Apró rezdüléseket megmutatni egy tekintettel - Interjú Szász Júliával, a Nemzeti Színház művészével

Mindenkinek van egy Júlia-képe, de hogy a Szász Júliában élő Júlia mennyiben hasonlít arra, akit most meg kell formálnia, arról ő maga mesél a 061.hu-nak. A fiatal színésznő nagy feladatot kapott Vidnyánszky Attilától, a drámairodalom egyik legszebb alakját formálhatja meg a Nemzeti Színház új Rómeó és Júlia előadásában. Arról beszélgettünk vele, mi teszi kortalanná ezt az előadást, és hogy szerinte milyen hatással van a színház szabadságfokára a járvány, mennyire nehezíti például a maszk a színészi játékot.

MÉNES MÁRTA - 061.hu

A darabot Vidnyánszky Attila rendezi. Milyen az ő Júliája?
Közösen, egy hosszú alkotófolyamaton keresztül építjük fel az előadást, a szerepet. De ha mondanom kell valamit, milyen irányba terelődik eddig Júlia, azt mondanám, a szavai komolyságát, gyermekisége mellett az érettségét hangsúlyozzuk ki inkább… Gyönyörűen fogalmaz és mindent, amit kimond, úgy is gondol. Ez a mai világban nem túl gyakori. Erős, bátor és határozott, csak a saját útját hajlandó járni.

A drámairodalom egyik legszebb alakjáról van szó - mindenkinek van egy Júlia-képe. Mennyiben összeegyeztethető a te Júliád azzal, akit most meg kell formálnod?
Mivel nagyrészt saját magamból tudok építkezni, a saját gondolataimból, élményeimből, érzéseimből, ezért sokban nem tér el. Árnyalatok vannak, bizonyos jeleneteknél egy-egy mondatot másképp hangolt a tanár úr, mint ahogyan azt ösztönösen mondanám. E rendszeren belül kell megtalálnom azt, hogyan tudom mindezt hitelesen megcsinálni.

Milyen utat jár be ez a karakter? Mely fázis a legfontosabb szerinted?
Hatalmas utat jár be, ez alatt a három nap alatt megtapasztalja a szerelmet, az igazi, ritka, mindent felülíró szerelmet. Ezáltal felnő, nővé érik, fellázad a szülei ellen, akiket tisztel, és bármire hajlandó lesz a szerelemért, a halálra is. Tántoríthatatlanul hisz abban, hogy Rómeóval egymásnak rendeltettek, hogy ő ad értelmet az életének. Talán ez a szerelembe esés és felismerés a legfontosabb, hiszen utána ebből következik minden.

Az előadás az eredeti reneszánsz világot is idézi majd, hatásában mégis kortalan lesz - olvasható a darab színlapján. Szerinted miben jelentkezik ez a kortalanság?
Maga a történet örök érvényű, kortalan. A szerelem, az, hogy vajon a fiatalok szenvedélye tud-e változtatni az évtizedek óta becsontosodott gyűlöleten, amelyet az idősebb generáció cipel magával. Természetesen a díszlet, a jelmez és a zene együttes hatása sokat segít ennek a kortalanságnak a megélésében.

Tényleg lesz David Bowie-dal a darabban? Milyen egyéb izgalmakat árulhatsz el az előadásról?
Igen, több jelenetben is hallható lesz. Nem szeretnék semmit elárulni, hasson minden az újdonság erejével!

Nemrég rendeztek egy online konferencia a színház jövőjéről - szó esett arról, hogy megmarad-e a streamelés a járvány után, és arról is, hogyan lehet közönség nélkül, üres nézőtér előtt játszani úgy, hogy az előadást építő, alakító színész-közönség kommunikáció nincs jelen? Te ez utóbbit hogy éled meg?
Mi eddig nem sokat streameltünk, én először most a napokban, a Körhintát.

Persze el kell fogadni, hogy ez most egy ilyen helyzet, és hálásnak lenni, hogy egyáltalán játszhatunk.

Szerinted milyen hatással van/lesz a színház szabadságfokára a járvány? Hogyan zajlanak jelenleg a próbák? Ugyanúgy lehet-e ölelni, csókolni, verekedni a színpadon, mint a Covid előtt?
Igazából igen, csak mindezt maszkban, ami kifejezetten hátráltat sok szempontból. De sajnos elengedhetetlen, hogy egyáltalán tudjunk próbálni.

A színészi eszköztárat mennyiben alakítja át az, hogy maszkban vagytok? Szükségszerűen bővült-e új elemekkel az eszköztár? Másképp játszotok-e, van-e szükség új technikákra?
Nem gondolom, hogy emiatt intenzívebb, vagy nagyobb gesztusokra lenne szükség. Amikor valóban játszunk, streamelünk, akkor természetesen levesszük, a próbán kell csak megküzdenünk vele.

A karantén komoly próbára tette a színészek lelki teherbíró képességét. A színház mennyire figyel arra, hogy az itt dolgozók, a társulati tagok lelki-mentális egészsége rendben legyen?
Egymásnak tudunk a leginkább segíteni, kollégák. Beszélni róla, ki hogy van, támogatni egymást. Én december végén kaptam el a vírust, és rengetegen írtak a társulatból, hívtak, érdeklődtek a hogylétem felől, ami nagyon jól esett és sokat jelentett nekem.

A film sem áll távol tőled, pontosabban a sorozatok. Szerepeltél A Tanár-ban és a Bátrak földjében is, és most kezdtél forgatni egy új HBO-szériában. Mi fogott meg ebben a műfajban?
Nagyon szeretek forgatni, hiányzik is. Teljesen más a tempó, más energiák kellenek, mint a színházban. Többek között az fogott meg, hogy egészen apró rezdüléseket lehet megmutatni egy tekintettel, és szerintem ez nagyon izgalmas.

A színházi vagy a filmes munkákat szereted jobban?
Ez sok mindentől függ. Nem tudnék választani a kettő között, összehasonlíthatatlan. Mindkettőnek megvannak a maga szépségei és nehézségei.

Fotók: Horváth Péter Gyula