Pesti Srácok

Százkilós aranyérmét loptak egy berlini múzeumból

Elloptak egy világhírű, 100 kilogramm súlyú színarany érmét a berlini Bode Múzeumból hétfőre virradóra.

MTI

A műkincstolvajok a múzeum mellett húzódó vasúti hídról másztak be az épületbe létrán, egy ablakon keresztül. Behatoltak a múzeum érmegyűjteményének büszkeségeit bemutató terembe, és a rendőrök megérkezése előtt elmenekültek zsákmányukkal, egy 53 centiméter átmérőjű, 3 centiméter vastag érmével. A kanadai állami pénzverdében (Royal Canadian Mint) 2007-ben készült érme a Guinness-rekordok közé is bekerült, előállítása idején a világ legnagyobb aranyérméje volt.

PestiSracok facebook image

Különlegességét nemcsak rendkívüli mérete adja, hanem a tisztasága is; 1000 egységnyi tömegében 999,99 egységnyi a színarany. Az egyik oldalán II. Erzsébet brit uralkodó arcképe látható, a másik oldalán pedig három juharlevél. Innen származik a neve is: Big Maple Leaf, azaz nagy juharlevél. Mindössze öt ilyen érme készült az ottawai központú pénzverdében. A juharlevél motívumot azért használják, mert Kanada nemzeti jelképe.

A tolvajok csak a hatalmas érmét vitték magukkal. A berlini rendőrség műkincsrablások feltárására szakosodott nyomozói még nem tudják, hogy miként cipelték el, egyelőre csak a létrát találták meg a városi gyorsvasút (S-Bahn) sínjei között. A Big Maple Leaf névértéke egymillió kanadai dollár, az arany világpiaci árfolyama alapján piaci értéke meghaladja a 3,7 millió eurót (1,1 milliárd forint). A rendőrség szerint előfordulhat, hogy a tolvajok megrendelésre, egy gyűjtő megbízásából dolgoztak, de valószínűbb, hogy beolvasztják az érmeritkaságot.

Az érme intézményközi műkincskölcsönzés révén került Berlinbe, 2010-ben állították ki a Bode Múzeumban. A múzeum az érmegyűjteménye mellett főleg szoborgyűjteményéről híres, és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján szereplő Múzeumsziget része.

Fotó: CapitalBay.com

Ajánljuk még

Az elveszett király és az elveszett katedrális – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2023 október 23.
Hogy kerül egy XX. századi játékvasaló a 753 évvel ezelőtt elhunyt IV. Béla királyunk családi kriptájába? Egyáltalán hol van Béla király kriptája? Hova lett az általa építtetett esztergomi katedrális? Az első kérdés és a válasza mindenkinek meglepetés lesz, míg az utóbbi két kérdés régóta foglalkoztatja a régészeket és szakmabelieket, ám sok-sok évnyi költséges keresgélés után sem bukkantak a nyomukra, mert ahol keresték a templomot és második honalapító uralkodónkat, ott nem találták. Műsorunk viszont mindegyik kérdésre választ ad egy bölcsészekből álló csoport jóvoltából, akik történeti feljegyzések, korabeli képi ábrázolások és geometriai számítások segítségével beazonosították az egykori Segítő Szűz katedrális, Nagyboldogasszony kápolna és kapucinus kolostor épületegyüttesének pontos helyét. Feltevésüket geofizikai mérésekkel is alá tudják támasztani, hiszen a műszerek több méter mélységben kimutatták a föld alatt a falak maradványait, pontosan ott és úgy, ahogy arra számítottak. A csoport két tagja, Gombkötő Csaba és H. Tóth Tibor mesélték el az Árpád-korban épült monumentális templomok eredetét, pusztulását, feledésbe merülését és a felfedezésük történetét.

Gulyás Márton eljátszotta a bizalmamat, cserébe kaptam egy csomó követőt! – Skrabski Fruzsina a Morálban

Ps TV 2025 június 11.
Egy hiteltelenítési kísérletről és a közszereplők viszontagságairól beszélgetünk a Morál Hal Melindával adásában Skrabski Fruzsina dokumentumfilmessel. Kitérünk dokumentumfilmjeinek nemzetközi elismerésére és arra is, hogy lelkileg megterhelő a tragikus sorsok bemutatása. Valamint felmenőink hagyatékának ápolására, ami küldetés és a hit kérdés egyben.​