Pesti Srácok

Újra látható az első hazánkban nyomtatott kötet

A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyvet, a Budai Krónika néven is ismert Chronica Hungarorumot tekinthetik meg az érdeklődők az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), a budai Várban péntektől vasárnapig tartó Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének keretében.

MTI

Hess András 543 évvel ezelőtt, 1473. június 5-én fejezte be az első magyar ősnyomtatvány, a Chronica Hungarorum nyomtatását. Ezt a különleges körülmények között tartott könyvet - amelyet négy éve nem láthatott a közönség - a hétvégi könyvünnepen most újra megtekinthetik a látogatók - jelentette be pénteken Farkas Gábor Farkas, az OSZK Régi Nyomtatványok tárának osztályvezetője az M1 csatornán. A műről Bánfi Szilvia tudományos kutató pénteken és szombaton előadást is tart.

PestiSracok facebook image

Elmondta, hogy mivel a levéltári források hiányoznak, ezért amit Hess Andrásról, műveiről és a magyarországi nyomdászatról tudni lehet, azt ebből a könyvből tudják a kutatók. Ez az első olyan nemzetről szóló történet latin nyelven, amely az adott ország területén, jelen esetben a királyi fővárosban, Budán jelent meg. A krónikán kívül látogatható lesz a Zichy megrajzolt hősei című kiállítás is, amelyen a szombati napon több időpontban tart tárlatvezetést Szűts-Novák Rita és Szarka Anita, a kiállítás kurátorai.

A Szentháromság téren szombaton, a Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja 1909. című most megjelent hasonmás kiadványról Széchenyi Ágnes, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos1 főmunkatársa beszélget a kötet két kísérőtanulmánya írójával, Boka László és Szénási Zoltán irodalomtörténészekkel, az OSZK pavilonjánál pedig széles könyvkínálattal várják az érdeklődőket.

Fotó: wikimedia.org

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.