Zelenszkij szerint az ukránok "egyenlőbbek", a magyar uniós vétó pedig semmit sem ér
Fotó: Marcin Obara
Volodimir Zelenszkij az orosz-ukrán háború negyedik évfordulója alkalmából újra megfogalmazta követeléseit az őt támogató szövetségesek felé, valamint bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki nem hajlandó „teljesíteni” az ukrán vezetés által kiadott ukázt. Mert míg az európai vezetők többsége hajbókolva teljesíti az ukrán elnök minden követelését és légből kapott tervét szembemenve az európai érdekkel is, addig a magyar kormány ebből nem kér, és inkább a magyar érdekekkel kikövezett úton halad előre. Ami nyilván nem tetszik Zeleszkijnek: mert, ami nekünk nemzeti érdek az az ő szemükben egyenlő az árulással és egy diktátor – Putyin – kiszolgálásával. És, hogy mi sül ki ebből az ellentétből: hát persze, hogy az uniós tag magyarok húzzák a rövidebbet.
Az orosz-ukrán háború évfordulóján természetesen Ukrajna vezetőé a szó, aki a mai napon vendégül látta az európai és uniós vezetés apraja-nagyját, akik készek voltak hitet tenni egy olyan elnök mellett, aki módszeresen és szisztematikusan lopja el az európaiak pénzét és aki több uniós tagállam energiabiztonságát is kész veszélyeztetni. A történet itt akár meg is állhatna és végződhetne azzal, hogy az Európai Unió politikusai megtalálták a méltóságukat és az eszüket is, aminek egyik következményeként ez a cikk sem született volna meg. De mint tudjuk az Unió és Ukrajna kapcsolata, amelynek alá-fölérendeltségi viszonyát tekintve komikus módon Ukrajna van felül, tovább tekergett és végül ott állt meg, hogy a méltóságukat sutba vető politikusok Kijevbe rohantak, hogy ott kezet csókoljanak Zelenszkijnek és útközben párat a magyar kormányba is belerúgjanak.
Fotó: Ida Marie Odgaard
Az ukrán elnök szerint az EU megkerüli a magyar vétót
Ez utóbbi esett pedig annyira felvillanyozta Zelenszkijt, hogy neki is fogott a magyar kormány, konkrétabban Orbán Viktor kemény bírálatának, amelyet most az váltott ki, hogy a kormányfő a magyar nemzeti érdekeket védve nem engedett az ukránok zsarolásának és érdekei érvényesítése érdekében blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. És mivel az Unió és Európa „büszke” politikusai minden egyes nap fényesre nyalják Zelenszkijt, az ukrán elnök magabiztosan kijelenthette, hogy
az Európai Unió úgyis megtalálja a módját a magyar vétó megkerülésére.
És akiben felmerülne a kérdés, hogy hogyan mer egy jelenleg uniós támogatástól függő és az uniós tagságra pályázó vezető ilyen kijelentést tenni, azt megnyugtatjuk: úgy, hogy a korrupciótól és az oligarcháktól bűzlő Ukrajna előbbre való és sokkal inkább becsülendő (!), mint az uniós tagsággal 2004 óta rendelkező Magyarország.
Ez a fajta „európai” hozzáállás már évek óta megfigyelhető és nem régiben igazolta az az eset is, amikor a Barátság-kőolajvezeték ukránok általi blokkolása nem az ukránok, hanem a magyar kormány megdorgálását vonta maga után. Az Európai Unió, amely a szolidaritás szükségességére hivatkozik, így áll ki „szolidárisan” saját tagállama mellett.
Zelenszkij: Az ukránok nem szolgáltak rá arra, hogy Oroszország megtámadja őket
Ilyen hátszéllel Zelenszkij tovább veri az asztalt annak érdekében, hogy az EU végre adjon pontos dátumot arra, hogy Ukrajna mikor tud majd csatlakozni a közösséghez. Igaz, hogy Ukrajna csatlakozása az állam magas szintű korrupcióján és demokrácia deficitjén túl amiatt is lehetetlen, mert az ország jelenleg háborúban áll egy nagyhatalommal, és a konfliktus végét jelenleg még sűrű homály fedi. És ehhez kapcsolódik Zelenszkij további fejtegetése is, amelyben az ukránok első embere leszögezte:
Ukrajna nem választotta a háborút, nem ő indította el és nem is provokálta ki, ugyanakkor mindent megtesz annak lezárásáért. Úgy fogalmazott, Oroszország egy olyan diktatórikus rendszert képvisel, amely nem fogadja el, hogy Európában minden emberi élet számít, az emberi jogok fontosak, és a nemzetek - méretüktől függetlenül - védelemre jogosultak.
Zelenszkij már az első állításával hazugságot fogalmaz meg, mert noha Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben, vagyis megtámadta azt, mégis Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök unszolására döntött úgy Kijev, hogy fegyvert fognak az oroszokkal szemben. A provokáció pedig nagyon is megvolt az ukránok részéről, akik – és azt ők is nagyon jól tudják – számos olyan emberi jogokat sértő cselekményt követtek el az Ukrajnában élő orosz kisebbséggel szemben, amely fordított esetben már a nyugati aktivisták vészkiáltásait váltotta volna ki. Arról nem is beszélve, hogy a Nyugat és leginkább az Egyesült Államok volt az, amely elindította Ukrajnát ebbe az irányába, tudva, hogy a nyugati beavatkozás Moszkva számára a sokat hangoztatott „vörös vonal” átlépését jelenti. És ha háború is robban ki – gondolták az amerikaiak – akkor sincs félni való, mert megint csak nem az ő kontinensükön fognak ropogni a fegyverek.
Az emberi jogokhoz pedig csak bónuszként tesszük hozzá, hogy az ukránoknak annyira nem számít az emberek élete (mondjuk az EU-nak sem), hogy erőszakkal sorozzák be, majd pár napos úgynevezett „kiképzés” után viszik állampolgáraikat a frontra, a biztos halálba, hogy utána végül koporsóban térjenek vissza szeretteikhez.
Azzal az állítással viszont mi is egyet értünk, hogy „a nemzetek - méretüktől függetlenül - védelemre jogosultak”. Éppen ezért függesztette el a magyar kormány Ukrajna dízelellátását és vétózta meg végül az ukránoknak szánt 90 milliárd eurós uniós hitelfelvételt. Igen, minden tagállam egyforma tiszteletet érdemel, főleg azok, akik egyébként – ahogy Magyarország is - évről-évre humanitárius segítséget nyújtanak egy másik államnak, pontosabban Ukrajnának.
Az ukrán elnök persze – ha már az EU vezetői odautaztak – , cserébe teljesítette a diplomácia egyik megkövetelt formalitását is, vagyis „köszönetet” mondott azért, hogy az EU képes adósságba vágni magát Ukrajna miatt. De a telhetetlen Zelenszkij ezt követően máris a következő Oroszországgal szembeni szankciós csomagok kidolgozását és elfogadását sürgette, beleértve „az orosz energiaforrások és pénzügyi csatornák teljes kizárását”. Az energia blokkolásáért pedig az ukránok is tettek már: az Északi Áramlat felrobbantása után Magyarországot kísérlik meg önhatalmúlag leállítani a orosz kőolajról, méghozzá erőszakkal.
A legszebb, hogy ezután Zelenszkij kérte (!) az európai barátait, hogy „védjék az európai életformát, támogassák Ukrajnát és a békét célzó diplomáciai erőfeszítéseket.” Tragikomikus, hogy egy korrupt állam korrupt vezetője, aki csak hírből ismeri az (egyébként leköszönő) „európai életformát”, kéri Európa védelmét olyan politikusoktól, akiknek az az egyik legnagyobb problémájuk évek óta, hogy az LMBTQ-csoport tagjainak jogai maradéktalanul érvényesüljön. Azoktól, akik az ukránok emberi jogokat sértő lépései ellen semmit sem tesznek, csak még nagyobb nyelvcsapásokkal jutalmazzák az ukránok első, erkölcsileg rothadt emberét.
A békét célzó erőfeszítésekről csak annyit, hogy egy ilyen konfliktus lezárásához nem bohócokra, hanem vérbeli, kemény és a realitások talaján álló politikusokra van szükség, akiknek egy békét lezáró megállapodás nem az egyoldalúságon, hanem az a kompromisszumokon alapszik. És pontosan ettől lesz olyan dögszagú a Unió béke iránti törekvése, mert az európai és uniós politikusok csak olyan kompromisszumra hajlandóak egyelőre, amelyet ők diktálnak, de a békát már akarják lenyelni.
Így marad a patthelyzet, vagyis a háború és Zelenszkij maradéktalan kiszolgálása, még Magyarország kárán is.
Mert a tisztelet Zelenszkij és az Európai Unió gyakorlatában nem jár egyformán mindenkinek és a nemzeti érdekek sem egyforma súllyal rendelkeznek.
Az EU eldönti, hogy ki az igazán fontos és jelenleg a magyar érdekek úgy tűnik, hogy nem élveznek prioritást. Hogy a magyar vétó elegendő lesz-e az ukrán akarat megtörésére az korántsem biztos, mert az EU, ha akarja egy idő után megtalálja a módját a vétó „kiiktatására”, akár a Szerződések megkerülésével is. Azonban, ha Magyarország nem egyedül, hanem minél több szövetségessel együtt lép fel, akkor reális esély van a diplomáciai győzelemre.
