Pesti Srácok

Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét - Pintér Béla tárlatvezetése és találkozása Bukta Imrével a Nálunk, vidéken című kiállításon (VIDEÓVAL)

Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét - Pintér Béla tárlatvezetése és találkozása Bukta Imrével a Nálunk, vidéken című kiállításon (VIDEÓVAL)

A rendkívüli érdeklődére való tekintettel egy héttel - február 23-ig - meghosszabbítják Bukta Imre Nálunk, vidéken című retrospektív kiállítását. Az utóbbi évtized leglátogatottabb, magángalériában tartott kortárs tárlatán dr. Máriás, valamint Gulyás Gábor után a népszerű színházi szakember Pintér Béla is megtartotta sajátos tárlatvezetését a budapesti Kieselbach Galériában.

MP - 061.hu

Pintér Béla és Bukta Imre, a magyar kortárs világ invenciózus, egymástól távoli területéről érkezett alkotói először találkoztak személyesen a Kieselbach Galériában, ahol nem először - és feltehetően nem utoljára - került sor hasonló „összejövetelre”. A képtár vezetése ugyanis folyamatosan keresi a lehetőséget a képzőművészet és a kortárs kultúra más területeinek összekapcsolására. (Az eltérő műfajok, a „kívülről érkező” emberek és a látszólag távoli témák hatékony ütköztetésére jó példa volt a 2007-ben kiadott, Kieselbach Tamás által szerkesztett Zene és kép című könyv, Nyáry Krisztián 2016-os Festők, múzsák, szerelmek című kötetének bemutatója és az ebben a témában rendezett tárlat, majd a Pokoli Aranykor plakát-kiállítása és a Csábítás fegyvere című tárlat, amely a divat és a festészet világát kapcsolta össze.)

PestiSracok facebook image

Mint kiderült, Bukta és Pintér kölcsönösen tisztelik egymás munkásságát, így felvetődött az is, hogy a találkozót Pintér Béla különleges tárlatvezetése kövesse. A színházi szakember arra vállalkozott, hogy Bukta Imre képei által megihletve saját személyes történeteit mesélje el a közönségnek: a vidéki környezetben megélt gyermekkor helyszínei, szereplői, drámái bontakoztak ki, azok az élmények, amelyek személyiségét és színdarabjainak utánozhatatlan világát meghatározták. A tárlatvezetés résztvevői tanúi lehettek, miként születik egy teljesen más természetű kiállításból önálló és személyre szabott performance, illetve hogyan ihlet meg a kortárs képzőművészet egy színházi embert. A különleges tárlatvezetésről szóló videót a látogatók is megtekinthetik a hosszabbítás hetében a galéria különtermében, a felvétel megvágott verzióját pedig, amelyben a két művész mellett Winkler Nóra és Zoboki Gábor is megszólal, itt lehet megtekinteni:

https://www.youtube.com/watch?v=9PPF56b2bBk

A kiállítás alkalmával a galéria gondozásában reprezentatív album jelent meg a művész életművéről és a tárlaton bemutatott legújabb képekről. Tárlatvezetést tartott sok száz ember előtt maga az alkotó, valamint művésztársa, a Tudósok-frontember, képzőművész és író dr. Máriás (beszámolónk: ITT) és Gulyás Gábor, a szentendrei Ferenczy Múzeum Központ vezetője is.

Mostani retrospektív kiállítás több mint száz festménnyel, grafikával, fotográfiával, kollázzsal, egyéb műfajú művel – a korai alkotásoktól a legfrissebbekig ad átfogó képet Bukta Imre művészetéről. Pintér Béla után - szintén teltházzal - maga Bukta Imre folytatta a tárlatvezetések sorát, az utolsót február 23-án, szombaton a Winkler Nóra - Topor Tünde páros tartja a Kieselbach Galériában.

Fotó: Kieselbach Galéria

Ajánljuk még

Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten

Magyar ugar 2020 október 17.
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.