Pesti Srácok

Gulyás Gergely a Kormányinfón: Brüsszel az uniós költségvetés negyedét Ukrajnára költené

Gulyás Gergely a Kormányinfón: Brüsszel az uniós költségvetés negyedét Ukrajnára költené
Fotó: Balogh Zoltán

Nemcsak Magyarország, de egész Európa számára elfogadhatatlan a kiszivárgott következő hét éves ciklusra vonatkozó uniós költségvetési tervezet - jelentette ki Gulyás Gergely szerdán. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón kiemelte, különösen a mezőgazdaság érintett a támogatások csökkentésében.

Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán tartották aktuális közös sajtótájékoztatójukat. A Kormányinfón elsősorban a kiszivárgott uniós költségvetési tervezet került terítékre.

Kormányinfó
Vitályos Eszter és Gulyás Gergely a Kormányinfón; fotó: Balogh Zoltán

Brüsszel Ukrajnára és magára költene

Gulyás Gergely elmondta, a költségvetésben szerepel ugyanakkor egy 88 milliárd forintos támogatási összeg Ukrajnának, illetve újabb 190 milliárd az uniós csatlakozásuk támogatására. 

Ez a költségvetés egynegyedét teszi ki.  

A miniszter kiemelte, mivel a megszorítások a leginkább az agráriumot érintik, ezért a Kormány egyetért a magyar és az uniós gazdák tiltakozásával. Kiemelte, aki magyar politikusként támogatja ezt a költségvetést,  

annak fontosabb Ukrajna mint Magyarország.  

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra is, Brüsszel a megszorítások dacára önmagán nem spórol. Egy konkrét “bürokráciaemelés” részeként 2500 új alkalmazottat vennének fel és a fizetéseket is jelentősen megemelnék.  

A miniszter szerint a költségvetés-tervezet tárgyalásra is alkalmatlan, hazánk fel fog lépni Brüsszel szándékai ellen.  

A Kormányinfón megerősítették, hazánk fel fog lépni Sebestysén József halálának felelőseivel szemben

Gulyás Gergely arról is beszélt, a Kormány megvitatta Sebestnyén József halálának körülményeit. Mint kiemelte, a magyar közvéleményt is mélyen felháborította az a kényszersorozási gyakorlat Ukrajnában, amelynek eredményeként a férfi életét vesztette.  

Az erőszakkal frontra kényszerítés elfogadhatatlan, ugyanakkor egy olyan ország, ahol halálra vernek katonákat nem méltó az uniós tagságra 

-hangsúlyozta. A miniszter kiemelte, Magyarország elvárja az Európai Uniótól, hogy a Sebestyén József haláláért felelős, beazonosított ukrán katonia elöljáró kerüljön uniós szankciós listára. Hozzátette, ellenkező esetben Magyarország fog lépéseket tenni a három katonai vezető szankcionálása érdekében.  

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.