Vörösiszapper: A védelem szerint a társadalom hibája, hogy “koncepciós” perbe fogták a MAL-vezetőket

Felháborodott és az elsőfokú ítéletet keményen bíráló Győri Fellebbviteli Főügyészséget ekézte a tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa vádlottjainak védelme a Győri Ítélőtábla mai másodfokú tárgyalásán. A büntetőper másodrendű vádlottja, Deák József védelmében ma arról beszélt Pál Helga, hogy szerinte nem az elsőfokú ítélet megalapozatlan, hanem a vádhatóság fellebbezése alaptalan. Megírtuk, a tegnapi tárgyalási napon a vádat képviselő fellebbviteli főügyészség egyértelműsítette, gyakorlatilag jogi nonszensz a Veszprémi Törvényszék ítélete a vörösiszap katasztrófa ügyében indult büntetőperben és az első fokon eljáró törvényszék hibáit csak egy új eljárás orvosolhatja. 

Megdöbbentő és bántóan kimunkálatlan a Győri Fellebbviteli Főügyészség fellebbezése, nem az elsőfokú ítélet megalapozatlan, hanem a vádhatóság fellebbezése alaptalan, az egyes pontjai felsorolás szerűek, indoklás nélkül – mondta védőbeszédében a vörösiszap-katasztrófa büntetőperének másodrendű vádlottja, Deák József védelmében Pál Helga. A büntető per másodfokon ma a védőbeszédekkel folytatódik.

A büntetőper elsőrendű vádlottja, a MAL Zrt. cégvezetője, Bakonyi Zoltán. Fotó: ATV

„Senki sem menthető fel, vagy ítélhető el megalapozatlan ítélet nélkül. A 232 oldal első fokú ítélet magas szintű szellemi munka, részletes, tökéletesen megalapozott “– fogalmazott a védőügyvéd. A vádhatóság fellebbezésében kiküszöbölhetetlen megalapozatlanságra, az indoklás hiányára hivatkozik. Valójában a vádhatóság teljesen figyelmen kívül a bizonyítási eljárást, a visszavont, vagy megváltoztatott vallomásokat, a szekértői vélemények fejlődését. Pál Helga szerint a fellebbezés szövege olyan, mintha csak a büntetőeljárás első napján készült volna. Mint mondta, egy jogállamban egy független bíróságnak a vallomások változását figyelembe kell vennie, ezt kellene tennie a vádhatóságnak is, de a fellebbezés szövegéből nem ez rajzolódik ki. „A fellebbezés nem más, mint az ügyészi koncepció alátámasztása, elhagyva azokat a bizonyítékokat, amik egyértelműen cáfolják a vádlottak bűnösségét” – fogalmazott a védő. A védők 23 oldalas észrevételt állítottak össze a fellebbezés pontjaira.

Pál Helga védőbeszédében hosszasan taglalta, hogy a vádhatóság a fellebbezés során nem tesz mást, mist sorra veszi azokat a törvényi kitételeket, ami alapján egy ítélet megalapozatlan lehet, és ezeket sorolja, gyakorlatilag magyarázat, indoklás nélkül. A másodrendű vádlott védője szerint valótlan a vádhatóság azon állítása, hogy az első fokú ítélet nem állapított meg tényállást. Mint mondta, valójában arról van szó, hogy az ítéleti tényállás nem egyezik a vádirati tényállással. Ha ettől megalapozatlan egy ítélet, akkor ott vége a jogállamnak.

Pál Helga arról is beszélt, hogy az eljárás során a tanúk sorra változtatták meg vallomásukat és szakértők határolódtak el korábban adott szakértői véleményüktől. Meglátása szerint ennek az oka a kikérdezési mód, ami csak a tárgyalóteremben volt kiegyensúlyozott, az ügyészség által felügyelt nyomozás során nem.

A védelem szerint iratellenesnek sem nevezhető az első fokon született ítélet. Az ügyvédnő védőbeszédében három példát is említett. A 10-es számú kazetta északi falánál megjelenő piros foltok kapcsán megjegyezte, hogy az eljárás során bizonyítást nyert, hogy ezek a foltok nem tekinthetőek a katasztrófa előzményének. A tározó szintkiegyenlítése sem járult hozzá a védelem álláspontja szerint a gátszakadáshoz, már csak azért sem, mert a kiszakadási pont a magasítás helyétől 100 méter távolságra történt. Végül a kazetta süllyedése kapcsán hangsúlyozta, ez szintén csak szakértői feltételezés volt, ami nem nyert bizonyítást.

A bíróság elsõ fokon felmentette a per mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádja alól. MTI Fotó: Nagy Lajos

A védőbeszéd kitért a katasztrófavédelmi tervre, s ezzel szemben a vádlottak cselekvésére, majd a települések védelmi tervére és a polgármesterek véleményük szerinti egyértelmű felelősségére. Pál Helga ismertette a katasztrófavédelmi terv azon részét, miszerint katasztrófa esetén először a körülményeket kell felmérni, lezárni a területet, biztosítani az eszközöket a mentéshez, megállítani a katasztrófa eredményének fokozódását, és csak az utolsó pont a hatóságok riasztása.

A védelem szerint teljesen normális, hogy a vádlottak amikor értesülnek a gátszakadásról, először kimennek a helyszínre, hogy tájékozódjanak, mert csak így tudtak érdemi információkkal szolgálni a mentéshez. Az ügyvédnő a települések védelmi tervére is kitért, ami mint mondta, kísértetiesen előre jelezte, hogy egy katasztrófa esetén, mely területek kerülnek veszélybe, mely utcákat önti el az iszap, Devecsert a feltételezésekhez képest 28 perccel később érte el az ár, még sem cselekedtek a védelmi terv szerint. Ennek előzménye, hogy a védelmi terv tekintetében csak egy dokumentum készült el, nem volt kiképzés, nem voltak gyakorlatok, működő mentési eszközök. A védő szerint, ha a települések vezetői a védelmi terveik szerint cselekedtek volna, az enyhíthette volna a katasztrófa eredményét.

A védőbeszéd második felében Pál Helga a társadalom tévhiteiről beszélt, ami véleménye szerint meggátolja, hogy az emberek elfogadjanak egy megalapozott igazságos ítéletet. Ilyen tévhit szerinte az, hogy a 10-es kazetta engedély nélkül épült és működött. Ezzel szemben bizonyítást nyert, hogy a tározó minden szükséges engedéllyel rendelkezett és környezetvédelmi felügyelőség ellenőrzése mellett működött. Szintén tévhit a védő szerint, hogy a kazetta túl volt töltve, több folyadék volt rajta a megengedettnél, mivel a tározó tetején a maximális vízmennyiség a dokumentációkban, engedélyekben nem volt meghatározva. Ugyan ilyen tévhit, hogy a kazettát eredetileg száraz technológiára tervezték, hiszen a 60-as évektől alkalmazott a Bayer-technológia, és kizárólag a nedves technológia volt engedélyezve. Szerinte ugyancsak tévhit a tározó szerkezeti hibája, mert a katasztrófát talajtörés eredményezte, aminek semmilyen előjele nem volt – sorolta a védő.

Végül a bírói tanács mellett megszólította a teremben helyet foglaló hallgatóságot, újságírókat. Beszélt a társadalom felelősségéről, arról, hogy a vádlottak is átélték a katasztrófát, megtörtek és bár szabadlábon vannak, egy ilyen büntetőeljárás súlya alatt nem szabadok. „Ők is emberek. Védencem, Deák József (környezetvédelmi igazgató) egy nagy tudású, halk szavú, szerény ember, és rendkívül alapos, rendszerető, akitől 6 év alatt nem tudtam olyat kérdezni, amire iratokkal alátámasztva ne tudott volna válaszolni. Most döntésre vár. Huszonnégy neves szakértő vett részt ebben az eljárásban, akik állítják, hogy nem ezek az emberek tehetnek a katasztrófáról. Nem lehet őket elítélni. Mindenkitől azt kérem, hogy az ítélőtábla majd megszülető ítéletét fogadja méltósággal, a társadalmi megnyugvás érdekében, mert csak így gyógyulnak be a sebek” – zárta védőbeszédét Pál Helga.