Csütörtökön kezdetét vette a Brain Bar, Európa legnagyobb jövőfesztiválja, ahol híres hazai és külföldi véleményvezérek, üzletemberek és kulturális személyiségek vitatják meg századunk legégetőbb kérdéseit. A pénteki biztonságpolitikai panelbeszélgetésen Brendan McNamara amerikai védelmi elemző, Martin Gurri ex-CIA-elemző és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszélgetett az orosz-ukrán háborúról, a béke lehetőségeiről, illetve arról, hogy vajon milyen közel is van jelen pillanatban a harmadik világháború.
Nem látom, hogy bárki is próbálná a konfliktust de-eszkalálni, fogalmazott Brendan McNamara. Az amerikai védelmi elemző hozzátette, nem lát jelenleg szándékot arra, hogy a tűzszünetről folyjon tárgyalás a két ország között. Úgy fogalmazott
Ehelyett úgy tűnik, azt látják megoldásnak a nagyhatalmak, hogy egyre több fegyvert, készleteket és muníciót küldjenek Ukrajnába.
Az elemző szerint a háború másik következménye, hogy Oroszország egyre inkább Kína felé tolódik és két koalíció jöhet létre. Hozzátette
Azt hiszem, éppen ma, McCaul szenátor, aki a fegyverszállítások mellett érvelt, azt mondta, hogy azért kell fegyvereket küldenünk Ukrajnába, hogy gyengítsük Oroszországot, hogy elrettentsük Kínát. Nekem ez egy gyerekes dolognak tűnik. Pont ezzel “nyomjuk egymáshoz ” ezt a két országot.
Martin Gurri a panelbeszélgetésen úgy fogalmazott, sok aspektus van, ami miatt nem hiszi, hogy közel lenne a harmadik világháború jelen pillanatban. Az egyik ezek közül az, hogy jelentősen csökkennek a világban a rakétakészletek és további fegyverek is. Az ex-CIA elemző úgy fogalmazott:
de sosem lehet tudni, néha az emberek ok nélkül tesznek dolgokat. Ezáltal nem lehet megjósolni, nem lehet kiszámolni, hogy mekkora a valószínűsége egy ilyen konfliktusnak. Mindazonáltal az a véleményem jelenleg, hogy nem fog megtörténni.
Brain Bar 2023, Szalay-Bobrovniczky Kristóf(j), Martin Gurri (k), Brendan McNamara(b)// fotó: PS/Hatlaczki Balázs
Gurri szerint, amit most élünk át, kevésbé szól a “szövetségeknek a hatalmas, központosított tömbjeiről”, amelyek egymással küzdöttek, úgy mint a 20. században. Állítása szerint most ennek az ellenkezőjét éljük át. “Putyin lehet azt hitte, hogy 20. századi módon fog zárulni ez a konfliktus”.
Most a szétesésnek vagyunk szemtanúi, ami már 1990 körül elkezdődött, amikor Magyarország elnyerte szabadságát. Legjobban az érintett országok belső szétesésétől kell félnünk
-tette hozzá. A CIA egykori elemzője szerint mindenkinek értenie kell, hogy a konfliktusok megelőzésének legjobb módja az, ha erősek vagyunk, ha vannak szövetségeseink, és soha nem adjuk át magunkat a pániknak. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter úgy fogalmazott, ő nem túl optimista a konfliktussal kapcsolatban. Szerinte amíg nyílt fegyveres konfliktus van, addig egyre nagyobb veszély van a háború eszkalációjára. Úgy fogalmazott:
nincs katonai megoldás. Az ukrán ellentámadás nehezen halad, és ez reakciót válthat ki nagyobb országokból, mint például a fokozódó fegyverszállítást. Azonnali tűszünet és tárgyalások szükségesek, mert az eszkaláció veszélye folyamatosan nő.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a nemzetközi közösség döntése vezetett ahhoz, hogy a háború egy globális konfliktussá eszkalálódott. A nem túl gyorsnak tűnő, intenzív ukrán ellentámadás nagyobb reakciót válthat ki. Ez a pontos oka annak, hogy “mi mindig a béke oldalán álltunk”, a fegyverszünet és a béketárgyalások oldalán – emelte ki. A honvédelmi miniszter méltatta a NATO-t: kijelentette,
egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a NATO működik. Kifejtette, hogy amikor a háború kitört, a NATO gyorsan cselekedett, és az ezzel elkezdődött folyamatnak Magyarország is részese
Kiemelt kép: PS/Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS