Pesti Srácok

Négymillió eurós büntetéssel lehetetlenítenék el a Patrióták Európáért frakciót

Négymillió eurós büntetéssel lehetetlenítenék el a Patrióták Európáért frakciót
Fotó: Purger Tamás

Izzadtságszagú igyekezettel próbálkoznak Brüsszelben a Patrióták ellehetetlenítésével. Ezúttal a korábban megszűnt Identitás és Demokrácia vélt gyanús közbeszerzései miatt akarnak négymillió eurót behajtani a patrióták Európáért frakción.

Brüsszel propagandalapjának úgymond „kiszivárogtatták” azt a bizalmas jelentést, amely szerint a 2024-ben feloszlott Identitás és Demokrácia EP-frakciónál súlyos pénzköltési visszaéléseket tártak fel. A dokumentum alapján a frakció 2019 és 2024 közötti működése során 4 millió euróval nem tudott utóbb elszámolni. Az ügyészségi vizsgálat pártatlanságára mindenesetre mély árnyékot vet, hogy az egész ügyet a Patrióták Európáért frakcióra próbálja ráhúzni jó szokása szerint a Politico-n keresztül a brüsszeli balliberális elit.  

Patrióták Európáért
Közbeszerzési bűnben fogant Patrióták Európáért?; fotó: MTI

A gyanús pénzköltések

Az ügy előzménye, hogy az EP pénzügyi osztálya összegző jelentést készített az Identitás és Demokrácia tömörülés pártjainak közbeszerzési gyakorlatáról, a frakció működésének végeztével. A dokumentum szerint a gyanús pénzköltéseket a feloszlott frakció a képviselőcsoportok számára évente elkülönített költségvetési forrásaiból valósították meg az egyes tagpártok, amelyet alapesetben adminisztratív és működési költségekre, valamint politikai és információs tevékenységekre lehet fordítani. A jelentés alapján az osztrák, francia és német tagpártok közel négymillió euró értékben sértették meg a közbeszerzési eljárást.  

A pályázati eljárást pusztán formális gyakorlatként folytatták le, anélkül, hogy szándék mutatkozott volna a legjobb szolgáltató kiválasztására irányuló 

– állítja a dokumentum, hozzátéve, a közbeszerzéseket a pártok a baráti vállalatokra igazították.  

Nem részletezett jogsértések

Bár a Politico a „megszerzett” dokumentumokból konkrét példákat nem említ, általánosságban kitér néhány esetre: 

  • egyik esetben hirdetési szerződéseket közvetlenül egy olyan cégnek ítélték oda, amelyet az osztrák FPÖ egy korábbi európai parlamenti képviselője, az ID csoport tagja és a Patrióták jelenlegi tagja vezetett
  • a jelentés nehezményezi, hogy az ID frakció lehetővé tette tagpártjai számára, hogy nem kormányzati szervezeteket (NGO-kat), illetve jótékonysági szervezeteket támogassanak  

A Politico azért cikkében kitér arra is, az ID korábbi főtitkára, Philip Claeys, aki ugyanezt a pozíciót tölti be jelenleg a Patriótáknál, a jelentés készítése során több levélben is nyomatékosította, hogy az adományokat az EP által megszabott jogi kereteknek megfelelően ítélték oda, a közbeszerzési eljárásokat pedig szintén a szabályoknak megfelelően bonyolították. 

Lényegében a Patrióták Európáért már megalakulásuk előtt bűnöztek

A cikk ugyanakkor igen kacifántos úton próbálja a feloszlott frakció által állítólagosan hátrahagyott visszaéléseket a Patriótákra átruházni. A cél láthatóan az, hogy az említett korábbi tagpártok saját pénzügyi felelősségre vonása helyett az említett 4 millió eurós, évek alatt felhalmozott összeget a Patriótákon hajtsák be.  

 Az ügyet az teszi bonyolulttá, hogy az ID csoport a tavalyi európai parlamenti választások után feloszlott, tagjainak és munkatársainak többsége pedig beolvadt az új Patriots for Europe csoportba. A Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága vizsgálja, hogy az új szervezet felelősségre vonható-e 

-írja a Politico. A kérdés tehát, mennyiben sikerül bizonyítani, hogy az Identitás és Demokrácia utódfrakciója a Patrióták Európáért.  

Célkeresztben a hatalomesélyes patrióta pártok 

Az Identitás és Demokrácia 2024-es megszűnésének pillanatában az Osztrák Szabadságpártból (FPÖ), a belga Flamand Érdek (VB), a cseh Szabadság és Közvetlen, a Dán Néppárt, az észt Konzervatív Néppárt, a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga pártokból állt. A 2024. június 30-án megalakult patrióták Európáért három alapítópártja közül ugyanakkor csak egy, az FPÖ érkezett az ID-ből, ezért a Patriótákat nehéz az ID utódfrakciójaként beállítani. Igaz ugyanakkor, hogy később az ID-ből végül a Patriótákhoz ejtőernyőzött a francia Nemzeti Tömörülés mellett a Lega, a Dán Néppárt és a Flamand Érdek. Feltűnő persze, hogy a Politico cikke csak azon pártok esetében emel ki esetleges visszaéléseket, amelyek szúrják az összeurópai balliberális erők szemét. Marine le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés évek óta a vádak kereszttüzében áll, hasonlóképpen a folyamatos ügyészi vegzálásnak kitett Salvini-fémjelezte Ligához, illetve az Osztrák Szabadságpárthoz.  

Szintén nem elhanyagolható körülmény, hogy az ID frakciónak szintén tagja volt a német AfD, amelyet a választásokat megelőző kampányidőszakban zárt ki soraiból a a platform egyik képviselőjük igen vitatható kijelentései miatt az SS-katonákról. Az AfD az EP-választásokat követően szintén saját frakciót alapított Szuverén Nemzetek Európája, röviden Szuverenisták néven, amelyhez például a Mi Hazánk mozgalom is csatlakozott, de ide zárkózott fel az ID-ből a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia is. Innentől kezdve pedig erősen vitatható, miért a Patriótákon, vagy miért csak a Patriótákon követelik a korábbi ID frakció párjainak gyanús költéseit. 

Különös, hogy korábban mindent rendben találtak az ID-nél a pénzügyi vizsgálatok

Bár a Politico a bennfentességét hangsúlyozva egy név nélkül nyilatkozó Patrióta tisztségviselőre hivatkozva írja, hogy a frakció bírósági perben is hajlandó megvédeni a maga igazát, ez lényegében teljesen felesleges fontoskodás, hiszen a pártszövetség közleményt is kiadott az üggyel kapcsolatban. Ebben a Patrióták a vádakat elutasítva arra hívják fel a figyelmet, hogy az egész ügy véleményük szerint az Európai Néppárt (EPP) és az EP balliberális szárnyának újabb lejáratási kísérlete. Mint kiemelték, a Patriótákat - amely megalakulása óta a harmadik legnagyobb frakcióvá nőtte ki magát - kezdetektől gyengíteni próbálják. Ennek eredményeként fosztották meg a pártszövetséget a nekik arányosan járó két alelnöki pozíciótól, illetve az egyes bizottságok elnöki, alelnöki tisztségektől is. A közleményben hangsúlyozzák, hasonlóan politikailag motivált az a kísérlet, ahogy az ID kapcsán megállapított állítólagos szabálysértésekért a Patriótákat akarják felelősségre vonni. Ráadásul,  

az Európai Parlament Elnöksége korábban jóváhagyta az ID összes pénzügyi jelentését. 

A közlemény szerint az eljárás kettős botrányos eleme, hogy eszerint a tényleges ellenőrzéseket akkor csak egy frakció felbomlása után végzik el. Az S&D és az EPP, a két legnagyobb költségvetésű képviselőcsoport,  

egyszerűen nem tartoznak az Európai Parlament semmilyen ellenőrzése alá. 

A Patrióták az átláthatóság érdekében ezért is követelik az Európai Parlament különböző csoportjai által 2019 óta kiírt pályázati felhívások nyilvánosságát.  

Minden rendelkezésünkre álló jogi eszközt felhasználunk jogaink védelmében. A Patriótákat nem hallgattatják el, és továbbra is harcolni fogunk az általunk képviselt európaiak millióiért 

- zárul a közlemény.  

 

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.