Pesti Srácok

Forradalom és szabadságharc képekben

Az MTVA Archívumának 1956-os forradalom idején készített fotóiból rendeznek vándorkiállítást, amelynek eső állomása a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban lesz.

MTI

A tárlat célja, hogy a korabeli felvételek segítségével átélhetőbbé tegye a mostani iskolás korosztály számára az 1956-ban történteket - olvasható az összegzésben. A tárlat segítségével rendhagyó történelem órákon idézhetők fel az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás eseményei.

PestiSracok facebook image

A közmédia 56 archív felvételén a forradalom emblematikus alakjai és ikonikus pillanatai elevenednek meg. Látható többek között, amint Nagy Imre beszédet mond a Parlament erkélyéről 1956. október 23-án, a szovjet csapatkivonásról tárgyaló Maléter Pál, a Sztálin-szobor ledöntését ünneplő és az október 25-i Kossuth téri sortűz elől menekülő tömeg vagy a mosonmagyaróvári sortűz áldozatainak temetése is.

Az egyik felvételen a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületének ostroma után a kivégzésre felsorakoztatott védők néznek szinte szembe a kamerával, több képen szerepel Rajk László és társainak újratemetése, valamint a Corvin közi szabadságharcosok, például a kezében Molotov-koktélt tartó Csitri becenevű fiatal felkelőlány.

Számos fotó készült a forradalom alatti tömegmegmozdulásokról, így október 23-án a Bem-szoborhoz lyukas nemzeti zászlóval vonuló fiatalokról, a tüntetőknek szavaló Sinkovits Imréről, vagy a november 12-i londoni szimpátiatüntetésről. Több felvétel örökítette meg a főváros utcáin a fegyveres harcok szüneteiben uralkodó állapotokat, valamint a forradalom utáni romeltakarítást is.

A Hogy volt? - Képek az 1956. október 23-i eseményekről című kiállítást október 19-én, pénteken délelőtt nyitják meg az intézményben. További képek publikus felülete az archivum.mtva.hu weboldal.

A közmédia archívumának rádió- és televíziótörténeti felvételeiből tavaly rendeztek vándorkiállítást.

Fotó: Time

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)