Pesti Srácok

Magyar fotós nyerte a World Press Photo 2020 díját környezet kategóriában

Horváth Eszter magyar fotósnak ítélték oda környezet (egyedi) kategóriában idén a World Press Photo díját az Északi-sarkvidéken kíváncsi jegesmedvékről készült fotójáért. A WPP fődíját egy japán fotós kapta a 2019. júniusi kartúmi véres tüntetések közepette készült felvételéért - jelentették be csütörtök este Amszterdamban.

MTI

Horváth Eszter soproni születésű dokumentumfotós 2015 óta foglalkozik a sarki térségek, különösen a Jeges-tenger fotózásával. 2019-20-ban az Északi-sarkvidék közepén, jégtáblához fagyasztott, tudományos vizsgálatokat és méréseket végző Polarstern német kutatóhajó munkáját örökítette meg. Fotói egyebek között megjelentek a National Geographic magazinban, a The New York Times és The Wall Street Journal napilapokban, a Time hetilapban és a GEO Magazine-ban - olvasható a WPP honlapján. Díjnyertes felvételén egy jegesmedve és kölyke vizsgálgatja kíváncsian a Polarstern kutatói által a jégtáblára kihelyezett berendezést.

PestiSracok facebook image

A fődíjas Csiba Jaszujosinak, az AFP francia hírügynökség kelet-afrikai fotóriporterének Straight Voice című fotója egy fiatal szudáni férfit ábrázol tüntetők közepette, amint verset szaval. Az áramkimaradás miatt sötétbe borult kartúmi utcán társai mobiltelefonjaik lámpáival világítják meg őt. A japán fotóst már korábban is díjazták a World Press Photo pályázaton. A fődíjjal 10 ezer eurós pénzjutalom is jár. "Ezekben az időkben, amikor sok konfliktust és erőszakot élünk át, fontos, hogy legyen egy olyan képünk, amely inspirálja az embereket" - mondta Lekgetho Makola, a zsűri elnöke, reményteljes fotónak nevezve a győztes művet. Chris McGrath, a zsűri egyik tagja szerint a fődíjas kép "nagyon szép, nyugodt fotó, amely magába sűríti a világ minden nyugtalanságát és az emberek vágyát a változásra". "Ez a pillanat egy egyedülálló, barátságos csoportos tüntetés volt, amelyet abban az időben magam is átéltem" - mondta Csiba a kép születéséről. Omár el-Basír szudáni elnök 30 éves uralmát katonai puccs döntötte meg, és véres tüntetések után a fegyveres erők és az ellenzéki mozgalom átmeneti kormány létrehozásáról állapodott meg.

Az év fotóriportjának a zsűri Romain Laurendeau francia fotóriporternek a Kho, the Genesis of a Revolt című fotósorozatát választotta, amely a 2019-es algériai tömegtüntetések kezdetét, a fiatalok között uralkodó mély nyugtalanságot mutatja be.

Fotó: Horváth Eszter/ World Press Ph

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)