Civilek lemészárlása nem szabadságharc - Két éve rohanta meg a Hamász Izraelt
Ma két éve, hogy a Hamász pribékjei rátámadtak egy fesztiválra, túszokat hurcoltak el, nőket erőszakoltak meg és válogatás nélkül gyilkoltak. Izrael pedig brutális válaszcsapást indított, amely romba döntötte Gázát, s a háború azóta is tart. A terrortámadás évfordulóján érdemes megállnunk egy kicsit és emlékeztetni a palesztinbarátokat, hogy a civilek válogatás nélküli lemészárlása nem egyenlő a szabadságharccal.
Az aradi vértanúk napja után egy nappal, mi magyarok nem szorulunk rá, hogy emlékeztessenek minket arra, hogy mi az a szabadságharc. Éppen ezért az alábbi cikk nem is a józan értékrenddel rendelkezőknek fog szólni, hanem azoknak, akik még mindig egyenlőségjelet tesznek a Hamász vérengzése, és a tiszta forradalmak között. Mert bármilyen elnyomásban is él egy nép, nem a civilek meggyilkolásával igazolja a saját forradalmát.
2023. október 7-én olyasmi történt Izraelben, ami még a Közel-Keleten is példanélküli, pedig arrafelé a fegyveres összecsapások mindennaposak. A Hamász terroristái kihasználva a pillanatnyi figyelmetlenséget (Netanjahu ellenzéke éppen országos tüntetéseket szervezett) támadást indított a Gázával határos kibucok és egy fesztivál ellen.
Igen, egy fesztivál ellen, amit éppen azok szerveztek, akik szemben álltak az izraeli kormánnyal. A támadás során válogatás nélkül gyilkoltak. Nőket, gyerekeket, időseket. Több száz nőt megerőszakoltak, több mint száz túszt elhurcoltak. Válogatás és kegyelem nélkül. Nem a palesztin terroristákat nem a szabadság utáni vágy, hanem a gyűlölet hajtotta. Nem válogattak az áldozatok között.
Megtorlás és feledés
Válaszul Izrael támadást indított Gáza és a Hamász állásai, valamint szövetségesei ellen. S furcsa módon, amint az IDF támadásba lendült, a globalisták valahogy hirtelen elfelejtették, hogy ki is kezdte ezt a háborút. Mert gondoljunk bármit a zsidó államról, de az október 7-i támadás provokálatlan és embertelen volt. Csak Be'riben 130-an haltak meg, köztük csecsemők. Ők voltak az iszlamista terroristák célpontjai.
De mindez valahogy "elsiklott" a nyugati emlékezetben, akik hirtelen elnyomó izraeli rezsimről és népirtó zsidó bosszúról kezdtek beszélni (azt nagyvonalúan elfeledve, hogy miért is állnak bosszút).
Egész Nyugat-Európa és az USA nagyrésze palesztinpárti tüntetésekbe kezdett, ahol nem volt ritka jelszó, hogy a "folyótól a tengerig", ez tudniillik Izrael eltörlésére és a Palesztin állam kikiáltására utal. Nem, nem a két állami megoldásra, hanem a zsidó állam teljes eltörlésére. És ez a jelszó jelent meg nálunk is.
Vannak egyenlők és egyenlőbbek, vannak civilek és civilebbek
Ma ugyanis Budapesten is tartottak egy palesztinpárti tüntetést, igaz, nagy érdeklődésnek nem örvendett a rendezvény, de sokat elárulnak a jelszavak. Itt is megjelent a "folyótól a tengerig", de ami fontosabb, hogy minden felszólaló elítélte az október 7-i mészárlást. Ez még rendben is volna. Azonban, amint lefutották a kötelező köröket és kijelentették, hogy civileket ölni azért mégsincs rendben, gyorsan váltottak is.
Minden felszólaló az IDF "embertelen tettein" háborodott fel. Mindenki arról beszélt, hogy Izrael indított háborút, miközben tudták jól, ezt a konfliktust a Hamász kezdte. De ez csak a kötelező körök erejéig maradt meg, a hangsúlyt mindig az kapta, hogy Tel-Aviv milyen rossz és milyen hősies a palesztin nép a szabadságharcában.
Mi, magyarként tudjuk, hogy milyen az a szabadságharc. Megvívtunk egy párat és éppen hétfőn emlékeztünk meg az aradi vértanúkról, akik a '48-as vereség után életüket adták a bitón a hazáért. A saját életüket. Nem civilekét, akik mögé bújtak, mikor kórházakból indították a rakétáikat, nem gyermekekét, akiket válogatás nélkül mészároltak le. A Hamász nem szabadságharcot vív, a Hamász egy terrorista szervezet, ami elindított egy mészárlást és most a palesztinok szenvedése mögé bújva élvezi, hogy a globalisták (nomeg a széljobb), hogyan dicsőíti őket.
