Pesti Srácok

"Nincs győztese a kereskedelmi háborúnak" – Máris találkozott egymással a kínai és az amerikai elnök

Donald Trump amerikai elnök részt vesz a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott fogadóünnepségen a Nép Nagy Csarnokában 2026. május 14-én, csütörtökön Pekingben. AP Photo/Mark Schiefelbein

Nem vesztegette az idejét Donald Trump, hogy megérkezzen az amerikai-kínai csúcsra Pekingben. Az amerikai elnök elsődleges célja, hogy - ha nem is lezárja, de - enyhítsen a kereskedelmi háború okozta gazdasági és technológiai hátrányból. Az első találkozást megejtették, ám az amerikai elnök szűkszavú megjegyzése alapján nem juthatott egyezségre Hszi Csin-pinggel az első körben. A csúcs péntekig tart.

Alighogy kinyitottuk a szemünket csütörtök reggel, máris megtörtént az amerikai–kínai csúcs első találkozója Pekingben. Donald Trump amerikai elnök már magyar idő szerint csütörtök hajnali kettőkor órakor összehívott egy vezetői értekezletet az egyeztetés előkészítésére, majd csaknem egy órával később megérkezett Kína fővárosába Air Force-küldöttségével.

Washington nem bízott semmit se a véletlenre. Az amerikai kormányzati tisztviselők ugyanis „digitális zárlat” alatt állnak, azaz mobiltelefonjaikat és egyéb digitális eszközeiket elérhetetlenné tették, hogy elkerüljék a kínai lehallgatásokat. Ezen felül Trumppal utazott az Nvidia kínai származású munkatársa, Jensen Huang is. 

A chipgyártó képviselete szimbolikus: az Nvidia ugyanis a világ legértékesebb vállalata a maga 5,3 milliárd dolláros értékével.

Alighogy megérkezett Pekingbe az amerikai elnök, első útja máris a történelmi, egészen a XV. századra visszaeredeztethető Ég Templomába vezetett, ahol első találkozását ejtette Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A helyszín is nagyon jelképes: a kegyhely a császári hatalmat (Föld) és a mennyei harmóniát (Ég) ötvözi. 

Van-e visszaút Washingtonnak a technológiai világhatalom trónjára?

Trump a ceremónia után kijelentette: közte és Hszi között mindig is „fantasztikus kapcsolat” volt, melynek köszönhetően mindig képesek voltak kezelni a felmerülő nehézségeket.

Ön nagyszerű vezető, ezt mindenkinek mondom, nagyszerű vezető. Néha az emberek nem szeretik, hogy ezt mondom, de akkor is kimondom, mert ez az igazság

– mondta Trump a kínai elnökről, majd hozzátette: tiszteli Kínát és azt a munkát, melyet Hszi végzett.

Az amerikai elnök viszont az újságíróknak már szűkszavúan nyilatkozott arról, hogy hogyan sikerült a találkozó.

 „Nagyszerű volt!”

– felelte az elnök. 

Tajvannal kapcsolatban azonban nem kívánt nyilatkozni.

"A kereskedelmi háborúnak nincs győztese"

Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője a találkozót követően kijelentette, hogy Tajvan továbbra is a „legfontosabb” kérdés az amerikai–kínai kapcsolatokban.

„Hszi elnök hangsúlyozta Trump elnöknek, hogy a tények újra és újra megmutatták, hogy a kereskedelmi háborúknak nincs győztese. A kínai–amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kölcsönösen előnyösek és mindenki számára nyerőek. Ahol nézeteltérések és súrlódások vannak, az egyenlő felek általi konzultáció az egyetlen helyes választás”

– mondta Mao.

A szóvivő azzal folytatta:

„Gazdasági és kereskedelmi csapataink általánosságban kiegyensúlyozott és pozitív eredményeket értek el. Ez jó hír a két ország népei és a világ számára. A két félnek közösen kell fenntartania azt a jó lendületet, amelyért kemény munkával teremtettünk.”

Mao egy külön nyilatkozatban azt mondta, hogy Hszi a jelenlegi nemzetközi helyzetet „képlékenynek és turbulensnek” nevezte.

„A világ egy újabb válaszúthoz érkezett. Leküzdheti-e Kína és az Egyesült Államok a Thuküdidész-csapdát, és megteremtheti-e a nagyországok közötti kapcsolatok új paradigmáját? Meg tudunk-e küzdeni együtt a globális kihívásokkal, és nagyobb stabilitást tudunk-e biztosítani a világ számára? Fel tudunk-e építeni egy fényes jövőt a kétoldalú kapcsolataink számára a két nép jóléte és az emberiség jövője érdekében? Ezek a történelem, a világ és az emberek számára létfontosságú kérdések. Korunk kérdései, amelyekre a nagyobb országok vezetőinek együtt kell választ adniuk.”

Mao azt is megerősítette, hogy a két országnak közös érdekei vannak, megjegyezve, hogy „az egyikben elért siker lehetőség a másik számára, és a stabil kétoldalú kapcsolat jót tesz a világnak”.

„Partnerekként kell lennünk, nem riválisokként. Segítenünk kell egymást a sikerben és a közös virágzásban, és meg kell találnunk a helyes utat, hogy a nagyobb országok jól kijöjjenek egymással az új korszakban.”

A két ország először tart csúcstalálkozót egymással, mióta kitört a kereskedelmi háború. Az egyeztetés nemcsak azért fontos, mert utoljára 2017-ben állt szóba egymással a két nagyhatalom vezetője, hanem mert a vámolások, és az egymás ellen bejelentett gazdasági vizsgálatok a két ország gazdasági növekedését hátráltatják. Hogy ki jöhet ki mégis győztesként a csúcsról, arról ITT írtunk. 

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök részt vesz a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott fogadóünnepségen a Nép Nagy Csarnokában 2026. május 14-én, csütörtökön Pekingben. Fotó: AP/Mark Schiefelbein