Pesti Srácok

Romanowski: A magyarokra is az várhat, mint ami Lengyelországban történt, ha nem vigyáznak

Marcin Romanowski. Fotó: X

Ahogyan közeledünk a magyar választáshoz, Európa figyelme egyre inkább ránk irányul. A lengyelek részéről nemcsak Donald Tuskék szólalnak meg Magyar Péter mellett, időnként a lengyel konzervatívok is szükségét érzik, hogy figyelmeztetéseket küldjenek a magyar kormánynak. Ahogyan tette most azt Marcin Romanowski egykori igazságügyi miniszter is, aki a lengyel belpolitika és a 2023-as parlamenti választás elvesztésével érzékelteti, mi vár, ha a „zsebmessiás” leváltaná a kormányt.

Mint írta, ebben Brüsszelnek is lesz egy-két szava, amelynek zsarolási mechanizmusa, különösen az EU tagállamok választásai környékén nem túl finom. Céljuk, hogy tönkretegyenek minden olyan országot, minden olyan politikai erőt, amely fenyegeti korrupt megállapodásaikat, ideológiai megszállottságukat és a hatalom Brüsszelben való koncentrációját.

„Amit ma Magyarország kapcsán még mindig tapasztalunk, azt Lengyelország már korábban átélte: az európai források kifizetését ahhoz kötni, hogy a tagállam vállalja a Brüsszelnek való politikai alávetettséget. Brüsszel nem tárgyal, hanem ultimátumokat ad. A »jogállamiság« fenyegetésekre használt jogi furkósbottá válik, míg a pénzügyi források a kormány vagy a politikai irányvonal megváltoztatását célzó kényszerítő eszközökké alakulnak”

– hívta fel a figyelmet Romanowski.

Brüsszel végül elérte célját, és Lengyelországra végül rászabadították Donald Tuskot, ám Romanowski szerint 2026-ra sokan, akik engedtek neki, belátják, hogy katasztrofális következményekkel járt az államra és a gazdaságra nézve. És hogy a brüsszeli globalista elit zsarolással és manipulációval elvette a lengyel néptől a szabad választások jogát.

„Ma pontosan ugyanezt a sémát alkalmazzák Budapesten – egy fontos különbséggel: Magyarország megnézheti, milyen rosszul végződött ez Varsó számára.”

A 2023-as kampány során Donald Tusk megígérte, hogy amint a helyreállítási terv (KPO) „feloldásra kerül”, Lengyelország azonnal több milliárd euró beáramlását fogja érezni. Pénzcsap, grandiózus számok, a siker propagandája.

Romanowski azt írta, a kormány ezzel szemben 2025 szeptemberének végén csendben visszaadott Brüsszelnek 5,1 milliárd eurót a helyreállítási alap hitelkomponenséből, mert... nem tudta felhasználni a forrásokat.

„Ez több mint 21 milliárd zloty – ennek az összegnek a célja a fejlődés előmozdítása volt, de ehelyett a teljes alkalmatlanság szimbólumává vált. Ma Lengyelországnak további 11 milliárd zloty elvesztésével kell szembesülnie, mert a kormány maga blokkolja a megállapodott »mérföldkövek« megvalósítását.”

Ugyanakkor ehhez kötődik egy botrány, amelyről a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetője nem tett említést, a PestiSrácok viszont igen. 2025 augusztusában ugyanis kirobbant a KPO sikkasztási ügye. Nem elég, hogy a lengyel vendéglátás a szükségeshez képest kevés használható forráshoz jutott, azok sem a munkaerő felvételére vagy a vállalkozás újraindítását elősegítő költségekre irányultak volna. 

Sokkal inkább jachtokra, bérlakásokra, lőterekre, PlayStation-konzolokra, magánszaunák és jakuzzik vásárlására, swingerklub felszerelésére, valamint egy szálloda ruhatárának bővítésére írtak ki pályázatokat – ezek nem a vendégkör bővítését, hanem a szálloda- és apartmantulajdonosok szórakoztatását célozták volna meg.

Ahogyan a volt tárcavezető is rámutatott, a brüsszeli behódolás visszaütött, Tusk nemcsak hogy nem teljesítette ígéreteit, de még azt is merte a lengyelek arcába mondani, hogy két év alatt teljesítette „első 100 napjának” 30 ígéretét, egyszerűen azért, mert 30 százalékos szavazati arányt ért el.

„De ez is hazugság. Még azt a 30-at sem teljesítette. Ehelyett adókat emel, növeli az áram- és gázárakat, miközben lehetővé teszi a pénzügyi bűnözőknek, hogy milliárdokat szivattyúzzanak ki külföldre. Ez a tanulság Magyarország számára: Brüsszel zsarolása nyomán nem növekszik a jólét. Az »európai normalitás« és a »mosolygós ország« valójában azt jelentené, hogy a polgárok elveszítik befolyásukat saját államuk felett, a hatalom birtokosai alkalmatlanok és törvénytelenek, és nyers politikai lopások történnek – pontosan úgy, mint Lengyelországban történt”

– zárta terjedelmes bejegyzését Romanowski.

Kiemelt kép: Marcin Romanowski. Fotó: X

 

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?