A birtokunkba került legfrissebb WHO-adatok szerint a közegészségügyi kockázat lehet a migráció legnagyobb veszélye. Az egészségügyi világszervezet kimutatása szerint a szubszaharai térségben élők több mint fele hordoz valamilyen súlyos fertőző betegséget. A legjelentősebb mértékben a HIV (vagyis az AIDS megbetegedést okozó vírus) van jelen, de a táblázatban találunk több olyan trópusi betegséget is, amelyekkel szemben az európai emberek szervezete védtelen.
Egy 2017-ben készült NATO-tanulmány szerint 2020-ig csak Afrikából 60 millió bevándorló indul útnak Európába. De hasonló becsléseket készített az ENSZ, az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma és a Global Humanitarian Forum is – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Lomnici Zoltán alkotmányjogász, akivel közösen elemeztük az egyébként épp az ENSZ alá tartozó egészségügyi világszervezet (WHO) becsült adatait. Az utóbbi, svájci tanulmány arra is rámutat, hogy 2050-ig további 80-130 millió migráns vándorol el a lakóhelyéről.
A WHO-adatokat tartalmazó táblázat szerint Fekete-Afrikában 870 millió ember szenved valamilyen fertőző betegségben. Ha ehhez a számhoz képest nézzük a NATO becsléseit, akkor kijelenthetjük, hogy az Európába induló bevándorlók több mint fele, körülbelül 35-40 millió ember beteg, és itt olyan betegségekről beszélünk, amelyek kezelésére Európa nincs megfelelően felkészülve
– hangsúlyozta ifjabb Lomnici Zoltán. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy közbiztonsági és közgazdasági veszélyeken is túlmutat az a közegészségügyi veszély, amit a migráció magában hordoz. Ami megdöbbentő, hogy éppen az az ENSZ erőlteti most a betelepítést és a bevándorlás szabaddá tételét a tagállamok között egyfajta migrációs és menekült csomagban, amelynek egészségügyi szervezete rámutat a lehető legnagyobb kockázatra – vélekedett az alkotmányjogász.
A WHO legfrissebb adatai a Fekete-Afrikában jelen lévő fertőző betegségekről
Mielőtt kibontanánk a táblázatot, fontos megjegyezni, hogy a WHO nem riogat. Becsült adatokkal dolgozik, de minden esetben pontos mintavétel alapján állapítja meg a viszonyszámokat és mindig inkább alábecsül, mint túl. Így aztán a becslései még a legoptimálisabb képet mutatják.
- Az afrikai kontinens 898 millió lakosából összesen 871 és fél millió ember beteg az egészségügyi világszervezet óvatos becslése szerint. Közülük 25 és fél millióan HIV-fertőzöttek, 2 és félmillióan szenvednek tuberkulózisban, 209, 6 millióan maláriában, 238,6 millióan egyéb ragályos betegségben.
A többi kontinensen a fenti számok jóval alacsonyabbak, az arányokat még nem is tekintve. Míg Afrikában a lakosság 90 százaléka hordoz valamilyen betegséget, addig a kontinensek sorában Afrikát követő Délkelet Ázsiában a lakosság kevesebb mint fele. A nagyjából 910 millió európaiból a WHO szerint a felmért betegségek közül alig több mint 3 millióan érintettek, aminek azért van jelentősége, mert a kontinensünk körülbelül ennyire felkészült a súlyos fertőző betegségek kezelésére, és nekünk, európai embereknek gyengébb az ellenálló képességünk az effajta vírusokhoz.
Afrikában most is tombol az ebola, azaz a vérzéses láz; Fotó: Wall Street Journal
Aki látta és fel tudja idézni a Vírus, vagy a Fertőzés című nagy sikerű mozifilmeket, annak nem kell magyarázni, hogy egy pestis – amit mi már rég elfelejtettünk – mutálódott, Európában sosem ismert alfajai, vagy egy malária, nem is beszélve a HIV módozatairól, térdre kényszerítenék az orvostudományt. Abban a közegben, ahová a vírushordozók bejutnak, a végeredmény borítékolt: tömeges elhalálozás, méghozzá rövid időn belül. De milyen betegségekről is beszélünk?
A kolerát, a pestist vagy a sárgalázat a történelemből jól ismerjük
A XXI. században Afrikában jelenlévő különböző fertőzéses betegségek egy része néhány évszázaddal ezelőtt Európában is szedte áldozatait. Például a pestis a XIV. században olykor Európa népességének csaknem felét elvitte. Az 1881–1896 között nemzetközivé váló kolerajárványban, amely Afrikán, Ázsián szétterjedve elérte Franciaország és Németország egyes részeit is, leginkább Hamburgot sújtotta 1892-ben. Egyedül itt közel 9 ezren haltak meg. A kolerafertőzés általában szennyezett ivóvíz útján vagy fertőzött élelmiszerekkel terjed, a baktériumok pedig extrém hasmenést és súlyos hányást okozhatnak, ami kiszáradáshoz vezethet. Bár a fertőzés 80-85 százalékban tünetmentesen lezajlik, ha nem kezelik megfelelően, a halálozási arány 70 százalékra is emelkedhet. A kolera ma is mintegy 3–5 millió embert érint, évi akár 130 ezer halálozással, elsősorban (az esetek több mint 50 százalékában) Afrikában. 2008-tól jelentős kolerajárvány zajlott le Zimbabwében. A WHO adatai szerint 2009 májusáig 98 ezer zimbabwei betegedett meg, közölük több mint négyezren meg is haltak.
Halottat visznek ki egy zimbabwei házból; Fotó: Times
Ez a fertőző betegség a legutóbb Szomáliában ütötte fel a fejét. 2017. december és 2018. március között összesen 1613 megbetegedést, közte 9 halálozást jelentettek. Ez azért is aggodalomra ad okot, mert 2014-ben Szomália a kilencedik volt a migránsokat kibocsátó országok között.
De a bubópestis vagy a tüdőpestis bázisa is Afrika. Ami a bubópestist illeti, az évi 6-700 esetből általában 120 halálos kimenetelű; kezelés nélkül a fertőzöttek 30-90 százaléka is meghalhat. A bubópestis és tüdőpestis hullámokban 2014 óta sújtja Madagaszkárt, a 2014-es pestishullámban 40-en haltak meg a jelentett 119 esetből, ami egyharmados halálozási rátát jelent – fogalmaz a fertőző betegségeket összegző WHO-tanulmány. Pestis a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Zambiában és Európához közel, Algériában is felütötte a fejét.
A harmadik horror betegség, a gyakorlatilag gyógyíthatatlan sárgaláz szintén Afrikából indul. 2013-ban 127 ezer fertőzéses esettel és 45 ezer halottal számoltak a statisztikák. Ez a vírusos betegség lázzal, hidegrázással, étvágytalansággal, émelygéssel, fejfájással és izomfájdalmakkal jár. A tünetek általában öt napon belül javulnak. Minden hatodik betegnél egy nap javulást követően visszatér a láz, hasi fájdalom lép fel, és sárgás bőrt eredményező májkárosodás kezdődik. A sárgalázat, akárcsak a maláriát, elsősorban szúnyogok terjesztik.
A malária talán a legismertebb trópusi betegség, 2016-ban 216 millió maláriás eset volt világszerte, és becslések szerint 730 ezer halálesetet okozott. A megbetegedések és halálesetek körülbelül 90 százaléka Afrikában történt. Bár a betegség előfordulása 2000 és 2015 között 37 százalékkal csökkent, 2014-ben hirtelen megugrott, ekkor 198 millió esetet jelentettek.
A pestist egyszer már Európa is elszenvedte; Fotó: A világ titkai
Az ebola, ami egy vérzéses láz, Nyugat-Afrikát 2013 és 2016 között sújtotta, és összesen több mint 11 ezer halálos áldozatot szedett a 28 ezer megbetegedettből, vagyis a halálozási ráta 40 százalékos volt a WHO adatai szerint. A járvány 2013 végén Guineában tört ki, majd rövidesen átterjedt a szomszédos Libériára és Malira is, de elszigetelt esetek voltak Szenegálban, az Egyesült Királyságban és Szardínián is (az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 2016-os adatai alapján Guinea a 13. leggyakoribb származási ország volt az EU-ba irányuló migráció tekintetében). 2017 májusában a Kongói Demokratikus Köztársaságban újabb ebolajárvány tört ki. Az ebola talán az egyik leggyorsabb lefolyású és legdrasztikusabb az afrikai országokban jelen lévő fertőző betegségek közül. A tünetek általában napokkal, esetleg pár héttel a vírus elkapása után jelentkeznek, és lázzal, torokfájással, izomfájdalommal és fejfájással jár együtt. Aztán hányás, hasmenés és kiütések jelentkeznek, ami általában a máj és a vesék csökkent funkciója mellett következik be. A betegek egy része ilyenkor belsőleg és kívülről is vérzik; a halálozási kockázat igen nagy, átlagosan 50 százalék.
A fent említettek közül a WHO legfrissebb adatait tartalmazó táblázatban további olyan betegségek szerepelnek, amelyek többségéről életében nem hallott az európai emberek többsége. Ilyenek a Buruli fekély, a Chagas-kór, ciszticerkózis, a Dengue-láz, a leishmaniasis vagy a bilharziózis, azaz vérmétely-fertőzés.
A Frontex és a WHO tanulmányai szerint még az alacsony intenzitású illegális migráció is a legmagasabb veszélyt jelenti egészségügyi szempontból. Tömeges méreteket öltve a járványügyi kockázat a többszörösére nő. Az ellenőrizetlen egészségügyi háttérrel rendelkező, mozgásukban kiszámíthatatlan migránsok hozhatnak magukkal fertőző betegségeket úgy is, hogy közben a betegség rajtuk nem ütközik ki. Gyakorlatilag bármikor, bárkit megfertőzhetnek. A kitoloncolástól félve ráadásul sok esetben kerülik az egészségügyi ellátórendszert és tagadják betegségüket – olvasható az anyagokban.
Vezető kép: Szudánba érkeznek fekete-afrikai menekültek; fotó: Africa CGTN
Facebook
Twitter
YouTube
RSS