Már Kína Dávidja is legyőzi az amerikai Góliátokat – Van-e visszaút Washingtonnak a technológiai világhatalom trónjára?
Egyre nagyobb a szakadék Kína és az Egyesült Államok között a kereskedelmi-technológiai háborúban, mióta Peking a vámolások okán megakadályozta a Meta gigantikus üzletét. Ez lett volna az amerikaiaknak az egyik nagy lehetősége, hogy legalább valamelyest ledolgozza tetemes hátrányát a kínai technológiával szemben. Most viszont alig egy héttel a kínai–amerikai csúcs előtt Hszi Csin-pingnél pattog az a bizonyos labda. Egy kérdés maradt: győzhet-e Donald Trump ebben a háborúban vagy le kell mondania a BigTech-egyeduralmáról?
2025. december 29. A Facebook tulajdonosa, a Meta bejelenti, hogy felvásárolja a Kínában alapított, de Szingapúrban üzemelő Manust, hogy fejlessze a közösségi platform mesterséges intelligenciáját. Az üzlet értéke nem kevesebb mint 2 milliárd dollár, azaz nagyjából 665 milliárd forint, azaz a bejelentés szerint ennyiért vásárolja meg a Meta a startup-ot. A lépés nem volt váratlan: az amerikai techcégek évek óta gyakorlatilag szenvednek, hogy a kínai mesterségesintelligencia-óriásokat – így például a DeepSeek-et, amelyről részletesen a PestiSrácok írt elemzést – legalább látótávolságra megközelítsék, ehhez képest Peking úgy elment mellettük, hogy a frissen alapított kínai startup-ok is pillanatokon belül megelőzik az amerikai BigTech-vállalatokat.
Erre a legjobb példa a Manus. A tavaly márciusban alapított kínai startup-cég gyakorlatilag alig pár hónap alatt lekörözte a ChatGPT-t üzemelő amerikai OpenAI-t úgy, hogy ha csak az alapítási évet nézzük, kereken tíz év előnye van/lenne a többek között Elon Musk és Sam Altman által alapította óriásnak.
Hogy hogyan sikerült ez a lehetetlennek tűnő „előzés”? A Manus egy olyan AI-ügynököt épített, ami egy perc alatt leszűri az állásra jelentkezőket, képes megtervezni egy nyaralást, vagy épp elemzi a részvényportfóliót. Ez a forradalmi újítás többek között lekörözi az OpenAI Deep Research nevű keresőügynökét is.
Így hát nem véletlen, hogy a Meta inkább Kína felé fordul. Azaz fordult volna. Merthogy a kínai szabályozó hatóságok nemrég megakadályozták az üzletet. A pekingi Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság ugyanis rendeletben tiltotta meg a külföldi befektetéseket az üzletben, és felszólította az „érintett feleket a felvásárlási tranzakció visszavonására”.
Kína lépésének időzítése sem véletlen: a Fehér Ház ugyanis még április végén bejelentette, hogy szorosabban együttműködik majd az amerikai mesterséges intelligencia fejlesztő cégekkel az „ipari méretű kampányok” elleni küzdelemben. Washington szerint az akciók célja nem más, mint „a technológiai fejlesztések ellopása”, és az „elsősorban Kínában működő külföldi szervezetek” amerikai modelleket másolnak.
Kína washingtoni nagykövete a feljegyzésre válaszul kifogásolta „a kínai vállalatok indokolatlan elnyomását az Egyesült Államok részéről”.
Kína nemcsak a világ gyára, hanem a világ innovációs laboratóriumává is válik”
– tette hozzá a diplomata.
A kínai vezetés lépése egy új mérföldkő az amerikaiak elleni kereskedelmi háborúban. Így különösen érdekes lesz az a pekingi csúcstalálkozó is, ahol Hszi Csin-ping kínai elnök fogadja amerikai kollégáját május 14-15-én, vagyis alig egy hét múlva.
Az esemény jelentőségét pedig csak tovább növeli az a tény, hogy az ezt megelőző csúcstalálkozóra még kilenc éve, 2017 novemberében, vagyis egy évvel a kereskedelmi háború kezdete előtt került sor.
Kína diktálhat az amerikaiakkal szemben
A két nagyhatalom közül egyértelműen az amerikaiaknak fontosabb a megállapodás. A kínai árukra nem kevesebb, mint 47 százalékos vámot vetett ki Donald Trump a tavalyi hivatalba lépése után közvetlenül, mire válaszul Kína kivetette az úgynevezett „Felszabadulás Napja” vámtarifákat az amerikai árukkal szemben. A Trump-adminisztráció viszontválaszul 10 százalékos egyetemes vámot vetett ki az Egyesült Államokba érkező összes árura, de az amerikai törvények értelmében 150 napig lehet érvényes, ami idén július 24-én jár le.
Az ítélet óta mind Kína, mind az Egyesült Államok vizsgálatot indított egymás kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban.
A két nagyhatalom gazdaságának közti különbséget jól mutatja, hogy miközben Kína kapja a legnagyobb vámbüntetést az amerikaiaktól, nem kevesebb, mint 1,2 milliárd dolláros kereskedelmi többlettel gazdagodott 2025-ben. Ha ez nem lenne elég, egyedül Kína tudná rávenni Iránt a Hormuzi-szoros tényleges újranyitására. A kérdés az, hogy Peking inkább átvészeli-e az olajválságot az amerikai gazdaság tönkretétele érdekében vagy beadja derekát, és rábírja Teheránt az amerikai kérésnek megfelelően?
Egy biztos: Kína olyan erőket mozgósított a mesterséges intelligencia fejlesztésére, hogy azt a diplomáciában is komoly előnyökre sikerült váltani. Az eredmény? Jelenleg Kínánál pattog a labda, és ha a felek dűlőre is jutnak jövő csütörtökre, a legnagyobb nyertes egészen biztosan Hszi Csin-ping lesz.
