Pesti Srácok

Unod a farsangi fánkot? Adj egy esélyt a spanyol churrónak!

Farsang alkalmából úgy döntöttünk, kilépünk a hagyományos farsangi fánk bűvköréből, és kipróbálunk valami újat. A churro néven számontartott street food-édesség a spanyol kultúrkör sajátja, itthon sokáig csak rendezvényeken, vagy mexikói éttermek desszertjei között találkozhattunk vele. Október óta azonban egész évben élvezhetjük a hosszúkás fánkokat a Teréz körúti I Love Churros-ban.

TIHANYI RITA - 061.hu

Miért eszünk fánkot farsangkor?

PestiSracok facebook image

A népszokások kialakulásának eredetét nehéz megállapítani, de feltételezhető, hogy mint maga a farsang ünnepe, ez is a német kultúrkörből került hozzánk. A történet szerint egy Krapfen (ami amúgy németül fánkot jelent, de főleg Ausztriában és Bajorországban) nevű pék feldühítette a feleségét, aki hozzávágott egy darab kelt tésztát, ami a férje feje helyett a tűzhelyen landolt, forró zsiradékban. A történet más verziója szerint nem a férjére, hanem egy ügyetlen inasra célzott Krapfenné.

Fotó: Horváth Péter Gyula/061.hu

A kis üzlet földszintjén kapott helyet a pult, mögötte a sütőállomás, a vendégek végignézhetik, ahogy sülnek a churrók. A sarokban Barcelona látképe hozza a hangulatot, az emeleten pedig kanapék várják a vendégeket, ücsörgős délutáni kávézáshoz. A kirakatban a bolt neve, az I Love Churros alatt felirat hirdeti, hogy spanyol fánk. A churros ugyanis még csak mérsékelten ismert Magyarországon, ugyan már lehet találni magyar nyelvű recepteket a neten, de kevesen tudják, mi az. „A kisgyerekek talán jobban ismerik, mesékben találkoztak már vele” - magyarázza Nyirák Dávid, az üzlet tulajdonosa. “Bár volt olyan is, aki azt is megkérdezte, mi az a fánk” - tette hozzá nevetve.

Szóval mi is az a churro? Vagy churros?

Égetett tésztából készült hosszúkás, csillagalakú formán kinyomott fánk. Tésztája inkább a képviselőfánkéhoz hasonló, nem pedig a kelt tésztából gyúrt farsangi, szalagos fánkhoz. Spanyolországban, Portugáliában és Dél-Amerikában fogyasztják, fahéjas cukorba forgatva, főleg reggelire. Pontos eredete ismeretlen, mesék persze vannak: egyik szerint a spanyol juhászok találták ki, mert könnyen össze tudták dobni szabadtűzön. A másik történet szerint a churro őse Kínából származik, amit aztán a spanyolok a saját szájuk íze szerint átalakítottak, majd továbbvitték Dél-Amerikába. A churros már többesszám, de mivel általában csokorban árulják őket, ezért emlegetik a fánkot gyakran többes számban.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az I Love Churros családi vállalkozás, azonban a család egyik tagja sem gondolta az elején, hogy churros-üzlet lesz a vége. Mindannyian teljesen mással foglalkoztak korábban, és csak mellékesnek indult a dolog: mivel úgy látták, a street food fesztiválokon kevés az édesség, és az is főleg goffri meg kürtős kalács, bevezettek valami újat. „Először úgy voltunk vele, hogy egy-egy rendezvényre kimegyünk, de aztán az egyik rendezvényszervező adta a telefonszámunkat a másiknak, az meg a másiknak, így lett az, hogy a hónap minden hétvégéjén dolgoztunk. Már nem fért bele más, ezért el kellett döntenünk, hogy vagy komolyan csináljuk, mert szeretik az emberek, vagy visszaveszünk, de akkor meg lesz más, aki megcsinálja.”

Fotó: Horváth Péter Gyula

A churróhoz amúgy nem köti őket semmi, sőt, Spanyolországba is csak azután mentek el, hogy eldöntötték, ezzel akarnak foglalkozni. Először egy sátorban üzemeltek a Városligetben, illetve kitelepültek rendezvényekre. Ezt továbbra is csinálják: az októberben nyitott üzleten kívül van egy kocsijuk, amivel járják az ország fesztiváljait: a múlt hétvégén az Allee-nál voltak a farsangi fesztiválon, előtte pedig Miskolcon farsangoztak.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Honvágy ellen tökéletes

Mivel a Teréz körúti üzlet még csak pár hónapos, ezért egyelőre főleg olyan vendégek jönnek, akik hallottak a helyről valahonnan. Nyárra teraszt terveznek, nem csak a hangulat miatt, hanem akkor hívogatóbb, feltűnőbb lesz a hely, és talán többen betalálnak az utcáról. A boltba nagyon sok Budapesten tanuló spanyol diák jár be honvágyat oltani: „bejön reggel, iszik egy kávét, eszik egy churrost, elmegy iskolába, délután visszajön, és szerintük is nagyon finom.”

Fotó: Horváth Péter Gyula

Spanyolországban sűrű forrócsokival adják a churrost, ez Magyarországon nem annyira jön át, ezért 52%-os olvasztott belga csokival adják őket. Van fehércsokis szósz is, sőt, ha ezeket összekeverjük, akkor tejcsoki is - ezek a legnépszerűbbek. Ha töltött churrost szeretnénk, akkor ötféle töltelékből lehet választani: a közönségkedvenc talán nem is meglepő módon a Nutella, de van karamell, vanília, eper és meggy is. Nutella kivételével ezeket öntetként is lehet kérni, a mogyorókrémet azért nem, mert nem folyik eléggé.

A jó churros titka azonban nem csak a tésztában vagy a jó csokiban, hanem a megfelelő hőfokú olajban van. Épp ezért alakulnak ki fesztiválokon a sorok is: nincs értelme túl sok churrost dobni az olajba, mert akkor lehűl, és máris nem stimmel a hőfok, így a fánkunk sem lesz kívül ropogós, belül puha – amilyennek lennie kell. „Nyilván nem kell csodát várni tőle, ez egy égetett tészta, ami ki van sütve olajban és mártást adsz mellé, ez nem egy emeletes torta. Van, akinek ez kevés, de hát ez a churros” - mondta mosolyogva Nyirák Dávid.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.