Zelenszkij atombombát akar
Az ukrán elnök bejelentette, hogy csak két lehetőséget lát országa győzelmére, az egyik az azonnali NATO-tagság, a másik pedig a nukleáris fegyver előállítása. Kijev szerint mindössze néhány hónapra vannak egy atombomba előállításától. Moszkva ezt semmiképpen nem fogja megvárni, hanem megelőző csapást mérhet az ukrán nukleáris létesítményekre.
Zelenszkij „győzelmi terve” egyre inkább sokkolja nyugati szövetségeseit, hiszen az ukrán politikus már nyíltan fenyegetőzött atomfegyverek bevetésével Oroszország ellen. Feltehetően ez egyelőre a zsarolás része, hogy Ukrajnát azonnal vegyék fel a NATO-ba, holott az Észak Atlanti Szerződés Szervezete ezt jelen pillanatban elutasította, mivel az ország háborúban áll. Ukrajna a Szovjetunió szétesése után leépítette nukleáris arzenálját, az utolsó atomfegyverét 2001-ben hatástalanította.
Amint a német „Bild” megírta, Zelenszkij már hetekkel ezelőtt megemlítette az atomfegyverekkel kapcsolatos terveit Donald Trumpnak washingtoni megbeszélésük alatt. Az ukrán vezérkar csütörtökön elmondta a német lap zsurnalisztáinak, hogy rendelkeznek megfelelő technológiával és szakembergárdával, hogy megalkossák a bombát. Abban biztosak lehetünk, hogy Moszkva ezt nem várná meg, hanem megelőző csapást mérne az ukrán nukleáris létesítményre.
Donald Trump azonban nem tett említést Zelenszkij nukleáris javaslatáról. A találkozójuk óta eltelt időben egy interjúban is amellett érvelt, hogy az atomfegyverek jelentik a legnagyobb fenyegetést az emberiségre, és hogy reméli, hogy a Fehér Házban töltött első ciklusa alatt globális megállapodást köthet az esetleges nukleáris leszerelésről.
A kijevi vezetés régóta azzal érvel, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek kötelessége megvédeni Ukrajnát az 1994-es budapesti memorandum miatt, amelyben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország biztonsági garanciákat adott cserébe azért, hogy a szovjet nukleáris robbanófejeket eltávolítják Ukrajna területéről. Moszkva fenntartotta, hogy a 2014-es kijevi erőszakos puccs miatt a Nyugat megszegte a memorandumot, és hogy egy ellenséges, nukleáris fegyverekkel rendelkező Ukrajna a küszöbén elviselhetetlen fenyegetést jelent a biztonságára nézve.
„Ukrajna a nők besorozásával is élhet, ha ez szükségessé válna Ukrajna és Európa megmentésére” – javasolta Valerij Zaluzsnij, volt tábornok és jelenlegi londoni ukrán nagykövet. Zaluzsnij, akit Zelenszkij, mint politikai ellenfelet eltávolított a vezérkarból csütörtökön tette a megjegyzést, amikor a Chatham House agytröszt vendége volt. Kijev már régóta fontolgatja a nők tömeges besorozását, hogy feltöltse a hadsereg jelentősen fogyatkozó létszámát, valamint, hogy némileg enyhítse a sorkatonaság által az ország munkaerőpiacán okozott veszteségeket.
Kérdés azonban, hogy az ukrán társadalom mennyire fogadná el ezt lépést, hiszen már most egyre többen vallják, hogy le kellene mondani a Donbaszról, ha ez a háború végét jelentheti. Eddig nagyjából 600.000 ukrán katona esett el a fronton és a sérültek száma is több százezres. Az első világháború óta nem kellett annyi végtagot amputálni, mint ebben a konfliktusban, nyilatkozták ukrán sebészek.
Vezető kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-Ukrajna Tanács munkavacsoráján, a NATO védelmi minisztereinek kétnapos találkozója alatt a védelmi szervezet brüsszeli székházában 2024. október 17-én. MTI/EPA pool/Olivier Matthys
