Abszurd okokra hivatkozva tiltják be a DeepSeek használatát a világon – Egy koreai kaja miatt közeleg a tech-háború?
Még meg sem jelent igazán a DeepSeek a globális mesterséges intelligencia piacán, máris lesöpörte az amerikai fejlesztéseket a népszerűségi listákról, illetve a tőzsdékről. Az amerikai–kínai tech-háború kiéleződése miatt a Washington-párti országoknak lépni kellett, majd folyamatosan tiltják be az alkalmazást az adatvédelem hiányára hivatkozva – ami persze nem alaptalan. Ám az amerikai techóriások sem különbek ezügyben, ráadásul nagyobb a potenciál a kínai fejlesztésben, mint a többi amerikai konkurenciáiban. Ha ez nem lenne elég, a DeepSeek projektje az autógyártásban is úttörő lehet. A fél világ vesztese lehet az amerikai–kínai "háborúnak"?
Alaposan felforgatta a mesterségesintelligencia-életet a kínai DeepSeek legújabb fejlesztése, az R1. Alighogy piacra dobták január 20-án az AI-projektet, egy hét sem kellett neki, hogy rommá verje az amerikai tőzsdéket, például szétzúzza az Nvidia chipgyártó részvényeit, amelyről ITT írtunk részletesen.
Az állítólag a társainál sokkal olcsóbban elkészített, ám ár-érték arányban kitűnő minőséget képviselő R1 annyira hódít a piacon, hogy villámgyorsan a tíz legjobban értékelt AI-modellek közé került.
Sőt, röviddel debütálása után az Egyesült Államok legtöbbet letöltött ingyenes alkalmazásává vált az App Store-ban, kiszorítva ebből a pozícióból a ChatGPT OpenAI-t.
Az amerikai részvények értékeinek zuhanása után különösen kiéleződött az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus.
Az amerikai szenátorok odáig merészkedtek, hogy szigorúan büntetni akarják azokat a magánszemélyeket és vállalatokat, akik segítenek Kínának a mesterséges intelligencia fejlesztésében.
Az új jogszabály-tervezet ráadásul csak néhány nappal azután született, hogy a DeepSeek piacra dobta az R1-ét, amelyről egyébként széles körben az Egyesült Államok–Kína közötti AI-verseny lehetséges fordulópontjaként tekintenek. A Global Policy Watch írása szerint ha elfogadják a javaslatot, az 321 átfogó tilalmat írna elő a mesterséges intelligencia és a ChatGPT-hez hasonló, úgynevezett „generatív AI” Egyesült Államokból származó importjára és exportjára, valamint Kínába és Kínából származó kutatás-fejlesztésre.
Ezenkívül megtiltaná az Egyesült Államok befektetéseit a Kínában kifejlesztett vagy gyártott mesterségesintelligencia-technológiába. Utóbbi például az Alibaba AI-ja, a Qwen termékeit is érintené, amelyek fejlesztésében amerikai cégekkel, az ottani szabványok szerint dolgoztak.
Nem mellesleg az amerikai haditengerészet már megtiltotta alkalmazottainak az R1 használatát.
Tiltás, tiltás és tiltás
De nem Washington az egyetlen, amely kacérkodik a tiltás gondolatával, sőt. A világ néhány országa egyre-másra már be is tiltotta a kínai AI-fejlesztéseket, különösen a DeepSeekét.
Először Olaszország lépett ez ügyben. Az R1 megjelenése után két héttel az olasz adatvédelmi hatóság, a Garante elrendelte a DeepSeeket, hogy blokkolja chatbotját az országban. A Reuters tudósítása szerint mindezt azzal indokolták, hogy a kínai mesterséges intelligencia „nem foglalkozott a szabályozó adatvédelmi politikájával kapcsolatos aggályaival.”
Először is a hatóság felkereste a DeepSeeket, hogy információhoz jussanak a személyes adatok felhasználásáról, különös tekintettel arra, hogy milyen személyes adatokat gyűjtenek, milyen forrásokból, milyen célból, milyen jogalapon és tárolják-e Kínában.
„A Garante kérdéseire adott válaszában a DeepSeek közölte, hogy eltávolította mesterséges intelligencia-asszisztensét az olasz alkalmazásboltokból, miután megkérdőjelezték az adatvédelmi szabályzatát”
– mondta Agostino Ghiglia, az olasz adathatóság igazgatótanácsának tagja.
Más országokban, például Ausztráliában eddig csak a kormányzati eszközökön tiltották be a kínai AI használatát.
– fogalmazott Tony Burke belügyminiszter anélkül, hogy név szerint megemlítette volna Kínát.
Egy hagyományos kaja miatt tilt Szöul
És van ennél abszurdabb problémájuk is a dél-koreaiaknak. A Forbes azt írta, a Szöul kifejezetten rosszallta, hogy a DeepSeek a potenciálisan kényes kérdésekre is eltérő válaszokat adott különböző nyelveken. Példaként pedig a kimchi eredetére vonatkozó kérdést hozták fel, amely Dél-Korea nemzeti étele, és a koreai konyhaművészet legismertebb étele, sőt, étkezéseik elengedhetetlen része.
Csakhogy a DeepSeek nem átallott koreaiul elismerni ugyan a kimchi koreai származását, ám kínaiul már csalárd módon kínai ételként tüntették fel a kimchit.
De kiderült, az R1 az 1989-es Tienanmen téri fellépésről sem hajlandó beszélni, ezért használhatatlannak is minősítették a DeepSeek fejlesztését.
És mivel az R1 kínainak nevez egy dél-koreai ételt, az 1989-es Tienanmen téri tüntetésről pedig nem beszél, ezért biztosan gyenge, ótvar minőségű a fejlesztés.
Az autófejlesztés úttörője
Ennél persze bármely mesterséges intelligencia többre hivatott: megfelelő felhasználás esetén ugyanis
- javíthatja az egészségügyi ellátást,
- növelheti az ipari termelést,
- olcsóbbá és fenntarthatóbbá teheti az energiatermelést és -felhasználást.
- Okos üzleti döntésekben segédkezik
Nyilván az olyan országok esetében, amelyek egy amerikai–kínai kereskedelmi háborúban az előbbi mellett állnak ki, minden apróbb hibát bedobnak, hogy igazolják a kínai fejlesztések elutasítását. Az adatvédelemmel kapcsolatos felhasználás egyébként valóban égető probléma.
Csakhogy ebben sajnos az amerikai techóriások is partnerek.
A hvg cikke szerint a Facebookot és Instagramot magába foglaló Meta például a mesterséges intelligencia betanítására használja fel a személyes adatokat, emiatt egy osztrák jogvédő csoport már panaszt is indított ellene.
Az is előfordult, hogy Mark Zuckerbergék 87 millió felhasználó személyes adataihoz engedett hozzáférést a Cambridge Analytica brit politikai tanácsadó cégnek még 2018-ban. Az illegális adatfelhasználást akkor 725 millió dollárral (közel 273,5 milliárd forinttal) „megúszta” a platform.
Ne felejtsük el, hogy adatainkat ugyanez a platform rengeteg politikai thinktank-nek eladta már, hogy manipulálhassák az emberek gondolkodását, politikai hovatartozását, ideológiáját.
Így ebből a szempontból sem lehet előnyöket megfogalmazni az amerikai fejlesztések javára. Marad tehát a potenciál, ami abszolút a DeepSeek mellett foglal állást.
A kínai startup eleve mindössze 5,6 millió dollárból fejlesztette ki az R1-et, amely simán hozza ugyanazt a teljesítményt, amit a jelenlegi legjobb (jellemzően amerikai) megoldások. Ahogyan a Forbes írta, mindezt a használt erőforrások töredékével, azok 2 százalékával.
Ráadásul a DeepSeek-fejlesztés különösen az ország autógyártói között vált gyorsan népszerűvé.
Két autógyártó már be is jelentette, hogy integrálja az R1-et.
Az egyik ilyen a Zeekr, a Polestar és a Volvo tulajdonosa, a Geely, amely egy úgynevezett „teljes domainnal rendelkező AI-rendszert” fejleszt okosjárműveihez. Az Autopro.hu azt írta, a DeepSeek segít a Geely saját MI-jének továbbfejlesztésében, javítva a beszéd- és parancsértést. Az így továbbfejlesztett technológia a Geely következő generációs okosautóiban fog megjelenni.
Hasonló fejlesztések miatt jelentette be a Dongfeng autógyártó Voyah márkája is az R1 használatát, javítva ezzel saját mesterséges intelligenciájának válaszképességét, pontosságát és bővíthetőségét. Emellett lehetővé teszi, hogy a Voyah gyorsabban fejlessze a szoftverét, és jobban igazodjon a vásárlók igényeihez.
Talán nem túlzunk, hogy a DeepSeek a fenti bejelentésekkel már most komolyabb fejlesztésekben vesz részt, mint amerikai konkurenciái. Ehhez a technológiai és gazdasági előzéshez groteszk módon az Egyesült Államok, pontosabban a korábbi elnök, Joe Biden kellett.
Ő volt az, aki ciklusa utolsó hetében meghozta a legfejlettebb mesterségesintelligencia-chipek értékesítését korlátozó rendeletét, teljes tiltás alá vonva Kínát az amerikai chipek felhasználására. Így az ázsiai nagyhatalom már évekkel ezelőtt belekezdett a saját mesterséges intelligencia fejlesztésébe. És amint a projekt beért, letaszította trónjáról az Egyesült Államokat a chipgyártó-nagyhatalmi pozíciót illetően. Peking pedig köszönte szépen.
