Pesti Srácok

Romániát is elérte egy állítólagos orosz drón – Ki provokál kit?

Romániát is elérte egy állítólagos orosz drón – Ki provokál kit?

Miközben újabb NATO-ország légvédelmét zavarta meg az orosz drón, Lengyelországban további repülőgépeket telepítettek a pilóta nélküli légijárművek elleni védekezésre. Oroszország azonban jövőre megduplázhatja a dróngyártását.

Újabb NATO-tagállam, most éppen Románia jelentette, hogy egy orosz drónt sértette meg a légterüket. A román védelmi minisztérium közleménye szerint román vadászgépek követték nyomon a drónt, de nem lőtték le. A harci eszközt Chilia Veche falutól húsz kilométerre délnyugatra észlelték, nem messze az ukrán déli határtól, mielőtt eltűnt volna a radarról. (Jó, kérdés, hogy most akkor vadászgépekkel, vagy radarral követték a drónt, de ez legyen a 21. század legnagyobb román hazugsága.)

Ám a minisztérium szerint nem repült át lakott területek felett, és nem is jelentett közvetlen veszélyt.


Akárcsak a Lengyelországban észlelt drónok esetében, úgy minden bizonnyal ebben az esetben sem volt az oroszok célja Románia megtámadása. Legoroszosabb változatban is maximum a légvédelem felzavarására, felidegesítésére utazhattak, a reakcióidő tesztelésére, az viszont egyelőre még nem világos, hogy ez egy konkrét terv része volt, avagy egyfajta „rutinmunka.” A magyarázatok egészen eltérőek: vannak, akik szerint kétségbeesett ukrán provokáció, hátha így a NATO majd ukrán terület felett elkezdi ritkítani a drónokat, mások szerint meg ez már az egész világot fenyegető orosz invázió hajnala.

Nem mellesleg hasonlóan nyilatkozott a lengyel külügyminiszter is. Annyiban is hasonlóan, hogy neki is sikerült ellentétes állításokat egy megszólalásba belesűrítenie. Radoslaw Sikorski a The Guardian-nek azt mondta, hogy ezek a drónok a Kreml kísérletei voltak a NATO légvédelmének tesztelésére, anélkül, hogy teljes körű választ váltott volna ki, pedig Lengyelország nagyvonalúságának a bizonyítéka. Majd Sikorski azt is közölte, hogy bár a múlt héten Lengyelországba belépő drónok képesek voltak lőszer szállítására, nem voltak robbanóanyaggal megrakva, hogy végül kijelentse, hogy drónok azért nem okoztak semmilyen pusztítást, mert lelőtték őket, mielőtt elérték volna a céljukat. Értsd: légvédelmet tesztelni jöttek robbanóanyag nélkül, de lelőtték őket, így nem robbantak fel a célpontjaikkal együtt. 

„Érdekes módon mind gagyik voltak, ami számomra arra utal, hogy Oroszország háború indítása nélkül próbált minket tesztelni”

– vonta le a harmadik következtetést a tárcavezető.

Ezzel szemben már nem gondolkodott hasonló józansággal Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki az incidenst „egy uniós tagállam szuverenitásának újabb elfogadhatatlan megsértésének” nevezte.

Kaljának mindenesetre érdemes volna beszélgetnie Manfred Weberrel és Ursula von der Leyennel, mert a két náci német politikus szerint Európában nem is létezik olyasmi, mint a nemzeti szuverenitás. Ha meg nem létezik, csak egy délibáb, akkor mit sérthettek volna meg az oroszok? Mindenesetre a NATO pénteken bejelentette, hogy további repülőgépeket telepít a szövetség keleti szárnyára a jövőbeni dróntámadások elleni védekezésre. Másnap pedig ismét lengyel és szövetséges repülőgépeket riasztottak be a Nyugat-Ukrajnában megújult dróntámadási fenyegetés miatt. És ismét felmerült, hogy legalább Nyugat-Ukrajna felett a NATO lezárja a légteret, hivatkozva arra, hogy onnan veszély fenyegeti a NATO tagállamokat.

Ám kérdés, hogy ez mire lesz elég.

Oroszország ugyanis fokozta dróngyártását, a The New York Times például azt írta, mára valóságos drónbirodalmat épített ki, amely komoly kihívást jelent nemcsak Ukrajna, hanem a NATO számára is.

Gondoljunk bele: a drón könnyen és olcsón is összeállítható, felderítésre, a légvédelmek megzavarására, de akár fegyverek szállítására is alkalmas. Apró mérete és gyorsasága miatt pedig nehéz likvidálni. 

Oroszország jelenleg évente mintegy 30 ezer Sahíd típusú drónt gyárt, de jövőre mindez megduplázódhat. Annak tudatában óriási fejlődést jelenthet, hogy 2022-ben a negyven-ötven drón bevetése is újdonságnak számított, idén szeptember 7-én viszont nyolcszáz pilóta nélküli légijárművet vetett be a Kreml Ukrajnában egyetlen éjszaka alatt.

Kiemelt kép: MTI/AP/Andrij Andrijenko

 

Ajánljuk még

Heteken át lesték, zaklatták a kászoni gyermekeket az Átlátszó Erdély újságírói

Exkluzív 2023 július 12.
Három héten át majdnem minden nap lesben álltak, fotóztak és követték is a kászonimpéri otthonban nevelkedő gyermekeket az erdélyi balliberális lapok újságírói, hogy minél szaftosabb sztorival tudjanak odasózni Böjte Csaba ferences szerzetesnek és alapítványának – tudta meg a PestiSrácok.hu. A történtek rendkívül felzaklatták a fiatal kamaszokat, akik addigra már maguk mögött hagyták az elszenvedett traumákat, és a nevelők, valamint szakpszichológusok munkája által feldolgozták a korábban elszenvedett szexuális és egyéb bántalmazásokat. Lapunk elkísérhette Böjte Csabát a napokban Kászonba, ahová azért látogatott el, hogy meggyőződjön róla, minden segítséget megadnak az érintett gyermekek lelki és mentális fejlődése, traumáik feldolgozása érdekében. A tapasztaltak megnyugtatóak: motivált, lelkes fiatalokkal találkoztunk, akik ma már kifejezetten azt kérik, hagyják őket békén és senki ne is emlékeztesse őket az átéltekre, mert csak így tudnak valóban továbblépni. Sportversenyekre járnak, ministrálnak, aktív hitéletet élnek és tervezik a jövőt. Egyikük tűzoltóversenyekre jár és ér el kiváló eredményeket, gondol rá, hogy majd akár egyenruhát öltsön; egy másik fiú történelemtanárnak készül és rengeteget olvas.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.