Pesti Srácok

Folytatódik a német "sokszínűsítés": jönnek a tábori imámok

Folytatódik a német "sokszínűsítés": jönnek a tábori imámok

Annak ellenére, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr olyan alapvető problémákkal küzd, mint például a gyenge kiképzési infrastruktúra, vagy a létszámhiány, azért a németek nem feledkeznek el egy számukra sokkal fontosabb dolog, mégpedig a sokszínűség biztosításáról. Lehetnek létfontosságú és azonnali megoldásra váró feladatok, de a német vezetés úgy látja, hogy "befogadás" nélkül nincs egységes Bundeswehr.

A német vezetés, amely az utóbbi pár évben próbálja orvosolni azokat a hiányosságokat, amelyekre a korábbi német kormányok magasról tettek, az el/befogadó" és "sokszínű politikájuk jegyében a német hadseregben az imámoknak is helyet fog biztosítani. Igaz, hogy a a szolidaritás volt az, ami ráhozta a németek fejére a bajt, de úgy tűnik, hogy azok a tapasztalatok és hibák ellenére folytatják az agymenésüket, vagyis az iszlám vallás minden területen történő kiemelt támogatását, amit ők szolidaritásnak és befogadásnak neveznek. 

német
A németek még mindig a liberális felfogás álomvilágában élnek. 
Fotó: Kay Nietfeld

A németek, akik még mindig magunkon viselik a nácizmus bélyegét - legalábbis kívülről - 2015-ben szépen elindultak társadalmuk katasztrófája felé. Merkel német kancellár, aki nyilvánvalóan tudott a bevándorlók jelentette veszélyekről, mit sem törődött ezzel, és inkább a Willkommenskultur keretei között üdvözölte a német nép nagy részével együtt a Közel-Keletről érkező migránsokat. A hatásokra nem kellett sokat várni, és bár Merz kancellár bejelentette, hogy kitoloncolja az illegális migránsokat az országból, egyelőre ennek - igazi akarat hiányában - nem sok eredménye van. 

Itt a német hadsereg lelkigondozói szolgálata

A németek pedig mindig tudnak egy újabb szintet lépni, persze, nem felfelé, hanem inkább lefelé. Noha, Merzék igyekeznek orvosolni a német haderő hiányosságait, közöttük a létszámhiányt is, amelyre eddig megoldásként a „szükségalapú” sorkatonai szolgálatot találták, a NATO által elvárt szinttől még mindig messze vannak. De a hadseregben nemcsak keresztények teljesítenek katonai szolgálatot, hanem iszlám vallásúak is, akiknek száma a Bundeswehr létszámához képest elenyésző, körülbelül háromezer főt tesz ki. A német kormány és a katonai vezetés pedig rádöbbent arra, hogy a sokszínűség mégsem elég sokszínű és ezért úgy döntöttek, hogy szolgálatba állítják az első tábori imámokat. 

Németország védelmi minisztérium közölte, hogy ezeket az imámokat egyénként, pályázat útján fogják kiválasztani, és kezdetben majd csak Németországon belül fognak szolgálatot teljesíteni. 

Vagyis annyi megmaradt eszük még van a németeknek, hogy mielőtt külföldi bevetésre küldenék a pályázati úton kiválasztott imámokat, először megnézik, hogy ez a remek és sokszínű program hogyan is érvényesül a gyakorlatban. A pályázat részleteiről ugyan nem árult el többet a minisztérium, azonban az imámok német hadseregben történő megjelenése - egy rossz választás eredményeképpen - újabb radikalizációt indíthat el a Bundeswehren belül. 

De a németeket - ahogy ezt korábban láthattuk - nem érdeklik az esetleges társadalmi vagy vallási feszültségek, a lényeg, hogy a befogadókörnyezet álljon rendelkezésre az egyelőre (!) kisebbségben lévő iszlám vallásúak számára. Mert a németek számára, bármit is állítson Merz, még mindig a liberális ideológia érvényesítése áll az első helyen, szemben a tényekkel, a józan ésszel és a tapasztalatokkal. Ez a fajta megközelítés pedig már a német tiszti kart is megfertőzte, akik már szintén az elfogadásra, de még inkább muszlimok elfogadására helyezik a hangsúlyt. Álljanak itt bizonyítékként Thorsten Weber ezredes szavai, aki úgy fogalmazott:

Fontos számunkra, hogy elismerjük ezt a sokszínűséget, és dedikált lelkigondozói szolgálatot hozzunk létre a muszlim katonák számára.

Ehhez csak annyit fűznénk hozzá: kár, hogy a német „érzékenység” és „törődés” más vallások, így a kereszténység felé már nem érvényesül ilyen mértékben.

 

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.