Vitát kavart a német kormányban a magyar gyermekvédelmi törvény elleni per
Március végén lejár a határidő, amíg további országok csatlakozhatnak az Európai Bizottság által a magyar gyermekvédelmi törvény elleni perhez. Eddig Ausztria, Belgium, Dánia, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Írország, Portugália és az Európai Parlament kérte, hogy csatlakozzon a Bizottság keresetéhez. Így egyre nagyobb a kérdés, vajon hogyan dönt az EU két vezető hatalma, Németország és Franciaország – írja a Politico.
Párizs és Berlin még nem döntött a kérdésben annak ellenére, hogy korábban levélben ítélték el a törvényt és megfogadták, hogy „továbbra is harcolnak az LMBTQ-közösséggel szembeni diszkrimináció ellen”. Berlini források szerint a német külügyminisztérium szívesen csatlakozna a perhez, hiszen Annalena Baerbock külügyminiszter nemrég „feminista-progresszív külpolitikát hirdetett”. Olaf Scholz kancellár ugyanakkor vonakodik a döntéstől, mivel fél, hogy „Németország csatlakozása beleillene Orbán Viktor narratívájába” és a magyar kormány kommunikációját támasztaná alá, amely szerint „Brüsszel összefogott a magyar emberek érdekei ellen”. A pert támogató országok diplomatái ugyanakkor azt mondták a Politicónak, hogy ez éppen ellenkezőleg azt jelezné, hogy „az európai országok többsége kiáll a magyarok mellett, akiknek saját kormánya csorbítja az uniós jogban rögzített alapvető szabadságjogokat”.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo
