Pesti Srácok

'56 lesz a központban a Múzeumok éjszakáján a Terror Házában

Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról szóló rendhagyó történelemórákkal várja a közönséget a Terror Háza a múzeumok éjszakáján, szombaton.

MTI

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről, a harcokat megörökítő fotósokról, valamint a forradalom leverését követő megtorlásról szóló előadásokat hallgathatnak meg a látogatók. Szabó Ákos Megtorlás 1956 - Hőseink címmel az önfeláldozó "pesti srácok" legismertebb alakjait, 1956-os szerepüket és tragikus élettörténetüket mutatja be előadásában, Balogh Gábor Szabadságharcosok népe címmel pedig arról beszél, hogyan jutott el a magyar társadalom 1956-ban a fegyveres felkelésig.

PestiSracok facebook image

Markó György Megtorlás - Hajsza a felkelők után címmel a második szovjet katonai beavatkozást követően megindult, felkelők utáni hajszáról beszél, B. Varga Judit pedig Az Emlékév képei - A forradalom fotókrónikája címmel a forradalom hőseit megörökítő fotósokról és fotókról tart előadást. Végül Békés Márton, a legfiatalabb hőst, Mansfeld Pétert mutatja be.

A kiállítótérben az éjszaka műtárgya Gömbös László szobrászművész Smasszernő című bronz kisplasztikája lesz, amelyet szombaton állítanak ki először az épületben. Gömbös László kisplasztikája 1963-ban készült. A művészt édesapjával együtt 1944-ben az utcán fogták el és vitték több ezer sorstársával együtt rabszolgamunkára a Szovjetunióba. A 18 éves fiú a székesfehérvári gyűjtőtáborból a temesvári elosztóba került, onnan Azerbajdzsánba, ahol a bakui olajmezők új iparvárosát, Szumgaitot építette. Gömbös László 1948 őszén térhetett haza a malenkij robotból. Alkotását a Gulág-táborban tapasztaltak ihlették. A groteszk figura megeleveníti a kommunista diktatúra társadalmi és egyéni torzulásait.

Gömbös László több tucat köztéri szobra és domborműve látható országszerte, az Anya gyermekével című alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Fotó: www.szeretgom.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.