Pesti Srácok

Romániát is elérte egy állítólagos orosz drón – Ki provokál kit?

Romániát is elérte egy állítólagos orosz drón – Ki provokál kit?

Miközben újabb NATO-ország légvédelmét zavarta meg az orosz drón, Lengyelországban további repülőgépeket telepítettek a pilóta nélküli légijárművek elleni védekezésre. Oroszország azonban jövőre megduplázhatja a dróngyártását.

Újabb NATO-tagállam, most éppen Románia jelentette, hogy egy orosz drónt sértette meg a légterüket. A román védelmi minisztérium közleménye szerint román vadászgépek követték nyomon a drónt, de nem lőtték le. A harci eszközt Chilia Veche falutól húsz kilométerre délnyugatra észlelték, nem messze az ukrán déli határtól, mielőtt eltűnt volna a radarról. (Jó, kérdés, hogy most akkor vadászgépekkel, vagy radarral követték a drónt, de ez legyen a 21. század legnagyobb román hazugsága.)

Ám a minisztérium szerint nem repült át lakott területek felett, és nem is jelentett közvetlen veszélyt.


Akárcsak a Lengyelországban észlelt drónok esetében, úgy minden bizonnyal ebben az esetben sem volt az oroszok célja Románia megtámadása. Legoroszosabb változatban is maximum a légvédelem felzavarására, felidegesítésére utazhattak, a reakcióidő tesztelésére, az viszont egyelőre még nem világos, hogy ez egy konkrét terv része volt, avagy egyfajta „rutinmunka.” A magyarázatok egészen eltérőek: vannak, akik szerint kétségbeesett ukrán provokáció, hátha így a NATO majd ukrán terület felett elkezdi ritkítani a drónokat, mások szerint meg ez már az egész világot fenyegető orosz invázió hajnala.

Nem mellesleg hasonlóan nyilatkozott a lengyel külügyminiszter is. Annyiban is hasonlóan, hogy neki is sikerült ellentétes állításokat egy megszólalásba belesűrítenie. Radoslaw Sikorski a The Guardian-nek azt mondta, hogy ezek a drónok a Kreml kísérletei voltak a NATO légvédelmének tesztelésére, anélkül, hogy teljes körű választ váltott volna ki, pedig Lengyelország nagyvonalúságának a bizonyítéka. Majd Sikorski azt is közölte, hogy bár a múlt héten Lengyelországba belépő drónok képesek voltak lőszer szállítására, nem voltak robbanóanyaggal megrakva, hogy végül kijelentse, hogy drónok azért nem okoztak semmilyen pusztítást, mert lelőtték őket, mielőtt elérték volna a céljukat. Értsd: légvédelmet tesztelni jöttek robbanóanyag nélkül, de lelőtték őket, így nem robbantak fel a célpontjaikkal együtt. 

„Érdekes módon mind gagyik voltak, ami számomra arra utal, hogy Oroszország háború indítása nélkül próbált minket tesztelni”

– vonta le a harmadik következtetést a tárcavezető.

Ezzel szemben már nem gondolkodott hasonló józansággal Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki az incidenst „egy uniós tagállam szuverenitásának újabb elfogadhatatlan megsértésének” nevezte.

Kaljának mindenesetre érdemes volna beszélgetnie Manfred Weberrel és Ursula von der Leyennel, mert a két náci német politikus szerint Európában nem is létezik olyasmi, mint a nemzeti szuverenitás. Ha meg nem létezik, csak egy délibáb, akkor mit sérthettek volna meg az oroszok? Mindenesetre a NATO pénteken bejelentette, hogy további repülőgépeket telepít a szövetség keleti szárnyára a jövőbeni dróntámadások elleni védekezésre. Másnap pedig ismét lengyel és szövetséges repülőgépeket riasztottak be a Nyugat-Ukrajnában megújult dróntámadási fenyegetés miatt. És ismét felmerült, hogy legalább Nyugat-Ukrajna felett a NATO lezárja a légteret, hivatkozva arra, hogy onnan veszély fenyegeti a NATO tagállamokat.

Ám kérdés, hogy ez mire lesz elég.

Oroszország ugyanis fokozta dróngyártását, a The New York Times például azt írta, mára valóságos drónbirodalmat épített ki, amely komoly kihívást jelent nemcsak Ukrajna, hanem a NATO számára is.

Gondoljunk bele: a drón könnyen és olcsón is összeállítható, felderítésre, a légvédelmek megzavarására, de akár fegyverek szállítására is alkalmas. Apró mérete és gyorsasága miatt pedig nehéz likvidálni. 

Oroszország jelenleg évente mintegy 30 ezer Sahíd típusú drónt gyárt, de jövőre mindez megduplázódhat. Annak tudatában óriási fejlődést jelenthet, hogy 2022-ben a negyven-ötven drón bevetése is újdonságnak számított, idén szeptember 7-én viszont nyolcszáz pilóta nélküli légijárművet vetett be a Kreml Ukrajnában egyetlen éjszaka alatt.

Kiemelt kép: MTI/AP/Andrij Andrijenko

 

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.