Magyar Nemzet: Merz és Zelenszkij megállapodott a háború folytatásáról
Volodimir Zelenszkij berlini látogatásán Friedrich Merz német kancellárral egyeztetett. Fotó: AFP
Berlinben tárgyalt egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Friedrich Merz német kancellár. A felek több katonai, hadiipari megállapodást írtak alá, amelyek a Magyar Nemzet szerint egyértelműen jelzik: a konfliktus lezárása helyett a védelmi képességek erősítésére és a háború folytatására készülnek.
Berlinben tárgyalt egymással Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Friedrich Merz német kancellár, a találkozó pedig újabb lendületet adott a katonai együttműködésnek. A felek több megállapodást írtak alá, amelyek a Magyar Nemzet szerint egyértelműen jelzik: a konfliktus lezárása helyett a védelmi képességek erősítésére és a háború folytatására készülnek.
A német–ukrán egyeztetés középpontjában a közös fegyvergyártás, a katonai támogatás bővítése és a stratégiai partnerség elmélyítése állt.
Magyar Nemzet: Stratégiai szintre emelt együttműködés
A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Zelenszkij hangsúlyozta: tíz különböző megállapodást kötöttek, köztük a légvédelmi rendszerek és drónok közös gyártásáról szóló egyezségeket. Az ukrán elnök szerint Európában jelenleg nincs elegendő gyártókapacitás, ezért kulcsfontosságú az ipari együttműködés bővítése. Hozzátette: Ukrajna tapasztalata és technológiai fejlesztései jelentős előnyt jelentenek a modern hadviselésben.
Friedrich Merz úgy fogalmazott: Berlin és Kijev kapcsolata stratégiai szintre lépett. Nemcsak a védelem, hanem a digitalizáció és a közszolgáltatások területén is szorosabb együttműködés kezdődik, amely adatcserét is magában foglal.
A német kancellár újabb katonai segélycsomagokat is bejelentett, amelyek tovább erősítik Ukrajna haderejét a fronton.
A megállapodás főbb elemei:
– közös légvédelmi és dróngyártás beindítása
– új német katonai segélycsomagok (fegyverek, lőszer, drónok)
– Ukrajna bevonása európai védelmi ipari együttműködésekbe
Zelenszkij világossá tette: Ukrajna nem kér könnyített csatlakozást sem az Európai Unióhoz, sem a NATO-hoz, hanem teljes jogú tagként kíván belépni. A berlini megállapodások így nemcsak rövid távon, hanem hosszabb távon is meghatározhatják Európa biztonságpolitikai irányát.
