Ukrán mesék a jogállamról és a demokráciáról

Az új, 2028–2034-es költségvetési tervezet a geopolitikai változásokra reagál, növeli a versenyképességre, innovációra, biztonságra és védelemre fordított kiadásokat, ami hosszú távon Ukrajna számára is előnyös lehet. Jelentősen bővül a Global Europe program és folytatódik az Ukrajnát támogató mechanizmus is, bár a 100 milliárd eurós keret csak az ország sürgős költségvetési igényeit fedezheti. A költségvetést azonban erős kritikák érik a mezőgazdaság háttérbe szorítása miatt, több tagállam – köztük Németország és Magyarország – is elégedetlen, ami kockázatossá teszi az MFF elfogadását. Probléma továbbá, hogy a tervezet nem tartalmaz külön forrásokat a lehetséges bővítésre, így az EU pénzügyileg felkészületlen lehet az új tagok csatlakozására. Ukrajna számára veszélyt jelent a reformok lassulása és a korrupciós ügyek, amelyek csökkentik a bizalmat és akár forrásmegvonást is eredményezhetnek. 

Tisztázzuk tehát: az EU úgy akar pénzt adni Ukrajnának, ami ugyebár nem az EU tagja, hogy nincs elkülönítve forrás a bővítésre. Azaz, ismét kitalálták azt, hogyan adhatnák a mi pénzünket az ukránoknak, persze feltételekkel, amiknek a betartását természetesen senki nem ellenőrzi.

Ukrán dollár, de nem az ATM-ből

Az ukrán jegybank közölte, hogy a pénzintézetek nem adhattak ki olyan nagy összegű készpénzes valutát, mint amilyenek a NABU által lefoglalt fotókon láthatók az „Midas hadművelet” során. A háború kezdete óta ugyanis érvényes szabály, hogy napi legfeljebb 100 ezer hrivnyának megfelelő összeget lehet készpénzben felvenni, ami jóval kevesebb egy 100 dolláros bankjegyekből álló kötegnél. Ez a korlátozás minden ügyfélre érvényes, a bankok nem kerülhetik meg, és az NBU rendszeresen ellenőrzi a betartását, súlyos bírságokkal vagy tisztségviselők eltiltásával fenyegetve a szabályszegőket. Az állami tulajdonú Sense Bankkal kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy érintett lehet az Energoatom korrupciós ügyeiben, és külső befolyás alatt állhatott.

A fenti hír elemzése során bennünk csak az merült fel, hogy miért gondolja egy korrupcióellenes hivatal, hogy az általa vizsgált személy csak úgy, az ATM-ből veszi le a csúszópénzeket? Segítünk, nem így szokás. 

Ali Baba és a negyven rabló

Az ukrán sajtó már arról ír, hogy Zelenszkij elnöki hivatalának vezetője, Andrij Jermak Ali Baba fedőnéven rajta lehet az ukrán háborús maffia működését feltáró felvételeken: A lehallgatott beszélgetésekben a Mindics-környezet által használt „Ali Baba” fedőnév állítólag Andrij Jermakra, az Elnöki Hivatal vezetőjére utal. Az információt Jaroszlav Zseleznyak „Holosz” párti képviselő hozta nyilvánosságra, aki szerint a név Jermak monogramjából (AB) ered, amit a politikai körökben gyakran tréfásan „Alla Boriszovna”-ként is emlegetnek. A politikus azt állítja, hogy ezekből a lehallgatott beszélgetésekből az derül ki: Jermak tisztában volt az Enerhoatom körüli korrupciós ügyletekkel, valamint rendszeresen egyeztetett a Mindics–Zuckerman-hálózattal. Zseleznyak szerint Jermak irányította azt a nyári akciót is, amelynek célja a NABU és a SAP hatásköreinek csökkentése volt, és továbbra is nyomást gyakorol Zelenszkijre, hogy ne tegyen engedményeket az antikorrupciós szerveknek. A képviselő úgy véli, Jermakot meneszteni kellene, de kétli, hogy az elnök ezt megtenné. 

Utolsó hírünkben a fedőnév a legszebb. Azt, hogy egy maffiavezér éppen Ali Babának hívatja magát, nagyjából olyan, mintha a fekete könyvelésüket tartalmazó füzetre ráírnák nagybetűkkel, hogy Fekete Könyvelés. Az már csak hab a tortán, hogy senki nem hiszi, hogy Zelenszkij menesztené jermakot. Miért is tenné, hiszen együtt dolgoznak, ebben is...