándorló nők foglalkoztatási aránya 2023-ban 16 százalékponttal maradt el a helyi nőkétől. Ez nemcsak az egyéni egzisztencia szintjén jelent problémát, hanem aláássa azt az érvet is, miszerint a bevándorlók segíthetik az európai munkaerőhiány enyhítését.
Németország, amely a 2015-ös migrációs válság idején az egyik legnyitottabb ország volt, mára számos munkaerőpiaci kihívással szembesül. A több mint 14 millió bevándorlóból 7,1 millióan nem uniós országokból érkeztek, foglalkoztatási rátájuk azonban csupán 61 százalék. A problémák sokrétűek: alacsony végzettség, külföldi képesítések el nem ismerése, és különösen nehéz helyzetbe kerülnek a kisgyermekes bevándorló anyák, akiknek csupán egyharmada dolgozik. Még a magasan képzett bevándorlók sem találnak könnyen megfelelő állást: az EU-n kívülről érkezett diplomásoknak csak 38 százaléka dolgozik végzettségének megfelelő területen.
A szociális ellátórendszer összeomlott
A gazdasági integráció hiányosságai az állami szociális rendszerekre is nyomást helyeznek. Az Európai Bizottság egyik tanulmánya szerint a nem EU-s bevándorlók nagyobb valószínűséggel részesülnek nem járulékos juttatásokban, azaz olyan segélyekben, amelyekhez nem szükséges előzetes befizetés.Vagyis úgy kapnak segélyeket, hogy ők maguk nem járulnak hozzá az ellátórendszer kiadásaihoz. A Tényellenőr kutatása szerint tehát az EU-n kívüli bevándorlók a jóléti intézkedéseket igénybe veszik, de nem járulnak hozzá a gazdaság működéséhez. Így nettó kiadást jelentenek a befogadóországoknak. Ez hosszú távon az államháztartások fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.
A bevándorlás jövőjét még inkább megkérdőjelezi az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése. A McKinsey és a Forrester elemzései szerint a következő másfél évtizedben akár több tízmillió európai munkahely szűnhet meg vagy alakulhat át. A leginkább érintett ágazatok – szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem, építőipar – éppen azok, ahol a bevándorlók nagy arányban dolgoznak. Ez súlyos strukturális munkanélküliséghez vezethet, főként az alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató szektorokban.
A Tényellenőr megállapítása szerint a rendelkezésre álló statisztikák és gazdasági trendek fényében aligha állítható, hogy az Európai Uniónak feltétlenül szüksége lenne az EU-n kívüli bevándorlókra a demográfiai és gazdasági problémák enyhítéséhez. Az alacsony foglalkoztatási ráták, a magasabb segélyezési arány, valamint a technológiai fejlődés munkahelyeket felszámoló hatása mind-mind azt jelzik: a jelenlegi migrációs modell nem fenntartható.
Forrás: Tényellenőr, Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat
