Pesti Srácok

Trump meg akarja szerezni Grönlandot

Donald Trump. Fotó: Brendan McDermid/Reuters/Landov

Nem mondott le az amerikai elnök arról, hogy nem csak országa befolyási zónáit, de területét is növeli. Donald Trump szerint ugyanis "az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági érdeke megszerezni a dán fennhatóság alá tartozó Grönlandot".

Donald Trump már korábban is kijelentette, hogy szeretné megszerezni Grönlandot, azonban a kijelentés enyhén szólva sem váltott ki egyöntetű örömöt sem a szigetországban, sem az azt irányító Dániában.

A grönlandi hadsereg készen áll Trump támadására
A grönlandi hadsereg készen áll Trump támadására

Az amerikai elnök most ismét kijelentette, hogy nem tett le szándékáról és vasárnap kijelentette, hogy Jeff Landry louisianai kormányzó személyében Grönlandért felelős különmegbízottat nevez ki, hétfőn már arról beszélt az amerikai elnök Mar-a-Lago-i rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján, hogy az Egyesült Államoknak muszáj megszereznie Grönlandot – írja az Index.

A BBC kérdésére Trump azt mondta, nemzetbiztonsági okokból van szüksége a dán fennhatóság alatt álló szigetre – emiatt is nevezte ki Jeff Landryt különmegbízottként.

Nem a nyersanyagok miatt kell Grönland, abból az Egyesült Államoknak van bőven

– mondta Trump, aki szerint amiatt van szüksége az Egyesült Államoknak Grönlandra, mert „orosz és kínai hajók vannak mindenütt”, ami szerinte közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára.

A dánok vikingre gyúrták magukat

Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter „teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte a különmegbízott kinevezését, majd Landry nyilvános megjegyzéseit, továbbá bejelentette, hogy bekéretik az Egyesült Államok nagykövetét. Mette Frederiksen dán miniszterelnök pedig úgy fogalmazott:

Nehéz helyzetbe hoznak minket azok, akik egész életünkben a szövetségeseink voltak.

A dán fennhatóság alá tartozó sziget miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen pedig azt hangsúlyozta, hogy nyitottak az együttműködésre akár az Egyesült Államokkal is, de ezeknek a tiszteleten, a közös értékeken és céljaikon kell alapulniuk. Ezenkívül hangsúlyozta, a grönlandiak maguk döntenek a jövőjükről, és a sziget területi integritását tiszteletben kell tartani. A grönlandi és a dán miniszterelnök közös nyilatkozatban rögzítették:

Grönland a grönlandiaké, egy másik országot nem lehet annektálni.

(Érdekes kijelentés, tekintve, hogy Grönland momentán a dánoké.)

Ezért akarja Trump a szigetet

Grönland geopolitikailag egyébként rendkívül fontos helyszínné vált az elmúlt évtizedben: a klímaváltozásnak következtében ugyanis a Jeges-tenger térsége egyre inkább hajózhatóvá válik, ami nemcsak kereskedelmi és gazdasági lehetőséget nyújt, hanem katonai kockázatokat is hordoz. A térségben pedig több NATO-tagállam, mint például az Egyesült Államok, Kanada vagy Dánia mellett Oroszország és az Arktisztól rendkívül távol eső Kína is verseng a befolyásért, ráadásul Oroszországhoz képest a NATO legalább tízéves lemaradásban van.


 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.