Pesti Srácok

Zavarja a magyarság önvédelmi reflexe a kereszténygyalázó Hargitai Miklóst

Zavarja a magyarság önvédelmi reflexe a kereszténygyalázó Hargitai Miklóst

Régóta ismerjük Hargitai Miklóst, aki a magyar újságírók erősen kommunista szövetségét vezette 2021-ig, azonban már ott sem kellett elvtársainak a MÚOSZ akkori elnöke. Azt is tudjuk Hargitairól, hogy a keresztények gyalázását csak bemelegítésnek szokta szánni, hiszen minden zavarja, amit a jelenlegi kormány a magyarság érdekében tesz. Azzal sem törődött, hogy egy elvileg független újságírószervezetet vezetett, hiszen kitüntette a Partizán kereszténygyalázó stábját, gúnyosan és becsmérlően beszélt Müller Cecília kereszténységéről, most pedig a Népszava hasábjain osztja az ötvenes évek hangulatát idéző szólamait. Hargitait jelenleg az zavarja, hogy a növekvő háborús helyzetben Magyarország védekezni merészel, haderőt fejleszt, ahogyan egyébként az egész világ teszi. Ismerjük a szélsőbaloldal vidám világát, amikor Vadai Ágnes 2010 előtt honvédelmi államtitkárként minden harceszközt eladott vagy leselejtezett a békeharc érdekében. Hargitai azonban most is így tenne, ezt pedig némi olcsó gyalázkodással köríti.

Szép dolog az őszinteség, a zsigeri gyűlölet azonban sokat torzít ezen a képen, Hargitai pedig ismét saját fortyogó levében fő meg, amikor olyannyira zavarja hazánk védekezési képességének növelése, hogy ennek hangot is ad. Nem, ez nem egy bukaresti késdobálóban hangzik el, hanem a MÚOSZ volt elnöke fröcsögi a keserű epét a Népszavában, amikor meglepően primitív "vaslogikával" arra jut, hogy minek erősítjük mi a hadsereget, amikor a NATO tagjai vagyunk. A kommunisták sosem nemzetben gondolkoztak, hanem korábban a Szovjetunióban, nemzetközi kommunizmusban, abba pedig nem fér bele az önálló gondolkodás, csak a szolgai önfeláldozás. A hadsereg erősítéséről így ír a nagy gondolkodó:

A kormány évek óta igyekszik erősíteni a magyar haderőt, melyen a baloldal jókat röhögött, most azonban azok nagy része is berezelt, akik korábban a leszerelés és a világbéke hívei voltak, hiszen ilyen bizonytalan időkben az önvédelem kérdése a legfontosabb. A zsigeri szélsőbaloldali kommunisták, a Tanácsköztársaság méltó örökösei azonban ilyenkor sem állnak le. Az olyanok, mint Hargitai, akiket láthatóan minden zavar, ami az önálló magyar érdekeket segíti. Primitív írásában ugyanis odáig jut, hogy a magyar haderő megerősítése azt jelenti, hogy Orbán Viktor egy újabb háborúba akarja vinni a magyarságot, mint jobboldali elődjei az utóbbi száz évben. A történelem láthatóan nem erőssége az ötvenes évek szakirodalmán nevelkedő Hargitainak, hiszen tudhatná, hogy az I. világháborúba sem önszántunkból mentünk, a II. világháborúból pedig ameddig lehetett, kimaradtunk. Ha az ilyen alakokon múlott volna, vélhetően már a háború elején feláldozták volna az internacionalizmus oltárán a teljes magyar hadsereget. Érdemes idéznünk a kommunista szellem pislákoló fényének őrizőjét, aki akár a fasiszta szót is használhatná, most azonban csak barátilag küldi a lövészárokba Orbán Viktort:

PestiSracok facebook image

Mi inkább Hargitainak ajánljuk, hogy az 1919-es tanácsköztársasági söpredék szakirodalmán, vagy az ötvenes évek sztálinista propagandáján kívül olvasson valami egészségesebbet is, az pedig ne zavarja annyira, hogy Magyarország meg szeretné védeni magát. Elvégre itt él ő is. Fizikailag legalábbis.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.