Húsvéti szokások - vajon eszik még valaki kocsonyát?
A húsvéti csoki vásárlása, a lakás dekorálása barkával, virággal és a rokonlátogatás mellett népszerű szokás a locsolkodás, mely a szűk családon túl a szomszédság bevonásával is történhet - derült ki a Kutatópont Kft. februárban végzett kétezer fős kutatásából, amely a húsvéti szokásokat vizsgálta.
061.hu
A magyar családok húsvéti asztalára főként főtt tojás (81 százalék), füstölt/pácolt sonka (78 százalék), rántott hús (54 százalék), retek (42 százalék) fonott kalács (42 százalék), füstölt tarja (40 százalék) és töltött káposzta (36 százalék) kerül a felmérés tapasztalatai alapján. A kiadós ünnepi étkezés mellé előszeretettel fogyaszt a hazai lakosság szénsavas üdítőt (53 százalék), rostos üdítőt (43 százalék), sört (37 százalék), bort (35 százalék) és pálinkát (30 százalék). A gasztronómiai preferenciák a nemek tekintetében jelentős eltéréseket mutattak: a franciasaláta, zserbó, linzer sütemény, tojáslikőr és rostos üdítők inkább a nők ízlésvilágához illeszkednek, a férfiak tányérjára és poharába az átlagnál magasabb arányban kerül sült oldalas, töltött káposzta, sör, bor és pálinka. Vajon a több mint 600 éves európai hagyományokra visszavezethető kocsonya már egy letűnt kor emléke?
A Kutatópont kétezer fős felmérése megerősíti, hogy a francia eredetű zselés állagú egytálétel elsősorban az idősebb, 50 év feletti lakosság fogyasztja húsvétkor, míg a csak nevében francia franciasaláta az 50 év alattiak körében kedveltebb. A 18 évnél idősebb lakosság ünnephez köthető szokásait is feltérképezte a vizsgálat, mely szerint a felnőtt populáció 55 százaléka vásárol ajándékba csoki nyuszit vagy tojást, 40 százalék csinosítja otthonát barkával, 37 százalék dekorálja otthonát friss, vágott virággal, további 37 százaléka a megkérdezetteknek fest tojást, közel harmada (31 százaléka) a lakosságnak utazik el rokonlátogatás céljából, valamint 19 százalék rejt el ajándékot a kertben rokon gyermekek számára vagy látogat el az ünnepi misére. A pácolt sonka, füstölt tarja jóízű elfogyasztása előtt a magyar lakosság 13 százaléka tartja a húsvéti böjtöt időtartamtól függetlenül.
A kutatás vizsgálta azt is, hogy a 17. századig visszanyúló magyar népszokás, a locsolkodás népszerűségi mutatói hogyan alakulnak. „A felnőtt korú magyar nők 79 százalékát óvják meg az „elhervadástól” férfi rokonaik, barátaik, 11 százaléka a nőknek a férfiakat vonta felelősségre az elmaradás okán, és további 10 százaléka a nőknek önszántából tartja távol magától a kölnivel, vagy vízzel történő locsolás hagyományát” – mondta el Rabcsánszki Laura, a Kutatópont Kft. projektigazgatója. A felmérés rávilágított arra is, hogy az ellenállás a népszokás irányába a legalacsonyabb a 18-29 évesek körében, míg az 50-59 évesek, a budapestiek, valamint a magasabb végzettségűek zárkóznak el a leginkább. A húsvéti hagyományt továbbvivő nőket a szűk családon túl (férj, gyermek, szülő, testvér) a szomszédok (29 százalék) locsolják meg a legmagasabb arányban.
