Pesti Srácok

Újra látható az első hazánkban nyomtatott kötet

A legrégebbi Magyarországon nyomtatott könyvet, a Budai Krónika néven is ismert Chronica Hungarorumot tekinthetik meg az érdeklődők az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), a budai Várban péntektől vasárnapig tartó Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének keretében.

MTI

Hess András 543 évvel ezelőtt, 1473. június 5-én fejezte be az első magyar ősnyomtatvány, a Chronica Hungarorum nyomtatását. Ezt a különleges körülmények között tartott könyvet - amelyet négy éve nem láthatott a közönség - a hétvégi könyvünnepen most újra megtekinthetik a látogatók - jelentette be pénteken Farkas Gábor Farkas, az OSZK Régi Nyomtatványok tárának osztályvezetője az M1 csatornán. A műről Bánfi Szilvia tudományos kutató pénteken és szombaton előadást is tart.

PestiSracok facebook image

Elmondta, hogy mivel a levéltári források hiányoznak, ezért amit Hess Andrásról, műveiről és a magyarországi nyomdászatról tudni lehet, azt ebből a könyvből tudják a kutatók. Ez az első olyan nemzetről szóló történet latin nyelven, amely az adott ország területén, jelen esetben a királyi fővárosban, Budán jelent meg. A krónikán kívül látogatható lesz a Zichy megrajzolt hősei című kiállítás is, amelyen a szombati napon több időpontban tart tárlatvezetést Szűts-Novák Rita és Szarka Anita, a kiállítás kurátorai.

A Szentháromság téren szombaton, a Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja 1909. című most megjelent hasonmás kiadványról Széchenyi Ágnes, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos1 főmunkatársa beszélget a kötet két kísérőtanulmánya írójával, Boka László és Szénási Zoltán irodalomtörténészekkel, az OSZK pavilonjánál pedig széles könyvkínálattal várják az érdeklődőket.

Fotó: wikimedia.org

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.