Felháborodott és az elsőfokú ítéletet keményen bíráló Győri Fellebbviteli Főügyészséget ekézte a tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa vádlottjainak védelme a Győri Ítélőtábla mai másodfokú tárgyalásán. A büntetőper másodrendű vádlottja, Deák József védelmében ma arról beszélt Pál Helga, hogy szerinte nem az elsőfokú ítélet megalapozatlan, hanem a vádhatóság fellebbezése alaptalan. Megírtuk, a tegnapi tárgyalási napon a vádat képviselő fellebbviteli főügyészség egyértelműsítette, gyakorlatilag jogi nonszensz a Veszprémi Törvényszék ítélete a vörösiszap katasztrófa ügyében indult büntetőperben és az első fokon eljáró törvényszék hibáit csak egy új eljárás orvosolhatja.
Megdöbbentő és bántóan kimunkálatlan a Győri Fellebbviteli Főügyészség fellebbezése, nem az elsőfokú ítélet megalapozatlan, hanem a vádhatóság fellebbezése alaptalan, az egyes pontjai felsorolás szerűek, indoklás nélkül – mondta védőbeszédében a vörösiszap-katasztrófa büntetőperének másodrendű vádlottja, Deák József védelmében Pál Helga. A büntető per másodfokon ma a védőbeszédekkel folytatódik.
„Senki sem menthető fel, vagy ítélhető el megalapozatlan ítélet nélkül. A 232 oldal első fokú ítélet magas szintű szellemi munka, részletes, tökéletesen megalapozott “– fogalmazott a védőügyvéd. A vádhatóság fellebbezésében kiküszöbölhetetlen megalapozatlanságra, az indoklás hiányára hivatkozik. Valójában a vádhatóság teljesen figyelmen kívül a bizonyítási eljárást, a visszavont, vagy megváltoztatott vallomásokat, a szekértői vélemények fejlődését. Pál Helga szerint a fellebbezés szövege olyan, mintha csak a büntetőeljárás első napján készült volna. Mint mondta, egy jogállamban egy független bíróságnak a vallomások változását figyelembe kell vennie, ezt kellene tennie a vádhatóságnak is, de a fellebbezés szövegéből nem ez rajzolódik ki. „A fellebbezés nem más, mint az ügyészi koncepció alátámasztása, elhagyva azokat a bizonyítékokat, amik egyértelműen cáfolják a vádlottak bűnösségét” – fogalmazott a védő. A védők 23 oldalas észrevételt állítottak össze a fellebbezés pontjaira.
Pál Helga védőbeszédében hosszasan taglalta, hogy a vádhatóság a fellebbezés során nem tesz mást, mist sorra veszi azokat a törvényi kitételeket, ami alapján egy ítélet megalapozatlan lehet, és ezeket sorolja, gyakorlatilag magyarázat, indoklás nélkül. A másodrendű vádlott védője szerint valótlan a vádhatóság azon állítása, hogy az első fokú ítélet nem állapított meg tényállást. Mint mondta, valójában arról van szó, hogy az ítéleti tényállás nem egyezik a vádirati tényállással. Ha ettől megalapozatlan egy ítélet, akkor ott vége a jogállamnak.
Pál Helga arról is beszélt, hogy az eljárás során a tanúk sorra változtatták meg vallomásukat és szakértők határolódtak el korábban adott szakértői véleményüktől. Meglátása szerint ennek az oka a kikérdezési mód, ami csak a tárgyalóteremben volt kiegyensúlyozott, az ügyészség által felügyelt nyomozás során nem.
A védelem szerint iratellenesnek sem nevezhető az első fokon született ítélet. Az ügyvédnő védőbeszédében három példát is említett. A 10-es számú kazetta északi falánál megjelenő piros foltok kapcsán megjegyezte, hogy az eljárás során bizonyítást nyert, hogy ezek a foltok nem tekinthetőek a katasztrófa előzményének. A tározó szintkiegyenlítése sem járult hozzá a védelem álláspontja szerint a gátszakadáshoz, már csak azért sem, mert a kiszakadási pont a magasítás helyétől 100 méter távolságra történt. Végül a kazetta süllyedése kapcsán hangsúlyozta, ez szintén csak szakértői feltételezés volt, ami nem nyert bizonyítást.
A védőbeszéd kitért a katasztrófavédelmi tervre, s ezzel szemben a vádlottak cselekvésére, majd a települések védelmi tervére és a polgármesterek véleményük szerinti egyértelmű felelősségére. Pál Helga ismertette a katasztrófavédelmi terv azon részét, miszerint katasztrófa esetén először a körülményeket kell felmérni, lezárni a területet, biztosítani az eszközöket a mentéshez, megállítani a katasztrófa eredményének fokozódását, és csak az utolsó pont a hatóságok riasztása.
A védelem szerint teljesen normális, hogy a vádlottak amikor értesülnek a gátszakadásról, először kimennek a helyszínre, hogy tájékozódjanak, mert csak így tudtak érdemi információkkal szolgálni a mentéshez. Az ügyvédnő a települések védelmi tervére is kitért, ami mint mondta, kísértetiesen előre jelezte, hogy egy katasztrófa esetén, mely területek kerülnek veszélybe, mely utcákat önti el az iszap, Devecsert a feltételezésekhez képest 28 perccel később érte el az ár, még sem cselekedtek a védelmi terv szerint. Ennek előzménye, hogy a védelmi terv tekintetében csak egy dokumentum készült el, nem volt kiképzés, nem voltak gyakorlatok, működő mentési eszközök. A védő szerint, ha a települések vezetői a védelmi terveik szerint cselekedtek volna, az enyhíthette volna a katasztrófa eredményét.
A védőbeszéd második felében Pál Helga a társadalom tévhiteiről beszélt, ami véleménye szerint meggátolja, hogy az emberek elfogadjanak egy megalapozott igazságos ítéletet. Ilyen tévhit szerinte az, hogy a 10-es kazetta engedély nélkül épült és működött. Ezzel szemben bizonyítást nyert, hogy a tározó minden szükséges engedéllyel rendelkezett és környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzése mellett működött. Szintén tévhit a védő szerint, hogy a kazetta túl volt töltve, több folyadék volt rajta a megengedettnél, mivel a tározó tetején a maximális vízmennyiség a dokumentációkban, engedélyekben nem volt meghatározva. Ugyan ilyen tévhit, hogy a kazettát eredetileg száraz technológiára tervezték, hiszen a 60-as évektől alkalmazott a Bayer-technológia, és kizárólag a nedves technológia volt engedélyezve. Szerinte ugyancsak tévhit a tározó szerkezeti hibája, mert a katasztrófát talajtörés eredményezte, aminek semmilyen előjele nem volt – sorolta a védő.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS