Pesti Srácok

Zsigmond Barna Pál: a baloldalnak a kezdetektől fogva bögyében van a külhoniak szavazati joga

Zsigmond Barna Pál: a baloldalnak a kezdetektől fogva bögyében van a külhoniak szavazati joga

A baloldalnak a kezdetektől fogva a bögyében van a külhoniak állampolgársága és szavazati joga – szögezte le Zsigmond Barna Pál a Mandineren publikált írásában, amelyben a Fidesz országgyűlési képviselője kifejtette, hogy az Erdélyben talált kidobott levélszavazatok a jelek szerint nem eredetiek és feltehetően egy gátlástalan tudatosan felépített baloldali akció áll a botrány hátterében.

A politikus rámutatott, hogy a baloldalon tudják, hogy a magyar nép nem támogatja őket, nem támogatja a hazugságokat és a meggondolatlan összevissza beszédet, a háborús uszítást, az ország fizikai és gazdasági biztonságának a veszélyeztetését. Ezért Gyurcsányék azt a stratégiát választották, hogy külföldi partnereikkel együttműködve megpróbálják hitelteleníteni a választás eredményét.

– szögezte le Zsigmond Barna Pál.

PestiSracok facebook image

– elemezte a baloldal stratégiáját, majd rávilágított, hogy a félig elégetett, út mellé kidobott néhány magyarországi szavazólapra és borítékokra épp egy olyan Maros megyei falu, Jedd határában találtak rá, ahol az erdélyi baloldali univerzum legaktívabb provokátora, a jelenlegi magyar kormányt lépten-nyomon gyűlölettel bíráló erdélyi újságíró, Parászka Boróka él, elsőként számolt be az ott látottakról, azt is hangsúlyozva, hogy a dolog közvetlenül nem érinti, mert ő természetesen progresszívként nem magyar állampolgár.

– részletezte a döbbenetes esetet a képviselő, aki szerint az egész egy hosszabb ideje előkészített baloldali provokáció, ezt bizonyítja az is, hogy a Telex az erről szóló cikket már február elején megírhatta és betárazhatta.

– magyarázta a politikus, aki felidézte, hogy néhány nappal ezelőtt Márki-Zay Péter Marosvásárhelyre látogatott, ahol elsőként egy olyan sajtóbeszélgetésre került sor, ahová nem voltak hivatalosak az erdélyi magyar sajtó képviselői, de meghívtak olyan román médiumokat, amelyek nem a magyarbarátságukról híresek.

– vázolta fel a baloldali csalás lehetséges forgatókönyvét.

– zárta gondolatait Zsigmond Barna Pál.

Forrás: Mandiner; Fotó: szekelyfold.ma

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.