Gyertek műhippik, multicsilliárdosok, mentsük meg a BOJGÓT!

Gyermekekkel, kutyákkal, pláne kisgyermekekkel és kiskutyákkal bármit el lehet adni – tartja az ordas marketing közhely. A mondat nem mutatja a rosszul öregedés tüneteit, és az emberiséget elárasztó fölösleges, de az emberiség által nélkülözhetetlennek bizonyult kacatokon kívül dicső korunk egyik legfontosabb vallásipari termékére is igaz. Kattintgatom a tévét, a természettodományosnak mondott kanálisokon pedig sorra bukkan elő egy néhány perces kisfilm. Főszereplője egy szaúdi bakfis, aki szívvel, lélekkel védi a természetet, a kislány jól láthatóan egy hercegkisasszony, egy olyan család sarja, hogy apukája egy gyenge pillanatában meg tudná venni készpénzért a komplett Európai Uniót. Hősünk más gyermekeket vesz rá a spotban, hogy az óceán partjára vetődött uszadékfát gyűjtögessenek, majd a fadarabokat fessék le színesre. Látható szellemi képességeiket figyelembe véve vélhetően valamilyen szintetikus alapú festékkel. Ők így védik a BOJGÓT, amibe a kisfilmben annyira belejönnek, hogy egy ugyancsak a partra vetődött, viharvert bóját is lefestenek. Teccikérteni? A BOJGÓT védik! A szaúdi herceglány el is mondja, hogy ezzel járja a világot, utazásaival terjeszti az új igét. Ügyes. A temérdek agyhalott meg el is hiszi, hogy hulladékok lefestegetésével tesz valamit a környezetünkért. Ő meg jól él ezekből az agyhalottakból, és apunak sem kell olyan mélyen a zsebébe nyúlnia a zsebpénzért. Mutogatnak még halászhálóba gabalyodott fókabébit – cukiságfaktor – és rengeteg, de tényleg rengeteg pillepalackot. Arról nem szól a kisfilm, hogy az emberiségnek mégis mi a célja az összegyűjtögetett pillepalackokkal. Üdvözlendő kezdeményezés, amikor önkéntesek kipucolnak területeket a műanyag szemetet elszállítva, de továbbra is adódik a kínzó kérdés: mi lesz ezzel a szeméttel, azon kívül, hogy egy nagy kupacba hordjuk össze?

Újra lángol az Amazonas

Néhány esztendeje az emberiség egy kollektív halálsikolyként hallatta a hangját, tudatva az erre fogékonyakkal, hogy LÁNGOL AZ EGÉSZ AMAZONAS! Oda a BOJGÓ tüdeje, mindmeghalunk! Aztán kiderült: annyi történt, hogy az őslakos parasztok felgyújtották az erdőt néhány helyen, így szerezve termőterületeket a dszungelből. Miért teszik ezt? Nos, azért, hogy szójababot termesszenek ezeken a helyeken, azt felzabáltassák s a szarvasmarháikkal, hogy ezeket a szarvasmarhákat aztán felzabáltassák a konzumidióta nyugati emberekkel. Ennek az erdőgyújtogatásnak sok évszázados hagyománya van arrafelé. Annak, hogy ezek az őslakos parasztok valaha találkoztak a konzumidióta nyugati emberrel, egyebek mellett az is a következménye lett, hogy a bennszülöttek rájöttek: gyarapodhatnak másképp is, mint bogyók és bogarak gyűjtögetésével. Fontos körülmény, hogy az Amazonas lángolását a néhány évvel ezelőtti hisztéria sem tudta megfékezni, az egyik todományos kanális ki is küldött néhány szedett-vedett hippit, hogy helyi hülyékkel megerősítve az égő erdőből tudósítsanak. Megállapították, hogy a százméteres lángok közelében nagyon meleg van. Beküldtek egy drónt is a tűzfészek fölé, majd őszintén csodálkoztak, hogy a masina tönkrement. Mivel életveszélybe kerültek, a segítségükre helyi tűzoltók siettek, akiknek a legfontosabb felszerelése a hátukon hordott, hátizsákra emlékeztető, tíz-húsz literes vizestömlő, amelyet egy kézi erővel működtetett vízipisztoly egészített ki. Ezzel a csodafegyverrel szálltak szembe egy akkora erdőtűzzel, amely egy magyarországi megye területével vetekedett. Az akció vége az lett, hogy az egész társaságot tűzoltóstul, hippistül helikopterekkel kellett kimenteni, és ezt még be is mutatták. A lényeg azonban az, hogy a BOJGÓ megmenekült. Ha tippelnünk kéne, mi arra tennénk tétet, hogy az Amazonas jövőre is lángolni fog.

Kigyulladhat a Csendes-óceán is

Úgy tíz éve került be az emberiség kollektív tudatába – értsd: közösségi média! – hogy a Csendes-óceán északkeleti részén az áramlatok egy hatalmas szemétszigetet hordtak össze. Kapva kapott az alkalmon egy csapat amerikai multicsilliárdos-sarj, és telekürtölték a médiát, hogy ők bizony körbekerítik ezt a szemétszigetet, és elvontatják. Azt mondjuk nem közölték, hogy hova, a terv nyilvános része az volt, hogy a tengeren, folyókban a kiömlött olaj felfogására alkalmas, a víz felszínén úszó tömlőkkel veszik körbe a pillepalack-monstrumot. Igen ám, csakhogy a szemétsziget akkora, mint Texas, körbekeríteni nagyjából lehetetlen feladat, nem beszélve a vontatásról. Itt jött az árukapcsolás: mikroműanyagok ellen mikroadományokkal lehet szembeszállni. A kezdeményezők tarhálni kezdtek a misszió érdekében, agyhalottak tömege pedig bődületes mennyiségű pénz gyűjtött össze, amiből aztán a multicsilliárdos-csemeték elindultak útjukra egy yachttal, az összekalapozott lóvét pedig elitták/szívták/k@rvázták egy hosszúra nyúlt nyaraláson, aztán szép csendben visszavonultak kaliforniai pánikszobáikba. A BOJGÓ ezúttal is megmenekült. Ügyes.

Elásott jövő

Az emberiség kollektív idiotizmusa új igét követelt, ez lett a klímavallás. Tömegek hisznek abban, hogy a megújulónak mondott energiák teljesen kiválthatják a fosszilis energiahordozókat. Ezt találta mondani nemrég António Guterres is. Ez az ember az ENSZ főtitkára. Ennyit az ENSZ-ről. A magasságos, sérthetetlen Nyugat-Európában a kikényszerített közvélekedés szerint a szélenergia szinte mindent megold. Ugyanezek a hívők szemérmesen félrenéznek az olyan hírek hallatán, hogy a szélturbinák lapátjainak üzemideje véges. Mivel olyan anyagokból készülnek, amelyek egyesítve már nem bonthatók szét/vissza elemeikre, ezért a kiöregedett alkatrészeket egyszerűen elássák. Úgy legalább nem látszanak. Észak-Európában, ahol kemény telek vannak, a szélturbinák lapátjain kirakódik a jég, amit úgy orvosolnak, hogy helikopterből a repülőgépek szárnyainak jégtelenítéséhez használt fagyálló folyadékkal locsolják. Hurrá, a BOJGÓ megmentve. Az a Németország, amelynek tilos a mindenkori gazdaságpolitikáját kritizálni, és amelyik valamilyen ideológiai indíttatásból teljesen megvált az atomenergiától, nemrég középkori templomot dózeroltatott le, mert hitvány lignit van alatta. Az sem Guterrest igazolta, hogy kiderült: az áprilisi, Spanyolországot és Portugáliát érintő hatalmas áramkimaradást döntően az okozta, hogy a rendszerek túlságosan ki voltak szolgáltatva a megújuló energiaforrásoknak. Pedig ezek az országok hatalmas tengerpartokkal rendelkeznek. Ott mindig fúj a szél. Dél-Európában vannak. Ott mindig süt a nap. Hát, így mentjük meg a BOJGÓT.