„Nem volt jelentős…” - Mark Rutte elfojtott sikolya az amerikai csapatkivonás miatt Romániából
Fotó: Robert Ghement
Mark Rutte NATO-főtitkár diadalmas két napot tervezett eltölteni Bukarestben, ehelyett végül tüzet oltani érkezett. Amerika ugyanis Románia száján át közölte, kivonja csapatainak egy részét Romániából. A diplomácia egy hétig tudta életben tartani a bejelentést bagatellizáló agendát. Péntekre Románia már a Politico-n üzent Trumpnak, hogy sürgősen gondolja meg magát...
Valójában egyáltalán nem jött jókor a román védelmi miniszter október 29-ei, azaz múlt hét szerdai kínos bejelentése, hogy az Egyesült Államok kivonja katonái egy részét Romániából.
Ionut Mosteanu tárcavezető sietve igyekezett valami bíztató keretet adnia a saját szavainak, végül azt sikerült mondania, hogy valójában nem csapatkivonás történt,
hanem Washington nem küld újabb váltást, amikor - várhatóan jövő év elején - a Mihail Kogalniceanu légitámaszponton és más kelet-európai országokban szolgáló amerikai dandár küldetése lejár.
Szóval, így kell hosszabban elmondani, mi a csapakivonás. A számok természetesen a legfontosabbak, ezért figyelmezzünk még Ionut Mosteanura, aki a a sajtótájékoztatón kiemelte,
körülbelül ezer amerikai katona továbbra is Romániában marad, segítve bármilyen fenyegetés elhárítását, és továbbra is garantálva az Egyesült Államok elkötelezettségét a régió biztonsága mellett.
A román védelmi tárca külön azt is közölte, hogy a csapatkivonás nem váratlan fejlemény, hiszen Trump már februárban bejelentette, hogy csökkenteni fogja a külföldön állomásoztatott amerikai katonák számát. Ráadásul a döntést összefügésbe hozták azzal, hogy a NATO megerősítette volna keleti szárnyát. Mindenesetre továbbra is lobogni fog az amerikai zászló a három romániai támaszponton:
- a dél-romániai rakétavédelmi támaszponton,
- az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légi támaszponton,
- valamint a tengerparti Mihail Kogalniceanu támaszponton is.
Mi a nem jelentős?
A román védelmi minisztere bejelentését követő napon Donald Trumpot is kérdezték az elnöki különgépen a romániai csapatkivonásról, éppen hazaértőben a kínai elnökkel folytatott megbeszélésről. Az amerikai elnök nem sok időt fecsérelt a kérdésre, annyit mondott csupán, hogy a csökkentés
nem nagyon jelentős.
Ugyanakkor az már más kérdés, hogy mire értette a válaszát. A létszámcsökkenés mértékére gondolt, vagy arra, hogy a létszámcsökkenés ténye nem igazán jelentős, nem fontos. Még mielőtt azt gondolnánk, ez most felesleges játék a szavakkal, nézzük a konkrét számokat. A román védelmi miniszter arról beszélt, hogy ezer amerikai katona marad Romániában, a román média szerint ugyanakkor jelenleg mintegy 1600-2000-re tehető a számuk. A legfrisebb sajtóhírek 800 fő kivonásáról szólnak. Akármelyik szám is bizonyul végül igaznak, a tények lényegében azt mutatják,
amerikai nagyjából felére csökkentette a jelenlétét Romániában, és ez innen nézve éppen nem mondható „nem nagyon jelentősnek”.
Ráadásul a kellemetlen bejelentés éppen egy héttel a tervezett NATO ipari fórum megrendezése előtt érkezett, amelyet ráadásul éppen Bukarestben rendeztek meg. És ahol felszólalt Mark Rutte NATO-főtitkár, nyilván a helyhez és a friss bejelentéshez igazítva mondandóját.
Két napot is töltött Romániában a NATO-főtitkár
Mivel Mark Rutte kétnapos romániai tartózkodást tervezett - és feltehetően eredetileg nagyobb jelentőséget is szánt utazásának -, így volt ideje szerdán egy közös sajtótájékoztatóra Nicusor Dan román államfővel, ahol eredménykommunikáció helyett tűzoltás következett. Beszédes, hogy Rutte azzal próbálta kissebbíteni az amerikai csapatkivonást, hogy szerinte a NATO-kontingensek létszámát amúgy is mindig a körülményekhez igazítják. Ugyanakkor méltatta a Fekete-tenger stratégiai fontosságát, rámutatva: Románia nemcsak saját területét védi, hanem más tagállamokét is. Nicusor Dan pedig nem győzte hangsúlyozni, hogy Románia mindenben eleget tesz a szövetségi kötelességeknek, többször is aláhúzva a GDP-arányos fegyverkezési ráfordításokat.
Rutte szerint az orosz-ukrán háború máris globális
Nyilván Rutte a román fővárosban olyan beszédet kellett tartson a NATO-rendezvényen, amely egyszerre bizonyítja a szövetségi rendszer erejét és fontosságát (üzenve ezzel az amerikai elnöknek), valamint az orosz-ukrán háború veszélyét és persze Románia elengedhetetlen szerepét. Rutte ennek fényében arról beszélt,
az orosz fenyegetés nem szűnik meg az ukrajnai háború befejeztével.
Szerinte Oroszország egy destabilizáló erővé válik Európában és a világban, ráadásul a globális szabályok felrúgásában nincs egyedül, hiszen ott van Észak-Korea, Irán vagy éppen Kína.
Nem lehetünk naivak, fel kell készülnünk
- figyelmeztetett. Kiemelte, Európának és a NATO szövetségnek a gyártási kapacitásban a kreativitásban és az együttműködés terén kell fejlődnie. Illetve kiemelte, hogy a szövetség tagjai azon igyekeznek, hogy a GDP-arányos fegyverkezési vállalásaikat teljesítsék.
Románia a Politico-ból is üzent, de már kétségbeesetten
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a román diplomácia nem volt elégedett a bukaresti NATO-rendezvény sikerével és Rutte beszédével, mert még csütörtökön külön cikket jelentetett meg a témában a Politico, amelyben Románia arra kérte az Egyesült Államokat, állítsa le a csapatkivonásokat. A Politico-ban tehát már nyíltanbeszélnek egyrészt csapatkivonásról, másrészt stratégiai hibáról, tévedésről. Mint Sorin Moldovan, román védelmiminiszter-helyettes kiemelte,
Washingtonnak le kellene tennie azon tervéről, „több száz” katonáját kivonja Romániából.
Bár az arányokról ő sem tett említést, azt azonban kiemelte, hogy a döntés csak az orosz propagandát erősíti a NATO fokozatos gyengülésével kapcsolatban.
Úgy vélem, ezt a döntést meg lehet, és meg is kell változtatni
- hangoztatta Sorin. Megjegyezte, tisztában van az amerikai kormányzat azon terveivel, hogy felülvizsgája európai jelenlétét, ugyanakkor
ez nem jó üzenet a kétoldalú kapcsolatainkban.
Úgy vélte, tárgyalniuk kell az amerikai vezetéssel, hogy azok megértsék a keletről érkező veszély valódi jelentőségét. Moldovan kiemelte, tisztában van vele, hogy Washington Ázsia felé kíván fordulni, mégis azzal érvelt, mennyire globalizálttá vált Moszkva háborúja Ukrajnában. Hangsúlyozta, Oroszország egyre nagyobb mértékben profitál Kínához, Iránhoz és Észak-Koreához fűződő kapcsolataiból, Észak-Korea például csapatokkal van jelen a háborúban.
Biztonságunk a szövetségeseinkbe vetett bizalomra is épül, és nagyon számítunk az Egyesült Államok támogatására a keleti szárnyon. A NATO csak akkor erősebb, ha minden szövetségese jelen van
-fogalmazott a Politico-ban.
Néma sikoly, visszafojtott pánik? - egyelőre nehéz belelátnunk milyen folyamatokat is tükröz a romániai csapatkivonás. E tekintetben éppúgy beszédesek a kérdést bagatellizáló nyilatkozatok, mint az olyan utálövések, mint egy kérlelő/követelőző cikk a Politicoban egy nem túl meggyőző bukaresti NATO-rendezvény után. Mindenesetre Trumptól nem volna idegen a gondolat, hogy egy drasztikusabb csapatkivonással csak még több amerikai fegyver megvásárlására ösztönözze az európai tagállamokat, amelyek így kevesebb sikerrel állíthatják versenyképes pályára a az EU gazdaságát. Az pedig Trump számára "nem nagyon jelentős" probléma lenne.
