Politico: besörözött francia vidéki bunkók ünnepelték Le Pent, miközben migránskolbászt zabáltak
Van a kimondott szónak, leírt mondatoknak egy úgynevezett „metaüzenete”. Ez nem más, mint a tényleges mondanivaló, a valós üzenet az akár árnyalt megfogalmazások mögött. Az emlékek közé beilleszthető és felidézhető benyomás. A Politico ezúttal bár hajlandó volt beszámolni a Patrióták Európáért frakciócsoport egyéves alapításának ünnepéről, abban nem volt sok köszönet. Némely kommentártól eltekintve foghíjas beszámolót nyújtva arról, kik is voltak ott, miért, és hogy mit mondtak. De, a felütés, a beszámoló „íze”, a hangulatjelentés volt ebben a cikkben is a lényeg. A metaüzenet. Az pedig nagyjából az, amit a címben is megfogalmaztunk…
„Marine le Pen szerelemünnepébe fordult a söráztatta nacionalista gyűlés Franciaország vidéki részén” – valahogy így fordítható a brüsszeli szócső Politico beszámolója a hétvégén Mormant-sur-Vernissonban tartott Patrióta gyűlésről, ahol az EP-frakció egyéves megalakulását ünnepelték. Felszólalt ugye Orbán Viktor, Matteo Salvini, Andrej Babis és Santiago Abascal. De a lényeg, hogy az egész megmozdulást átitatta a sör, és a francia vidékiség.
A vidékizés láthatóan nem a magyar baloldal találmánya, kitűnő érv bármilyen rendezvény erodálására Európa más országaiban is, ha vidéken tartják. Brüsszelből nézve az ittas vidéki csőcselék gyűlt össze valami pogány bachanáliára, alkoholmámoros termékenységünnepre, amelynek középpontjában Marine le Pen állt. Ilyenkor a női nem méltóságának liberális tisztelete nem figyelembeveendő szempont.
A Politico cikkének egy másik hangulatkeltő szakaszában pedig arról értekezik a kitűnő médiaszakmunkás, hogy miközben a felszólalók egymással versengve hozakodtak elő hagyományos tematikájukkal, a nemi identitás kérdésétől kezdve a tömeges migráció megfékezéséig, a vidéki tömeg a perui gyökerű empadát, és egy maghrebi kolbászfajtát, a merguezt falatozta. Értjük az utalást, miszerint a szélsőjobbos közösség még mindig a múlt konzervatív agendáját hallgatja, de már rég a multikultiban él, hiszen nem is európai, hanem keleti ételeket fogyaszt. Micsoda kétszínűség a migrációt ellenezni, és közben migránskolbászt zabálni.
Mellesleg az empada spanyol eredetű tésztabatyu, illetve Spanyolországban ezen a néven fogyasztják. Európában máshol is elterjedt, sütve vagy főzve. Esznek ilyet az oroszok is. Mindegy. A merguez pedig egy kolbászfajta a sok közül. Ha a franciáknak keleti behatásra érkezett a felismerés, hogy a kolbásznak jót tesz, ha pirospaprikát tesznek bele, hát így adta ki a történelem. De még az is kérdéses, mennyiben volt az aktuálisan felszolgált kolbász merguez. Az is lehet, hogy csak a brüsszelita újságíró ismerte a kolbásznak kizárólag ezt a formáját.
Egy a lényeg. Migránsgyökerű ételekben tobzódva élvezték a multikulti áldásait ezek a besörözött francia vidékiek. És annyit ittak, hogy szerelemünnep lett a Patrióták amúgy is gagyi rendezvényéből.
De, ha már metaüzenet. Ez a túlzott lenézés, ez a kínos igyekezet a rendezvény lebecsmérlésére ugyanígy hordoz metaüzenetet. Zavart, értetlenséget, visszafogott pánikot. Félelmet a patrióta szervezkedéstől. Bennünk maradjon meg ez a benyomás…
Forrás: Politico; Vezetőkép: MTI
