Pesti Srácok

Újra látható az első hazánkban nyomtatott kötet

A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyvet, a Budai Krónika néven is ismert Chronica Hungarorumot tekinthetik meg az érdeklődők az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), a budai Várban péntektől vasárnapig tartó Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének keretében.

MTI

Hess András 543 évvel ezelőtt, 1473. június 5-én fejezte be az első magyar ősnyomtatvány, a Chronica Hungarorum nyomtatását. Ezt a különleges körülmények között tartott könyvet - amelyet négy éve nem láthatott a közönség - a hétvégi könyvünnepen most újra megtekinthetik a látogatók - jelentette be pénteken Farkas Gábor Farkas, az OSZK Régi Nyomtatványok tárának osztályvezetője az M1 csatornán. A műről Bánfi Szilvia tudományos kutató pénteken és szombaton előadást is tart.

PestiSracok facebook image

Elmondta, hogy mivel a levéltári források hiányoznak, ezért amit Hess Andrásról, műveiről és a magyarországi nyomdászatról tudni lehet, azt ebből a könyvből tudják a kutatók. Ez az első olyan nemzetről szóló történet latin nyelven, amely az adott ország területén, jelen esetben a királyi fővárosban, Budán jelent meg. A krónikán kívül látogatható lesz a Zichy megrajzolt hősei című kiállítás is, amelyen a szombati napon több időpontban tart tárlatvezetést Szűts-Novák Rita és Szarka Anita, a kiállítás kurátorai.

A Szentháromság téren szombaton, a Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja 1909. című most megjelent hasonmás kiadványról Széchenyi Ágnes, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos1 főmunkatársa beszélget a kötet két kísérőtanulmánya írójával, Boka László és Szénási Zoltán irodalomtörténészekkel, az OSZK pavilonjánál pedig széles könyvkínálattal várják az érdeklődőket.

Fotó: wikimedia.org

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.