Az EuroBarométer suttyomban felmérte, mekkora károkat okozott az EU költségvetési botránya

Manipulatív kérdéscsokrot rejtett az EuroBarométer legújabb felmérésébe a kiszivárgott költségvetési tervezettel kapcsolatban, amely Ukrajnára és a bürokráciára szórná el a pénzt. Az EU költségvetése így lényegében egy megszorítócsomaggá válna, amelybe mindenki többet fizet, de kevesebbet kap, nem csoda, hogy óriási botrány robbant ki körülötte. Az közvélemény-kutatáson keresztül viszont Brüsszel máris megkezdte az érzékenyítést...
Megjöttek az Eurobarométer legfrissebb számai, így jelenleg minden portál politikai ízlése szerint magyarázza az eredményeket. Etekintetben a Telex EU-által finanszírozott cikkét nem ajánlom, mert aki írta, annak semmi köze nincs a statisztikai adatok értelmezéséhez. Csak azért jegyeztem meg, mert az EU ezzel csak szórja az adófizetők pénzét, amiből pedig lélegeztetőgépet is lehetne venni. Vagy kézigránátot Ukrajnának. Nem is ez a lényeg, ezt a posztot ugyanis inkább annak a ténynek fogjuk szentelni, hogy a felmérésbe hogy-hogy nem bekerült az EU hosszútávú költségvetési terveivel kapcsolatos kérdéscsoport is. Az EU költségvetése ugyanis már tervezetének hajnalán óriási botrányt okozott.

Az EU költségvetése a következő ciklusban bürokratákról és Ukrajnáról szól
Feltehetően a brüsszeli bürokratáknak összekoccant a térde, hogy az Európai Parlamentben vitára bocsátott anyag az EU hosszú távú költségvetéséről ilyen mély és elemi felháborodást okozott. Úgy gondolhatták, a közvélemény-kutatás segítségével gyorsan kimérik a felháborodás mértékét az uniós társadalmon, egyúttal megkezdik a manipulációt és az érzékenyítést. De, mielőtt szétszálaznánk a kutatást, idézzük fel, miért is váltott ki olyan durva visszautasítást a költségvetési tervezet.
- először is azért, mert két területet kivéve csak megszorításokat tartalmaz
- a megszorítások kirívó mértékben érintenék az agráriumot (84 milliárd euróval csökkennek a források)
- az EU költségvetésének egynegyedét lényegében Ukrajna kapná különböző programokon keresztül
- a költségvetés másik részét a megszorítások ellenére mintegy 2500 új brüsszeli bürokrata foglalkoztatására és általános fizetésemelésre fordítanák
- fontos mellékszál, hogy a költségvetés számol az európai cégekre kivetett extra adókkal
- ráadásul felmerült, hogy a tagállamoknak többet kellene beleadni a közösbe úgy, hogy végül kevesebbet vehetnek ki onnan
Az EU rátenné a kezét a források elosztásra is?
Nos, akkor lássuk az EuroBarométernek az EU hosszútávú költségvetésére vonatkozó adatait, ahol mindjárt egy olyan durván manipulatív kérdéssel találkozunk, hogy ezek után nehéz bármi rosszat is mondani a nemzeti konzultációk faék egyszerűségű kérdéseire. Tegyük fel magunknak is a kérdést, mit akarhatott ezzel a költő:
Ha ismét a jövőre gondol, Ön szerint a növekvő számú projektet együtt, inkább az EU egészének kellene finanszíroznia, mint a tagállamoknak egyedül?
Erre a zavaros kérdésre ugyanis bármilyen választ adhatunk, attól függetlenül bármilyen eredmény kiolvasható az eredményből. Miközben manipulatív módon nem fejti ki bővebben, hogy a kérdés mire is akar utalni. Esetleg arra, hogy az EU ne a tagállamokra bízza a pályáztatást, azaz az uniós pénzek szétosztását, hanem maga az EU végezze a projektek finanszírozását, azaz lebonyolítását? Merthogy ez, azaz az újabb nemzeti hatáskörök elvonásának lehetősége, simán benne van a kérdésben. És, ha a kérdésben benne van, akkor a szándékban is.
Sajnos nem szólt akkorát a költségvetési botrány, mint kellett volna...
De ne is időzzünk el egy ilyen apróság (?) mellett, térjünk át inkább arra a kérdésre, ami a legtöbb bürokratát érdekelte, hogy mekkora a felháborodás az uniós tervek miatt. Így rákérdeztek, mennyien hallottak róluk. Nos, az EU-ban az uniós polgárok 64 százaléka nem hallott (hazánkban ennél jobb az arány, 52 százalék), és még ezen felül is sokan vannak, akik hallottak ugyan róla, de nem igazán tudják, mi fán terem (25 százalék az EU-s átlag; 36 a magyar valóság). Mind az uniós mind az EU átlagát tekintve a lakosság nagyjából 10 százaléka hallott és tudja is, mit tervez az EU költségvetés címén. Azaz a brüsszeli bürokraták megnyugodhatnak. Minden 10. ember tudja csak, hogy magukra és Ukrajnára költik a más pénzét.
Ezt követi egy hosszú, teljesen felesleges adatsor arról, hogy az uniós polgárok miről szeretnének legtöbbet hallani a hosszútávú költségvetés kapcsán. Ezek amolyan beetető-kérdések, amelyekkel azt sugallják, ez a költségvetés értünk van, nekünk készül, figyel ránk, óv minket, idomul hozzánk. Persze, a valóságban, a szikár számok ismeretében könnyű átlátni a szitán.
Az is tisztességes lett volna, ha már a botrány amúgy is kirobbant, ha jóemberkedés helyett arról kérdezik az embereket, Ukrajnának, vagy inkább a mezőgazdaságnak juttatnának az uniós forrásokból. Esetleg, hogy megérdemli e Brüsszel, hogy még több bürokratát etessen. Vagy éppen fordítva, ezt a teljesítményt kevesebb emberrel is el lehet látni. Vagy, jogosnak tartják e az uniós polgárok, hogy mostantól több adót fizetnek az EU-nak, de kevesebbet kapnak a pénzükért. Nos, erről az EuroBarométer nem faggatózott.
Az európai cégek különadója is belecsempésződött a kérdések közé
Ellenben érdekes, személyes megítélésem szerint a legfontosabb és legmanipulatívabb kérdést a végére hagyták. Így hangzik szó szerint:
Jelenleg az EU hosszú távú költségvetésének alapját főként a tagállamok pénzügyi hozzájárulása képezi. Ön támogatná vagy ellenezné, hogy az Európai Uniónak legyenek újfajta bevételi forrásai (pl. az üvegházhatásúgáz-kibocsátásból vagy a cégek nyereségéből), hogy az EU költségvetése kevésbé függjön a tagállamok hozzájárulásától, és ezáltal ezek a hozzájárulások esetleg csökkenjenek?
Nos, így első hallásra ki lenne az a hülye, aki ne szeretné, hogy önállóbb legyen az EU, legyenek új forrásai, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatásából, vagy a multik nyereségéből.
Épp több bürokrácia kell Európának, mikor padlón a versenyképesség
Ugyanakkor a demagógiába csomagolt ötletet már jól ismerhetjük a költségvetési botrányból is, amikor az említett adóemelés részletei kiderültek. A sajtóhírek szerint Ursuláék terve az, hogy az évente 100 millió feletti bevételt termelő cégektől szedne be adót, függetlenül a profitjuk mértékétől. A legkisebb érintett cégektől évente 100 ezer eurót szedne be, a legnagyobbaktól pedig maximum 750 ezret. Számításaik szerint az új adó évi 6,8 milliárd eurót hozhat.
Csakhogy most, amikor padlón az unió versenyképessége, nem igazán bölcs gondolat az uniós tagországok cégeinek hosszú távú adóztatása, pláne, ha a többletbevételt nem csatornázzák vissza a gazdaságba. Hanem a feneketlen bendőjű Ukrajnát és a szintén feneketlen bendőjű brüsszeli bürokratákat hízlalnák belőle. Megjegyzendő, mennyire igazságosabb a magyar rendszer, ahol az indokolatlanul magas bevételre szert tevő cégek extraprofitjából csíp le az állam. Amit aztán nem magára költ.
Mindenesetre jól látható, hogy a kérdésen keresztül máris manipulálja Brüsszel a közvéleményt, hogy bizony jó lenne az uniónak, ha a cégeket újabb általános adókkal sújtanák. Holott nem.
Azt nem a telefonos válaszadók döntik el, hogy jár e Magyarországnak uniós pénz
Végezetül, mert ne menjünk szó nélkül el e mellett sem, az EU hosszú távú költségvetésének témái közé valahogy bekerült az a moralizáló kérdés, hogy az EU csak akkor fizesse -e ki a tagállamoknak járó pénzeket, ha jogállamiság meg a demokrácia rendben van. Brüsszel láthatóan próbálja hazánk csicskáztatását az uniós átlagemberek véleményével is megtámogatni. Nagyon kedves próbálkozás. Csakhogy az uniós pénzek kifizetése egy szerződés alapján történik. Ez a jogállamisági gumikategória pedig nem szerepel benne. Azaz sem Ursula, sem akármiféle uniós átlagember véleménye nem számít a kérdésben. Cserébe nyugodt szívvel leírhatjuk, hogy az EuroBarométer felmérése egy durván manipulatív szakmai szégyen.