Pesti Srácok

Felújították a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját

Felújították és eredeti helyére visszaállították a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A különleges hangszert ünnepi koncerten avatják fel október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján. A hangszer a karlsruhei Voit & Söhne cég műhelyében készült, együtt épült a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületével és a ház ünnepélyes átadásakor játszottak rajta először 1907. május 15-én.

MTI

Vigh Andrea, az intézmény rektora elmondta, hogy a világon összesen három ilyen hangszer van és a budapesti Zeneakadémiáé Magyarország elsőként épült koncerttermi orgonája, amely egyben az építők legnagyobb hangszere is volt. A hangszer történetéről elmondta, hogy 1967-ben lebontották az orgonát és alkatrészeit a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat udvarán egy hullámpalából készített ideiglenes raktárban tárolták. Az orgona részeit aztán felosztották és templomi hangszerekbe, valamint két vidéki orgonába építették be azokat. Az egyiket a soproni Liszt-teremben állították fel, a másikat Győr kapta meg egy új koncertterem számára.

PestiSracok facebook image

A bontás, majd a vidéki átépítések miatt megsérült a sípanyag, szélládák, szerkezeti elemek, regiszterek semmisültek meg. Vigh Andrea hangsúlyozta, hogy 4 manuállal és 74 regiszterrel készített orgona felújítása a kormány 800 millió forintos támogatásával valósult meg mintegy tíz év alatt. A szakemberek mindent elkövettek azért, hogy a sípokat újra összegyűjtsék. Ez azért volt fontos, mert az ötvözetet, amiből a sípok eredetileg készültek, ma már nem tudják pontosan ugyanúgy előállítani.

A sípok jelentős részét sikerült megtalálni és összegyűjteni, így elindulhatott a rekonstrukció. Kiemelte, hogy a kutatómunkának köszönhetően az orgonát az eredeti elképzeléseknek megfelelően és pontosan az eredeti állapotába állították vissza, beleértve a terem belsőépítészetét is figyelembe vevő visszaépítést. Megtartották az orgonakarzaton azt az átjárható hidat, amely eredetileg is ott volt és szépen harmonizál a teremmel.

A tíz éves, minden részletre kiterjedő rekonstrukciós munka eredményeképpen az orgonát október 22-én hallhatja ismét a közönség. Az esten négy mű szólal meg hol zenekar, hol pedig énekkar kíséretében. Liszt, Kodály, valamint Richard Strauss és Max Reger műve mellett a hangversenyen egy kortárs mű is elhangzik, az orgonista-zeneszerző Szathmáry Zsigmond erre az alkalomra írt szimfonikus orgonaversenye. Az újjáépített orgonát az ünnepi hangversenyen Fassang László, Pálúr János, Ruppert István és Szabó Balázs szólaltatja meg a Zeneakadémia Alma Mater Kórusa és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, Madaras Gergely és Somos Csaba vezényletével.

A rektor felidézte, hogy 1907-ben Antalffy Zsiross Dezső szólaltatta meg először az orgonát, aki növendékként is látta, hogy ez a hangszer milyen fantasztikus vívmányokkal bír és mennyire modern. Most pedig Szabó Balázs volt az, aki utat tört, felkutatta a sípokat és Fassang Lászlóval együtt szakértőként működött együtt a rekonstrukciót végző mesteremberekkel és cégekkel. Vigh Andrea kitért arra is, hogy a hangszer felavatása után az orgonatanárok is hangverseny-sorozatot indítanak, amelyben Antalffy művei is elhangzanak. A megújult orgonát jellemezve Vigh Andrea kiemelte: olyan gépezeteket és technikai megoldásokat tudtak visszaépíteni bele, ami bársonyos, puha, kerek hangzást hoz létre.

Sokszínű, fantasztikus regisztrációs lehetőségeket tartalmazó orgona épült, megtartva az eredeti játszóasztalt is, ami nagyon légies, a regiszterkapcsolók pedig piros-fehér-zölddel vannak jelölve. Az egyenletes szélellátást biztosító gépezetnek köszönhetően a legerősebb és a leghalkabb hangok is azonos szépséggel és intenzitással tudnak megszólalni - hangsúlyozta. Vigh Andrea szerint az oktatásra hatalmas hatást fog gyakorolni, hogy a fiatalok olyan hangszeren játszhatnak, amely nemcsak a regisztrációkkal, a hangszínekkel, hanem a technikai újdonságokkal is megismerteti őket.

"Ha egy hangszer ilyen briliánsan épül föl, az kihat a zenei képzelőerőre és a zenei megformálásra is" - mutatott rá, hozzátéve: ez olyan zeneiségre inspirálja majd a fiatalokat, ami egyedülálló és többek között ebben rejlik ennek az orgonának a felbecsülhetetlen értéke.

Fotó: fidelio.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.