Pesti Srácok

Romániát is elérte egy állítólagos orosz drón – Ki provokál kit?

Romániát is elérte egy állítólagos orosz drón – Ki provokál kit?

Miközben újabb NATO-ország légvédelmét zavarta meg az orosz drón, Lengyelországban további repülőgépeket telepítettek a pilóta nélküli légijárművek elleni védekezésre. Oroszország azonban jövőre megduplázhatja a dróngyártását.

Újabb NATO-tagállam, most éppen Románia jelentette, hogy egy orosz drónt sértette meg a légterüket. A román védelmi minisztérium közleménye szerint román vadászgépek követték nyomon a drónt, de nem lőtték le. A harci eszközt Chilia Veche falutól húsz kilométerre délnyugatra észlelték, nem messze az ukrán déli határtól, mielőtt eltűnt volna a radarról. (Jó, kérdés, hogy most akkor vadászgépekkel, vagy radarral követték a drónt, de ez legyen a 21. század legnagyobb román hazugsága.)

Ám a minisztérium szerint nem repült át lakott területek felett, és nem is jelentett közvetlen veszélyt.


Akárcsak a Lengyelországban észlelt drónok esetében, úgy minden bizonnyal ebben az esetben sem volt az oroszok célja Románia megtámadása. Legoroszosabb változatban is maximum a légvédelem felzavarására, felidegesítésére utazhattak, a reakcióidő tesztelésére, az viszont egyelőre még nem világos, hogy ez egy konkrét terv része volt, avagy egyfajta „rutinmunka.” A magyarázatok egészen eltérőek: vannak, akik szerint kétségbeesett ukrán provokáció, hátha így a NATO majd ukrán terület felett elkezdi ritkítani a drónokat, mások szerint meg ez már az egész világot fenyegető orosz invázió hajnala.

Nem mellesleg hasonlóan nyilatkozott a lengyel külügyminiszter is. Annyiban is hasonlóan, hogy neki is sikerült ellentétes állításokat egy megszólalásba belesűrítenie. Radoslaw Sikorski a The Guardian-nek azt mondta, hogy ezek a drónok a Kreml kísérletei voltak a NATO légvédelmének tesztelésére, anélkül, hogy teljes körű választ váltott volna ki, pedig Lengyelország nagyvonalúságának a bizonyítéka. Majd Sikorski azt is közölte, hogy bár a múlt héten Lengyelországba belépő drónok képesek voltak lőszer szállítására, nem voltak robbanóanyaggal megrakva, hogy végül kijelentse, hogy drónok azért nem okoztak semmilyen pusztítást, mert lelőtték őket, mielőtt elérték volna a céljukat. Értsd: légvédelmet tesztelni jöttek robbanóanyag nélkül, de lelőtték őket, így nem robbantak fel a célpontjaikkal együtt. 

„Érdekes módon mind gagyik voltak, ami számomra arra utal, hogy Oroszország háború indítása nélkül próbált minket tesztelni”

– vonta le a harmadik következtetést a tárcavezető.

Ezzel szemben már nem gondolkodott hasonló józansággal Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki az incidenst „egy uniós tagállam szuverenitásának újabb elfogadhatatlan megsértésének” nevezte.

Kaljának mindenesetre érdemes volna beszélgetnie Manfred Weberrel és Ursula von der Leyennel, mert a két náci német politikus szerint Európában nem is létezik olyasmi, mint a nemzeti szuverenitás. Ha meg nem létezik, csak egy délibáb, akkor mit sérthettek volna meg az oroszok? Mindenesetre a NATO pénteken bejelentette, hogy további repülőgépeket telepít a szövetség keleti szárnyára a jövőbeni dróntámadások elleni védekezésre. Másnap pedig ismét lengyel és szövetséges repülőgépeket riasztottak be a Nyugat-Ukrajnában megújult dróntámadási fenyegetés miatt. És ismét felmerült, hogy legalább Nyugat-Ukrajna felett a NATO lezárja a légteret, hivatkozva arra, hogy onnan veszély fenyegeti a NATO tagállamokat.

Ám kérdés, hogy ez mire lesz elég.

Oroszország ugyanis fokozta dróngyártását, a The New York Times például azt írta, mára valóságos drónbirodalmat épített ki, amely komoly kihívást jelent nemcsak Ukrajna, hanem a NATO számára is.

Gondoljunk bele: a drón könnyen és olcsón is összeállítható, felderítésre, a légvédelmek megzavarására, de akár fegyverek szállítására is alkalmas. Apró mérete és gyorsasága miatt pedig nehéz likvidálni. 

Oroszország jelenleg évente mintegy 30 ezer Sahíd típusú drónt gyárt, de jövőre mindez megduplázódhat. Annak tudatában óriási fejlődést jelenthet, hogy 2022-ben a negyven-ötven drón bevetése is újdonságnak számított, idén szeptember 7-én viszont nyolcszáz pilóta nélküli légijárművet vetett be a Kreml Ukrajnában egyetlen éjszaka alatt.

Kiemelt kép: MTI/AP/Andrij Andrijenko

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.