Pesti Srácok

Igazságos ítéletet kért az ügyésznő Fico merénylőjére - Húsz év a legkevesebb Cintulának

Igazságos ítéletet kért az ügyésznő Fico merénylőjére - Húsz év a legkevesebb Cintulának
Juraj Cintulát Fico testőrei teperték le

Törvényes és igazságos büntetés kiszabását kérte csütörtökön a bíróságtól Jurja Cintulára az ügyészi perbeszédében Katarína Habcáková. A Robert Fico (Smer-SD) kormányfőre ötször rálövő Cintula számára az igazságos ítélet alsó hangon is húsz év, ám várhatóan életfogytiglani fegyházra fogják ítélni.

Törvényes és igazságos büntetés kiszabását kérte ma a bíróságtól Jurja Cintulára az ügyészi perbeszédében Katarína Habcáková. A Robert Fico (Smer-SD) kormányfőre ötször rálövő Cintula számára az igazságos ítélet alsó hangon is húsz év, ám várhatóan életfogytiglani fegyházra fogják ítélni.

Juraj Cintula, Robert Fico merénylője
Fotó: parameter.sk

A Robert Fico (Smer-SD) kormányfő elleni tavaly május 15-i merényletet a demokrácia és az állam stabilitása elleni merénylet volt. Juraj Cintula így akarta megváltoztatni az ország kormányát, elérni annak lemondását és előrehozott választás kiírását – jelentette ki az ügyésznő.

A szlovákiai lapok részletesen foglalkoznak a perrel és az ügyész perbeszéddel. 

Igazságos ítélet terrortámadásért?

Juraj Cintulát védett személy ellen elkövetett terrortámadással vádolják, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélheti a bíróság, a büntetés alsó határa pedig húsz év.

Az ügyész kijelentette, elfogadhatatlan, hogy bárki erőszak alkalmazásával fejezze ki a kormánnyal való elégedetlenségét, ezt a parlamenti választáson kell kinyilvánítani.

Habcákovának meggyőződése, és a részletes bizonyítási eljárás igazolta, hogy Cintula az egész kormány, mint kollektív szerv ellen intézett támadást. 

Emlékeztetett, hogy 

a vádlott a trencséni börtönkórházból a feleségével folytatott telefonbeszélgetések során arról beszélt, a kormány üldözi és „elintézi” a kultúrában és a médiában dolgozó embereket, kormányzati terrort emlegetett. Az előkészítő eljárás során pedig azt mondta, elégedetlen a kormány politikájával, mert elárulta az EU-t.

Semmi kétség sincs afelől sem, hogy a merényletet Juraj Cintula követte le. Vita csak a jogi minősítéséről van, a védelem a tárgyalás során azt igyekezett bizonyítani, nem az egész kormány ellen történt terrortámadás, egyedül Fico volt a célpont.

Az ügyész szerint a vádlott máig sem adta jelét annak, hogy megbánta a tettét, és azután változtatott a retorikáján, hogy módosították a bűncselekmény jogi minősítését.

Eredetileg nem terrorizmus, hanem előre kitervelt emberölési kísértet miatt indult ellene büntetőeljárás, ezt 2024 júliusában módosították.

Juraj Cintula a tárgyalás első napján, július 8-án kijelentette, 

dühös volt a kormányfőre. Azért lőtt rá, hogy az egészségi állapota miatt ne lehessen tovább kormányfő, de nem akarta megölni. Úgy látta, erre a nyitrabányai (Handlová) kihelyezett kormányülésen lesz megfelelő alkalom. Abban a pillanatban, amikor Fico elindult a szimpatizánsai felé, előhúzta legálisan tartott fegyverét, és ötször rálőtt, amiből négy talált.


A tárgyalás október 8-án folytatódik a védő perbeszédével, amire az ügyésznő válaszolhat, valamint Cintula szólhat majd az utolsó szó jogán.

 

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.